Tűzifa kugliba
10-20 cm átmérőjű tűzifa kuglikba akár több tucatnyi költőüregből álló darázsgarázs készíthető, ha 3-10 mm átmérőjű fúróval sűrűn átlyuggatjuk 3-10 cm mély lyukakkal. Általában a rönkök hossztengelyével párhuzamosan, tehát a keresztvágási felületbe fúrunk, de ha hozzájutunk, vagy készíteni tudunk hasított és a hasítási felületen csiszolt rönköket, akkor a törzs oldalába is fúrhatunk.

Fúrjuk ki a darázsgarázsokat, ...

 

Darázsgarázsunknak érdemes lábat készíteni, amivel elkerülhető a fa aljának nedvesedése, korhadása. Első lépésben fúrjunk egy-egy 10 mm átmérőjű  lyukat a tűzifa kugli mindkét végéhez úgy, hogy a farönk hossztengelyére merőleges lyukak tengelye ferdén kifelé mutasson. Ezt követően egyforma hosszú ujjnyi vastag ágak végeit faragjuk meg annyira, hogy enyhén szorulva belemenjenek a láb furataiba.  

... majd a lábak helyét, ...

 

... vágjunk lábakat ...

 

... faragjuk meg a végüket, ...

 

... majd csavarjuk a helyükre, ...

 

... és máris kész a mobil darázsgarázs.

 

A tűzifa kugliba készített darázsgarázsok könnyen mozgathatók, ezért ideálisak arra is, hogy az ablakpárkányon lévő virágláda mellé telepítsük ezeket. Így a nektárt gyűjtögető magányos méhek a méh legelő mellett a költőüregeket is megtalálhatják, nem is beszélve arról, hogy így mi is könnyebben megfigyelhetjük a darázsgarázsokban jövő-menő állatokat.

 

Farakásba
A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha a fantasztikus farakásunkba szeretnénk darázsgarázsokat készíteni. Ebben az esetben akár több száz lyukat is fúrhatunk a fenti módon a tűzifa rönkökbe, jó nagy darázsgarázs telepet kialakítva.

Legkönnyebben fantasztikus farakásba készíthetünk darázsgarázsokat, mert itt a rönkök már eleve a helyükön vannak, és a fúráshoz jól rögzítettek.

 

Nádszövetből
Szorosan összecsavart, 10-20 cm vastag nádszövetből finomabb fogazatú fűrésszel (a vasfűrész is jó) vágjunk le egy 30-40 cm hosszú darabot, majd a két végén szorosan drótozzuk össze, végül egy megfelelő vastagságú dróttal, ágacskával vagy szeggel tágítsuk ki a nádszövet mindkét oldalán a nádszálak üregeit. A nádszövetből készült darázsgarázs zsinórral függesztve, vagy nyárs vastagságú villás ág lábra tűzve a virágágyásba is állítva is kihelyezhető.

Szorosan csavarjuk fel a nádszövetet, ...

 

... a törött nádvégeket fűrészeljük le, majd vágjuk le a kívánt méretet, ...

 

... az így kapott darázsgarázs mindkét oldalát szorosan drótozzuk össze, ...

 

... a nádszálak üregeit mindkét végen tisztítsuk ki, ...

 

... végül a nádszövetből készült darázsgarázst zsinórral akasszuk ki, ...

 

... de faraghatunk nyárs ...

 

... lábat is, ...

 

... amivel virágágyásba is állíthatjuk.

 

Akinek nincs kedve vagy lehetősége darázsgarázst készíteni, ezt beszerezheti az MME boltjában (telefon: 06-20/969-7778, E-mail: mmebolt@mme.hu) is.

 

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

 

Függő etető terményhálóból

A krumplit, a vörös- és lilahagymát ma már szinte kizárólag műanyag „raser” hálós kiszerelésben vásároljuk, amit a kiürülést követően többnyire ki is dobunk. Ez a háló két perc alatt átalakítható madáretetőnek.

Első lépésben vágjuk le a háló egyik záró csomóját vagy fémgyűrűjét, ...

... így az egyik oldalán nyitott zsákhoz jutunk, ...

