Online madarász ovi - Denevérek (Videó: Benedek Veronika)

Köszönjük a szerző és az Anno Kiadó hozzájárulását!

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 

Magyar gyűrűs batlák megkerülései külföldön (1908-tól napjainkig, Madárgyűrűzési Központ)

A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alattira becsülik. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 

További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 
A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alatti. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 
További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 
A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alatti. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 
További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat első éves korában, 2018. augusztus közepén jelölték zöld zászlós gyűrűvel Tác határában (gyűrűző: Koleszár Balázs).

​
A Lengyelországban megfigyelt piroslábú cankó gyűrűzéskori képe (Fotó: Nagy Levente)

Ez az első hazai gyűrűs piroslábú cankó megkerülés Lengyelországban.

A Lengyelországban megfigyelt piroslábú cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Itthon viszonylag kevés piroslábú cankót jelölnek, ezidáig összesen kevéssel több, mint ezer példányt. Ezek közül 24 madár került meg külföldön, a legtávolabbi példány Finnországban. A tőlünk északra megkerült piroslábú cankókat nálunk nyár közepe, vége felé, vonulásban jelölték. 

Magyar gyűrűs piroslábú cankók megkerülései külföldön, 1908-tól, bapjainkig (Madárgyűrűzési Központ)

Az adatok egy része a hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiből maradtak fenn, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével az apaji pusztákon a fészkelő példányokat vizsgálták. Ezek közül kilencet lőttek le külföldön és jelentették a Magyar Ornitológiai Központnak. Színes jelölést az utóbbi évtizedben alkalmaznak itthon erre a madárfajra, eddig 383 példányt gyűrűztek meg a távcsővel, teleszkóppal leolvasható jelölőgyűrűkkel. Ezek közül eddig tíz példányt figyeltek meg vagy fényképeztek le külföldön. 

A fokozottan védett piroslábú cankó hazánkban az alföldi szikesek, vizenyős rétek, legelők fészkelő madara. A tavaszi és őszi periódusban gyakori átvonuló az állandó és időszakos sekély vizeken, tocsogós területeken. A hazai fészkelő madarak nyár közepén elhagyják a költőterületeket. A telet a Földközi-tenger partvidékén, kisebb számban Afrikában töltik.

További információ a piroslábú cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-tritot