IBA

Fontos madárélőhelyek program - IBA területek monitoringja

1. az adott terület madárállományai (kiemelten a jelölőfajoké), illetve az élőhelyek minősége,
2. az ezekre veszélyt jelentő tényezők köre, illetve
3. a területeken zajló védelmi tevékenységek.

Az állományadatokat a Monitoring Központ adatbázisából, a számos MME által irányított, vagy az Egyesület közreműködésével zajló fajvédelmi program adatbázisaiból illetve a területen dolgozó kollégák saját adatai, becslései alapján szeretnénk összegyűjteni.

A veszélyeztető tényezők felmérésére adatlapot dolgoztunk ki, amellyel egészen részletes bontásban lehet az egyes területekre, fajokra hatással bíró tényezőket értékelni. Az adatgyűjtésnek ez a része ez idáig nem volt egységes rendszerbe foglalva, ugyanakkor a védelem szempontjából kulcsfontosságú információkat hordoz. Kérünk mindenkit, hogy próbáljon ennek kiemelt figyelmet szentelni. Egy adott veszélyeztető tényezőt értelmezhetünk az egész IBA-területre, illetve egy-egy élőhelyre vagy fajra is, hiszen meglehet, hogy ami egy adott faj számára jelentős negatív hatás, az egy másiknak nem az. Az adatlapokon így lehetőség van mindkét értelmezésben értékelni a veszélyeztető tényezőket.

Az IBA-területek védettségével kapcsolatos információk egy részét központilag, illetve az illetékes állami szervtől kérjük le. Az adatgyűjtés itt az adott területen aktuálisan zajló kutatási, védelmi tevékenységekre, illetve az ezeket végző csoportokra irányul.

Az adatlap kitöltésével kapcsolatos bármilyen egyéb kérdéseiteket az alábbi elérhetőségeken várjuk:
Országos IBA-koordinátor:
Králl Attila – tel.: +36 20 585 3886; e-mail: nagy.denes@mme.hu
MME Monitoring Központ:
Nagy Károly – tel.: +36 30 906 6285; e-mail: nagy.karoly@mme.hu

Áldozatos munkátokat ezúton is köszönjük!

Útmutató - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
MS Word dokumentum formátumban. (88 kB)

Adatlapok - IBA-területek felmérése - 2007 (.xls) >>
Javasoljuk ennek használatát, mert ez kompakt módon tartalmazza az összes adatlapot, és az adatok feldolgozását is egyszerűbbé teszi.
A fajok állományairól kizárólag ezen az adatlapon lehetséges adatokat közölni!
Kitölthető adatlapok, útmutatókkal, MS Excel formátumban.
Frissítve: 2008. február 11. (253 kB)

II. Veszélyeztető tényezők - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
Kitölthető adatlap, útmutatóval, MS Word dokumentum formátumban. (249 kB)

III. Védettség, védelmi tevékenységek - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
Kitölthető adatlap, útmutatóval, MS Word dokumentum formátumban. (163 kB)

IBA hírek
A Fontos Madárélőhelyek program hírei az MME Monitoring Központ honlapjának Hírek > Fontos Madárélőhelyek (IBA) >> oldalán olvashatóak.

Terület- és Élőhelyvédelmi Csoport

Egy térképen a világ legfontosabb madár- és természetvédelmi területei

Tovább (Egy térképen a világ legfontosabb madár- és természetvédelmi területei)

Fontos Madárélőhelyek (IBA) védelme

Az emberi hatások következtében az elmúlt 10.000 év alatt talán Európában csökkent a legnagyobb mértékben a természetes élőhelyek kiterjedése. Az eredeti erdőtakaró nagy részét már kivágták, és helyüket kezelt erdők, vagy mezőgazdasági területek foglalták el. A legtöbb természetes vizes élőhely a lecsapolás áldozatává vált, vagy nagymértékben átalakult.

IBA

Terület- és Élőhelyvédelmi Csoport

Biharugrai-halastavak

Hazánk egy eldugott, csendes zugában, Békés megye északi részén találjuk egyik legfontosabb halastavi vizes élőhelyünket, a Biharugrai- és a Begécsi-halastavak által alkotott tórendszert.A tavak természet- és madárvédelmi jelentőségüket egyrészt méretüknek köszönhetik, hiszen 1927 hektáros kiterjedésükkel az ország második legnagyobb halastórendszerét alkotják. A tavak a múltban kiterjedt, majd lecsapolt Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának helyén épültek meg 1910 és 1967 között.