... amit a krumpli vagy hagyma eltávolítását követően ...

... akár napraforgóval, ...

... akár dióval tölthetünk fel. ...

Ezt követően már csak a zsák száját kell oldható csomóval, kellően hosszú zsineggel bekötni, ...

... és már ki is akaszthatjuk a madaraknak – a képen kék cinegének (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ehhez inkább műanyag zsinórt használjunk, mert a természetes anyagból készült spárga nedvesség hatására megduzzad, nehezen kibogozhatóvá válik, ami megnehezíti az újbóli feltöltést. Amennyiben napraforgóval szeretnénk alkalmazni ezt az etetőt, a háló szemein kihulló magok miatt lehetőleg ott használjuk, például kertben, ahol ez nem jelent problémát. Ha a „szemetelés” nem elfogadható, például panelházi erkélyen, a hálós etetőbe tegyünk „tisztább” dióbelet, vagy nem sózott (kifőzött) szalonnát, faggyút, amivel házi készítésű cinkegolyóhoz jutunk.

 

Pillepalack-etető

Modern világunkban sajnálatos módon elterjedtek a vissza nem váltható (egyutas) csomagolóanyagok, köztük a mindannyiunk által ismert, vékony falú PILLE palackok. Bár a madárvédelmi felhasználás nem oldja meg az általuk okozott környezetterhelést, a 1,5 l-es ásványvizes flakontól az 5 l-es étolajosig bármelyikből percek alatt készíthető madáretető. Ehhez a színezetlen (átlátszó) palack mellett egy éles, vékony pengéjű konyhakésre van szükségünk, de még jobb, ha tapétavágó sniccert használunk. Mindenekelőtt mossuk ki és szárítsuk meg a flakont. Lehetőleg ne használjunk olyan műanyag dobozokat, kannákat, amiben mérgező anyagokat, például gépolajat tárolnak, mert ezek mosóvize is veszélyes hulladéknak minősül, nem a kommunális szennyvízrendszerbe való.

Fektessük a palackot az asztallapra, majd vágjunk ki egy ökölnyi lyukat úgy, hogy ennek
alsó „küszöbe” a  flakon aljától 10-15 cm-re legyen (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ezzel a magassággal az etető magtartályának befogadóképességét tudjuk szabályozni. A zárókupakot hagyjuk fent vagy pótoljuk, mert ez megvédi az etetőanyagot a beázástól. Ha éppen nincs kupakunk, de a fiók alján találunk parafa dugót, azzal is biztosíthatjuk a vízmentességet.

Utolsó lépésként napraforgóval, dióval, állatkereskedésekben kapható
aprómagkeverékkel töltsük fel, és máris kihelyezhető  a madarak számára.

A pillepalack-etetőt többféleképpen is alkalmazhatjuk: ha zsinórt kötünk nyakára, ...

... függő etetőt kapunk, ami ablaketetőnek is beválik
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

De a magtartályba nehezék követ téve az ablakpárkányra is állítható. Amennyiben vízzel töltjük fel, itatóként is remekül beválik ez az ügyes kis eszköz, ablakitatónak más megoldás alig lehetséges (ilyen olcsó és egyszerű semmiképpen), mivel a műanyag palack nem töri be az ablakot.

Mielőtt belevágnánk a munkába (és a terítőbe), egy jó tanács, hogy amennyiben szeretnénk elkerülni egy alapos veszekedést a ház asszonyával, lehetőleg ezt az etetőt se a családi asztalon, és különösen ne a legszebb abroszon készítsük el, mert a kés könnyen megcsúszhat, sebet ejtve nem csak a kezünkön, de a vászonban, a politúrban és a családi békében is.

 

Virágalátét etető

A 30-40 cm átmérőjű műanyag virágalátét az egyik leghasznosabb madárvédelmi eszköz, mert etetőnek és itatónak egyaránt kiválóan megfelel. Mindkét alkalmazás keretében helyezhető a talajra, fatuskóra, kis asztalra, ablakpárkányra, erkélyre, de könnyen átalakítható függő etetőnek, itatónak is.

Etetőként alkalmazva bármely kihelyezési formát válasszuk is, első lépésben fúrjunk ...

