Ezt a madarat 2019. július végén gyűrűzték zöld színű zászlós gyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs réti cankó megkerülés Svédországban. Egyben a legészakibb adata a madárfajnak a hazai adatbankban, valamivel megelőzve a pár napja megírt, Finnországban megfigyelt réti cankót. Korábban hét svéd gyűrűs példány került meg itthon, ezek csak fémgyűrűvel jelölt madarak voltak, a legtöbbet a Fertő tónál fogták vissza.

A Svédországban megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. A Mekszikópusztai Madárvárta munkatársai 2019-ben a Fertőújlak melletti szikes elöntésen 549 réti cankót gyűrűztek ezzel a módszerrel az őszi vonulás során.
Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túl Finnországból, Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.

Réti cankók külföldi vonatkozású megkerülései a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.
További információ a réti cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

 

Ezt a madarat 2019. július végén gyűrűzték zöld színű zászlós gyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs réti cankó megkerülés Finnországban, egyben a legészakibb adata a fajnak a hazai adatbankban. Korábban finn jelölésű példányok kerültek kézre itthon az 1960-as, 80-as években, összesen 6 madár.

A Finnországban megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. A Mekszikópusztai Madárvárta munkatársai 2019-ben a Fertőújlak melletti szikes elöntésen 549 réti cankót gyűrűztek ezzel a módszerrel az őszi vonulás során.
Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túl Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.

Réti cankók külföldi vonatkozású megkerülései a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a réti cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

 

Útmutató épületek denevérbarát felújításához és az épületlakó denevérek védelméhez

Nyári szálláshely denevéreknek - kis denevérodú

Nagy denevérodú

Méhely Lajos - Magyarország Denevéreinek Monográphiája

Denevérmentés a gyakorlatban - cikk

Épületek denevérbarát felújítása - cikk

Fontosnak tartjuk az eddig összegyűlt adatok és ismeretek rendszerezését és feldolgozását, valamint bővítését. Emellett pedig szintén hangsúlyt fektetünk a harkályfajok népszerűségének növelésére és az ismeretterjesztésre is.

A harkályfélék családjába (Picidae) világszerte, 225-250 faj tartozik, a sarkvidékeket, valamint Ausztráliát kivéve az egész világon elterjedtek. Az Európában honos 11 faj közül 9 előfordul hazánkban is.

Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) / White-backed Woodpecker

A harkályok kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztémákban. Odvaik készítésével rengeteg élőlény megtelepedését segítik elő. Világszerte számos állatfaj kötődik faodvakhoz, gerinctelenek és gerincesek egyaránt. Az odvakban nevelik fel utódaikat, pihennek, halmozzák fel készleteiket, áttelelnek stb. A gerinceseken belül másodlagos odúköltő madárfajok, cinegék, légykapók, baglyok, kerceréce, kék galamb stb., emellett emlősök, mint például erdei egerek, pelék, mókusok és denevérek, valamint gerinctelen fajok, darazsak, lepkék.

Az odúkészítő harkályfajok csak olyan korú fás társulásokban képesek szaporodni, ahol elég öregek - elég vastagok - a fák költőodúk készítéséhez. Élőhelyük egészségi állapotának, jóságának, fajgazdagságának indikátorai. Minden harkályfaj csak a preferenciáinak megfelelő élőhelyen tud megtelepedni. A harkályfajok megtelepedése jól előre jelzi a hozzájuk kötődő más fajok megtelepedését is. Ha az adott harkályfaj költ a területen, akkor azok az állatok is megtelepednek, amelyek specifikusan az ő elhagyott odúikat foglalják el. Minél több harkályfaj költ egy erdőben, annál több harkályokhoz kötődő állatfaj találja meg életfeltételeit.

A fentiekből egyenesen következik, hogy a harkályok védelme (más élőlényekéhez hasonlóan) csak az élőhelyük védelmével együtt oldható meg, ezáltal a harkályok védelme az erdőkhöz kötődő, illetve specifikusan a harkályok lététől is függő (pl. odúlakó) fajok védelmét is szolgálja.

