IBA kód: HU41
IBA kód: HU42
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Földrajzi koordináták: 48.14 É, 21.25 K
Tenger feletti magasság: 163-895 m
Terület: 102 000 ha
Kritérium: A1, B2
IBA kód: 43 (HUA01)
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Földrajzi koordináták: 48.29 N 20.33 E
Tenger feletti magasság: 155-604 m
Terület: 28600 ha
Kritérium: A1, B2
A Magyar Madártani Egyesület Önkéntes munka bevonásával megvalósuló természetvédelmi monitoring hálózat kiépítése című pályázat keretében, új monitoring programot indít.
Az MME 1985-ben alakult Vízimadár-védelmi Szakosztálya 1997-ben alakult újjá. Szakosztályunk életre hívása kiemelt jelentőségű a vizes élőhelyek és élőviláguk védelem érdekében tett nemzetközi erőfeszítések idején.
Ma, amikor ezen élőhelyek megszűnéséről, a még meglévők állapotának folyamatos romlásáról - és az élőviláguk eltűnéséről - beszélünk nap mint nap, szükséges egy olyan társadalmi bázison nyugvó szervezet működése, amelynek tagjai kellő összefogással és szakmai megalapozottsággal elősegíthetik ezen folyamatok mérséklését, vagy megelőzését. A Vízimadár-védelmi Szakosztály - összhangban az MME természetvédelmi célkitűzéseivel - a vizes élőhelyek élővilágának feltárását, kutatását és nem utolsó sorban a védelmét vagy védettségének előkészítését vallja legfontosabb feladatának.
A Szakosztály védelmi tevékenységét a következő témakörök köré csoportosította:
Vonuló és telelő vízimadárfajok állományának országos szintű monitoring- és kutatási eredményeire alapozva az országos jelentőségű madárélőhelyek védelmének elősegítése.
Fészkelő vízimadár-állományok országos szintű monitoringja, a veszélyeztető tényezők feltárása, hatékonyabb védelmük elősegítése, különös figyelemmel a ritka, veszélyeztetett, valamint a telepesen költő vízimadárfajokra.
Az 1974-ben alapított Magyar Madártani Egyesülettel (MME), és azon belül a gyűrűzőket tömörítő Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály megalakulásával nagy lendületet vett a szervezett madárgyűrűzés.
A madárvonulás, az egyik leglátványosabb természeti jelenség, mindig is élénken foglalkoztatta az embert. Számos pontos megfigyelést - és sok esetben téves - következtetést írtak le a történelem folyamán, de kezdeti kísérletes vizsgálatára is akad példa. Caesarius von Heisterbach, német, cisztercita egyházi író már a XIII. században beszámol egy esetről, amelyben egy fecske, a lábára erősített papiruszdarabon a következő feliratot vitte magával vándorútjára: "Ó fecske, hol töltöd a telet?". A módszert tudományos alapokon Hans Christian Cornelius Mortensen, dán tanár dolgozta ki és alkalmazta először 1899-ben, seregélyeken.
A Madárgyűrűzési Központ a hazai madárgyűrűzés szakmai irányító szervezete. Az egyesületi tag gyűrűzőket az MME Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztálya tömöríti.
A vonuló madarak szabadon keresztezik az országhatárokat, így a madárgyűrűzés alkalmazása is csak nemzetközi összefogás segítségével lehetséges. Európában ezt az együttműködést az 1963-ban, Párizsban, az európai madárgyűrűzési központok által alapított EURING (European Union for Bird Ringing) biztosítja.
Amennyiben gyűrűs madarat, madártetemet, jelölőgyűrűt talál, fém- vagy színes gyűrűs madarat észlel, értesítse a Madárgyűrűzési Központot! A megkerülési adat beépül a hazai madárgyűrűzési adatbankba, és a Központ munkatársai a feldolgozás után elküldik Önnek a gyűrűzési és megkerülési adatokat egy válaszlevélben. Ebben egy megadott link segítségével megtekinthető az adott madár térképes riportja.
Ezek az adatok online módon is kitölthetőek a www.ring.ac honlapon.
Szlovén gyűrűs széncinege visszafogás (Fotó: Lukács Katalin Odett)
Évente meggyűrűzött madarak száma Magyarországon (1974-2023)
Madárgyűrűzések területi eloszlása 2023-ban
(kék: madárgyűrűző állomások, piros: egyéni gyűrűzők és projektek)
A Madárgyűrűzési Központ címe
A Madárgyűrűzési Központ szabályzatai (2023. február 15.)
FM MME Együttműködési megállapodás (madárgyűrűzés és monitoring) (2016. február 2.)
Constitution of EURING (2015. szeptem--ber 23.)
Érvényességi időszakok hívóhang haszn.álathoz
Tringa, online madárgyűrűzési rendszer felhasználási útmutatója
Magyarországi, regisztrált (www.cr-birding.org) színes gyűrűs projektek (Frissítve: 2020. június 13.)
(Frissítve: 2024. június 4.)
Madárgyűrűzési terepnapló (Fedlap, 2. lap, Belső oldalak)
Actio Hungarica terepnapló (Fedlap, 2. lap, Belső oldalak)
Felhívás madarak szájtájéki sipoly megfigyeléseinek beküldésére
Madarak szájtájéki sipoly megfigyelését bejelentő űrlap
Parazitált (atkás) énekesmadarak adatgyűjtése
Éves beszámolók
A Madárgyűrűzési központ éves beszámolója 2004.