Az ország jóformán egész területére kiterjedő lecsapolások és folyószabályozások megsemmisítették a természetes vizes élőhelyek nagy részét, ezért a 20. század során egyre nagyobb jelentőséget kaptak mesterséges víztereink. Az 1900-as évek első felétől épülő kisebb-nagyobb kiterjedésű halastavak élőhelyet biztosítottak számos ritka és veszélyeztetett, vonuló vagy fészkelő vízimadár számára. Ezen tavak közül is különös jelentőséggel bírnak az „Ugrai-tavak”.

Természetvédelmi értékének köszönhetően a terület része a Körös-Maros Nemzeti Parknak, valamint hazánk Natura 2000 hálózatának. Nemzetközileg fontos madár élőhelyként (IBA) és Ramsari területként is nyilvántartják.

A tavak élővilága

A halastavak sekély vízfelületükkel, változatos élőhelyeikkel, a szomszédos kiterjedt szikes pusztákkal, nedves gyepekkel és erdőfoltokkal nagyszámú növény és állatfajnak nyújtanak életteret.

Közülük is leglátványosabbak és legkönnyebben megfigyelhetők a sokszor hatalmas tömegben jelenlévő madarak.
Az alábbi táblázatban a területen rendszeresen előforduló természetvédelmi szempontból legjelentősebb fajokat foglaljuk össze:

A nyári lúd a nádasok egyik jellemző fészkelője

A cigányréce számára fontos fészkelő és gyülekező helyet biztosítanak halastavaink

Rétisassal nagyobb számban télen is találkozhatunk, de fészkelőként is megtelepedett

Gazdálkodás a halastavakon

A halastavak, bár másodlagosan rendkívül fontos szerephez jutottak a természet és a madárvilág sokféleségének megőrzésében, elsődlegesen mégis gazdálkodási céllal létesültek. Ezt nem szabad szem elől téveszteni a ma már védett természeti területté nyilvánított tóegységek esetében sem, noha ezeken a területeken a védelemé az elsőbbség.

A természetvédelem jól felfogott érdeke, hogy a tavakon fennmaradjon a halgazdálkodás, hiszen annak hiánya közép, de még inkább hosszútávon a tavak elöregedéséhez, egyes élőhelyek megszűnéséhez, a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Ennek megfelelően olyan kapcsolatrendszert kell kiépíteni a természetvédelem és a gazdálkodók között, mely biztosítja a természetvédelmi prioritások és a gazdálkodó érdekeinek érvényesülését is.

Ez csak egy extenzív módon kezelt halastavon képzelhető el, ahol a gazdálkodó a természetvédelem előírásaihoz igazodva végzi tevékenységét (műtrágyát és meszet nem használ, lecsapolásokat és feltöltéseket a természetvédelmi célkitűzéseknek megfelelően időzíti, természetkímélő nádgazdálkodást végez stb...). Ennek a természetkímélő rendszernek a kidolgozásában és fenntartásában a természetvédelem intézményeinek hathatós segítséget kell nyújtania.

A biharugrai térségben a rendszerváltozást követően alaposan megváltoztak a tulajdonosi és kezelői viszonyok. Jelenleg több halgazdálkodó is tevékenykedik a területen. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mellett a Bihar Közalapítvány is jelen van a területen és egyedülálló módon 500 hektár halastavat kezel kizárólag természetvédelmi szempontok alapján. Az így kialakult helyzet megteremtette annak lehetőségét, hogy a természetvédelem és a halgazdálkodás egymás mellett működve megőrizze hazánk egyik kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyét.

Projekt a halastavak sokrétű, fenntartható használatáért

A UNEP/GEF támogatásával 2007-óta valósul meg a területen egy MME projekt, melyben egy halgazdálkodó, az Agropoint Kft. mellett a Bihar Közalapítvány is partner.

A projekt célja az, hogy a már létező extenzív halgazdálkodási módszerekre még természetkímélőbb, de gazdaságos alternatívákat dolgozzon ki és vezessen be, kisebb élőhely fejlesztésekkel kedvezőbb életfeltételeket hozzon létre számos védett, fokozottan védett faj számára, valamint, hogy a területet vonzóbbá tegye a fenntartható turizmus számára.

A projekt felismerte, hogy mind a természetvédelem, mind a halgazdálkodók és a helyi lakosság közös érdeke egy gazdaságilag jól működő, a természeti értékeket megőrző, az élőhelyeket fejlesztő, a helyi közösséget is bevonó rendszer. Csak ez lehet a hosszú távú megőrzés alapja, ahol a madármegfigyelő turizmuson kívül egyre nagyobb szerepet kap a szélesebb körök érdeklődését is felkeltő, kontrollált ökoturizmus.