A vezetőség e-mail címe: harkalyvedelem@mme.hu

Elnök / Group leader: Gorman Gerard
E-mail: picidae.gerard@gmail.com

Titkár / Secretary: Cserép György
E-mail: gyorgy.cserep@gmail.com

Szakkoordinátor / Ornithological Coordinator: Dr. Németh Csaba
E-mail: csaba.nemeth@onpi.hu

Szakkoordinátor / Ornithological Coordinator: Frank Tamás
E-mail: tamasfrank7@gmail.com

Fehérhátú fakopáncs Munkacsoport koordinátor / White-backed Woodpecker Working Group Coordinator: Molnár Márton
E-mail: marcipalkata@gmail.com

Nyaktekercs Munkacsoport koordinátor / Wryneck Working Group Coordinator: Klébert Antal
E-mail: klebertantal@gmail.com

Webmester / Webmaster: Sztrehárszki Lili
E-mail: sz.lili2002@gmail.com

Hivatalos Facebook oldal / Official Facebook page: 
MME Harkályvédelmi Szakosztály / Hungarian Woodpecker Working Group

Hivatalos Instagram oldal / Official Instagram page:
MME Harkályvédelmi Szakosztály / Hungarian Woodpecker Working Group

 

Alpesi denevér (Hypsugo savii)

Alpesi denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Bajuszos denevér (Myotis mystacinus)

Bajuszos denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus)

Barna hosszúfülű-denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Brandt-denevér (Myotis brandtii)

Brandt-denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)

Csonkafülű denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii)

Durvavitorlájú törpedenevét (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Északi késeidenevér (Eptesicus nilssonii)

Északi késeidenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii)

Fehérszélű törpedenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Fehértorkú denevér (Vespertilio murinus)

Fehértorkú denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Hegyesorrú denevér (Myotis blythii)

Hegyesorrú denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Horgasszőrű denevér (Myotis nattereri)

Horgasszőrű denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii)

Hosszúszárnyú denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale)

Kereknyergű patkósdenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)

Kis patkósdenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Közönséges denevér (Myotis myotis)

Közönséges denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus)

Közönséges késeidenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus)

Közönséges törpedenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum)

Nagy patkósdenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii)

Nagyfülű denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Nimfadenevér (Myotis alcathoe)

Nimfadenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus)

Óriás koraidenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Piszedenevér (Barbastella barbastellus)

Piszedenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)

Rőt koraidenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus)

Szoprán törpedenevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Szőröskarú denevér (Nyctalus leisleri)

Szőröskarú denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus)

Szürke hosszúfülű-denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Tavi denevér (Myotis dasycneme)

Tavi denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

 

Vízi denevér (Myotis daubentonii)

Vízi denevér (Grafika: Zsoldos Márton)

Korábbi évek

2021

Hermelin (Mustela erminea)

Menyétféle ragadozó, bár az emberi településeket általában kerüli, így ritkán látható, hazánk egész területén elterjedt. Leggyakrabban vizes élőhelyek környékén találkozhatunk vele. Rendszerint alkonyatkor indul vadászni, főként kisebb rágcsálókat zsákmányol, de nyulak, madarak, vagy akár rovarok, hüllők és növényi táplálék is szerepelhetnek étlapján. Táplálékhiány esetén dögöt is fogyaszt. A hazánkban élő hermelinek testhossza (a farok nélkül) 20-30 centiméter körüli, a hímek nagyobbak, mint a nőstények. A Magyarországtól északra élő hermelinek télen - farokvégük kivételével, mely egész évben fekete - fehérre vedlenek, míg nyári bundájuk hátukon barna, hasukon és mellükön fehér. Nálunk ez a színváltás nem történik meg minden egyednél, a tőlünk délre élő hermelinekre pedig egyáltalán nem jellemző. Látványos példája ez az élővilág klímához történő alkalmazkodásának, színezetük ugyanis az észrevétlen vadászatot és a nagyobb ragadozók előli  rejtőzködést segíti. Azokon a területeken, ahol a téli hótakaró már nem jellemző, a színváltás is hátrányossá válik. Emellett a hermelin állományát élőhelyeinek állapota és zsákmányállatainak elérhetősége is befolyásolja.