A Madárgyűrűzési központ éves beszámolója 2005.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2006.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2007.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2008.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2009.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2010.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2011.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2012.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2013.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2014.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2015.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2016.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2017.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2018.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2019.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2020.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2021.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2022.
A Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója 2023.
Éves madárgyűrűzési engedélyek dokumentumai
Madárgyűrűzési vizsga információk
Európa egyik legjelentősebb gólyaállománya hazánkban költ, az adott területre eső gólyapárok számában Magyarország a második.
Népünk egyik kedvenc madara, amely elsősorban annak köszönhető, hogy a gólyapárok már szinte kivétel nélkül az emberek közvetlen szomszédságában, a lakott területeken építik fészkeiket. Ezek a fészkek többnyire villanyoszlopokon épülnek, néhány esetben gondot okozva a településen lakóknak. Egyesületünk évek óta készíttet olyan műfészkeket a gólyák részére, amelyek a villanyoszlopokra vagy különálló oszlopokra szerelve, lehetővé teszik, hogy a gólyafészek ne okozzon pl. elektromos problémát. Egyesületünk természetvédelmi gyakorlatában már több ezer műfészket helyeztünk ki támogatóink segítségével. Nem kis mértékben járultunk hozzá ezzel az akciónkkal a fehér gólya hazai védelméhez, állományának megőrzéséhez.
Az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent a fehér gólya európai állománya. A hazai állomány jelenleg kb. 5000 pár. A gólyákat elsősorban a fészkelési lehetőségeik megszűnése, táplálkozóterületeik csökkenése veszélyezteti. Tekintettel arra, hogy vonuló madár, komoly erőpróbát jelent számukra a vonulás is. A telet Kelet-Afrikában töltik.
Egyesületünk minden évben figyelemmel kíséri a hazai gólyaállomány sorsát. Rendszeresen szervezünk országos felméréseket, amelyek lehetővé teszik, hogy pontosan megismerjük a hazai állományt és az azt veszélyeztető tényezőket. A program sikere érdekében egy országos koordinátort alkalmazunk, tevékenységünket több száz önkéntes segíti.
Az MME egyik legsikeresebb programja a gólyavédelem.
A programunk csak akkor lehet hatékony, ha a társadalmat is folyamatosan tájékoztatjuk a védelem fontosságáról. A gólyák sikeres közvetítők lehetnek a környezeti tudatosság formálásában, a szemléletformálásban is.
Fehér gólya - fajvédelmi terv
A fehér gólya és védelme füzet letöltése
Segítsen Ön is a gólyafelmérésben!
On-line fehérgólya-adatbázis
 |
|
Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges |
Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>
Egyéni és céges adományozás >>
|
| Az MME Fehérgólya-védelmi programját a Cora Íz és Hagyomány üzletága, ... |
|
| ... valamint a KvVM Zöld forrás programja támogatja. |
Köszönjük!
A túzok (Otis tarda) a mérsékeltövi füves puszták és a helyükön kialakított mezőgazdasági területek lakója. Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. Elterjedése a XVIII. században még a Brit-szigetekig terjedt, majd fokozatos csökkenéssel visszaszorult az Ibériai-félszigetre, Közép-Európába és a Kelet-európai síkságra.
Magyarországi állománya a II. Világháború előtti 10 - 12 000 példányról kevesebb, mint egytizedére fogyott. Napjainkban hazánk területén, a legutóbbi számlálás (2006. február, II. országos téli felmérés) adatai szerint, 1350 egyed él. A túzokot a természetvédelmi egyezmények, listák egyöntetűen érzékeny, sérülékeny és fokozottan veszélyeztetett fajként tartják számon. Magyarországon 1970-től fokozottan védett, eszmei értéke a legmagasabb kategóriát jelentő 1 000 000 forint. A magyar túzokállomány, úgy is mint az egyesület címermadarának védelme, európai jelentőségű feladatunk.
Az elmúlt évtizedek állományváltozási tendenciái egyértelműen bebizonyították, hogy a túzokállomány megőrzésére, megerősítésére a passzív védelem nem elegendő. Ezért kerültek előtérbe az aktív, faj és élőhelye interakcióban gondolkodó, védelmi technikák, szemléletmód.
Az MME kötelességének tekinti az 1989-ben indult, kiemelt jelentőségű program folytonosságának biztosítását. A védelem érdekében az elmúlt több mint másfél évtizedben olyan módszerek dolgozunk ki, melyek alkalmazásával a faj védelme és a mezőgazdasági tevékenység összhangba hozható. Munkánk során nem csak a faj terepi védelmében értünk el jelentős eredményeket, de a védett területek bővítésében, Érzékeny Természeti Területek és a Natura 2000 területek kijelölésében is kivettük a részünket. A program aktív tagja a Magyar Túzokvédelmi Munkacsoportnak.
Legfontosabb tevékenységeink a következők:
A program szakemberei:
Jelenleg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Túzokvédelmi Programja a "Túzok védelme Magyarországon" elnevezésű LIFE NATURE (LIFE04/NAT/HU/000109) projekt keretében működik, mint annak egyik partnere. A 2004 decemberében indult projekt keretében munkatársaink a fentiekben felsoroltak szerint végzik munkájukat. A projekttel kapcsolatos információkért látogassa meg annak hivatalos honlapját (www.tuzok.hu).
Kérjük, tekintse meg letölthető anyagainkat
Galéria
Elérhetőségeink:
| |
Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
|