2020

Vidra (Lutra lutra)

Elsősorban halakat fogyaszt, vizeink egyik csúcsragadozója. Természetes ellensége nem nagyon van, esetleg rókák, kóbor kutyák jelenthetnek veszélyt rá. Teste áramvonalas, szőrzete dús - kiváló hőszigetelő és vízhatlanságot is biztosít az állat számára. Ujjai között úszóhártyák feszülnek, hosszú bajusza a zavaros vízben történő tájékozódást segíti. A vidrakölykök ivarérettségükig a családdal maradnak, aztán két éves korukban magányosan indulnak saját territóriumot keresni. A vidra hazánkban fokozottan védett, állományát veszélyezteti a vizes élőhelyek szennyezése, a közúti ütközés, valamint sajnos a szándékos emberi pusztítás is. Túlnyomórészt éjjeli életmódot folytat. Ilyenkor a partmenti utakon óvatos, figyelmes vezetéssel segíthetjük védelmét.
Időnként összekeverik a rágcsálók közé tartozó hóddal, de jó elkülönítő bélyeg, hogy ez utóbbinak farka lapított.

 

Vidra (Fotó: Bodnár Katalin)

2019

Hiúz (Lynx lynx)

Európa legnagyobb macskaféle ragadozója. Mivel a háborítatlan, összefüggő erdőket kedveli, hazánkban csak az Északi-középhegység egyes területein fordul elő, és itt is csak nagyon nagy szerencsével pillanthatjuk meg. Csendes, óvatos, érzékei kiválóak, így többnyire csak nyomait tudjuk megfigyelni. Magyarországon fokozottan védett.

 

Hiúz (Fotó: Vadonleső)

Ha többet szeretnél tudni róla, ide kattintva megnézheted az "Ide nekem a hiúzt is!" című filmet.

2018

Földikutyák (Spalacinae spp.)

A földikutyák a rágcsálók közé tartoznak, növényi táplálékot fogyasztanak. Egész életüket a felszín alatt töltik, testük hengeres, fejük ék alakú, szemüket bőr fedi, végtagjaik rövidek. Fejüket a járat falához ütögetve rezgéseket keltenek, ezek visszaverődése segíti őket a tájékozódásban, és így kommunikálnak is egymással. Életmódjukból fakadóan állományaik könnyen elszigetelődnek, és így genetikailag külön utakon fejlődnek tovább. A Kárpát-medence területén is több fajuk él egymástól elkülönülten.

 

Földikutya (Fotó: Németh Attila)

2017

Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)

Éjszakai állat, nappal rendszerint gömb alakú fűfészkében pihen. Nyár végétől tavaszig téli álmot alszik. Ennek a rágcsálónak az egyik legfontosabb tápláléka a mogyoró - amelyről nevét is kapta -, de gyümölcsöket is fogyaszt. Évente kétszer szaporodik, a kölykei hamar önállóvá válnak, 4-6 évig élnek.

 

Mogyorós pelék (Fotó: Vadonleső)

2016

Denevérek (Chiroptera spp.)

Bár a madarakhoz hasonlóan - mellső végtagjaikból kialakult szárnyaik segítségével - kiválóan repülnek, az emlősök közé tartoznak. Titokzatos, éjjeli életmódjuk miatt gyakran válnak alaptalan előítéletek áldozatává, ám a valóság az, hogy nagyon fontos segítőink. Hazánkban élő 28 képviselőjük például mind hasznos rovarevő, és mind védett is. Erre a szövegre kattintva többet megtudhatsz róluk.

 

Kis patkósdenevérek (Fotó: Dr. Boldogh Sándor A.)

2015

Ürge (Spermophilus citellus)

Ez a rágcsáló rövid füvű legelőkön, mezőkön fordul elő. Nyár végétől tavasz elejéig téli álmot alszik, tél végétől őszig viszont gyakran megfigyelhetjük élőhelyein, ahogy üregrendszerének bejárata körül táplálkozik. Ha veszélyt érez, jellegzetes füttyöt hallat. A táplálékláncban fontos szerepe van ragadozók prédájaként is.

 

Ürge (Fotó: Orbán Zoltán)

2014

Sün (Erinaceus roumanicus)

A közhiedelemmel ellentétben a sün nem gyümölcsöket, hanem főként rovarokat fogyaszt. Télen ez a típusú táplálék nem, vagy nehezen elérhető, így a sün is téli álmot alszik. Kertünkben való megtelepedését segíthetjük például természetvédelmi farakások létesítésével, nyáron földre helyezett lapos itatótálka kihelyezésével (fontos, hogy tejet ne adjunk neki!), valamint ősszel az összegereblyézett falavelek meghagyásával bokrok és kerítések tövében.

 

Sün kölyök (Fotó: Orbán Zoltán)

Erre a szövegre kattintva tovább olvashatsz a sün védelméről.