... az aljára két-három 3-4 mm átmérőjű vízelvezető lyukat (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ehhez nem feltétlenül szükséges fúrógép, a lágy műanyagon akár kézzel is átvezethető a fúrószár, a kés vagy a sniccer hegye, de gáz- vagy gyertyalángon felhevített szeggel is eredményesek lehetünk.

Amennyiben függő etetőt (itatót) szeretnénk, a függőleges
perembe fúrjunk három, a körkerületen egyenletes
elosztásban elhelyezkedő lyukat
(Fotó: Orbán Zoltán). 

 

Lehetőleg olyan alátétek válasszunk, melynek alján sugárirányú merevítő bordák vannak, mert ezek segítenek a lyukak helyének pontos tájolásában. Ez azért fontos, mert így biztosítható az egyenletes súlyelosztás és a vízszintes kihelyezés.

Ezt követően vágjunk le három azonos hosszúságú vékony, de erős zsineget
(talán a reluxazsinór a legjobb, a képeken ez látható), ...

... majd kössünk egyik végükre egy-egy azonos nagyságú hurkot. ...

... A hurkot dugjuk át a perembe fúrt lyukon, ...

... majd a zsinór szabad végét húzzuk át ezen a hurokrészen; ...

... ezt háromszor megismételve ...

... megkapjuk a függesztőzsinórokat. ...

... Végül ezeket egybefogva úgy csomózzuk össze, ...

... hogy az etető vízszintes maradjon. Aprómag-keverékkel, napraforgóval, dióbéllel
feltöltve már ki akaszthatjuk új etetőnket (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ne felejtsük el, hogy amennyiben itatóként szeretnénk használni az eszközt, ne tréfáljuk meg magunkat az alátét aljára fúrt vízelvezető lyukkal!

Természetesen vásárolhatunk is etetőket, amikből számos változat kapható az MME boltjában.

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

"Nekünk mosolyt csal az arcunkra a reggeli kelés után kikukkantani
a madáretetőbe, ahol olyankor már nagy a nyüzsgés!"
(bejegyzés az MME Facebook oldalán)

 

ÖSSZEFOLGALÁS

• Az etetési időszak az első tartós fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, december elejétől március második feléig tart. 
• Az ivó- és fürdővíz mellett a madaraknak adható eleségek három csoportba sorolhatók, ezek mellett mással ne kísérletezzünk, mert az etető madarai nem élelmiszerhulladék-megsemmisítők:
  • magvak - elsősorban (fekete) napraforgó, amibe keverhető apró szemű köles;
  • gyümölcs - elsősorban alma, továbbá olyan szedhető bogyók, mint a vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa;
  • állati zsiradék - elsősorban kacsa-, liba- és sertésháj, illetve cinkegolyó (lehetőleg nem hálós kiszerelésű.
• Az etető mellett itassunk is, pontosabban az etetést érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben, mert több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt.
• Áprilistól már nem szabad etetni, mert ez a fiókák tömeges pusztulását okozhatja.

 

 

 Mettől meddig tart az etetési időszak? 

November-decembertől márciusig.

Az etetés Magyarországon a tartós fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, dátum szerint november-decembertől március végéig tart, és ebben az időszakban bármikor elkezdhető, de a minél nagyobb madárforgalom érdekében érdemes a szezon elején elkezdeni.

 

Ilyenkor csak az etetőről táplálkoznak a madarak?

Nem.

Az állandó hazai madárfajok, illetve az északi költőállományok ősszel rajtunk átvonuló, hozzánk érkező képviselői éppen azért tudnak hosszabb rövidebb időre megállni vagy áttelelni nálunk, mert ilyenkor is megtalálják a természetes táplálékforrásokat: az őszre beérő magvakat, gyümölcsöket és bogyókat, továbbá a hullott lombban, a kéregrepedésekben, ágvillákban, fali repedésekben áttelelő rovarokat. Amint ez elfogy, továbbállnak, ha pedig a kóborló, vonuló próbálkozó madarak nem találnak elegendő vagy megfelelő táplálékot, azonnal otthagyják a területet.

 
És mindezt a gyakorlatban is megtapasztaljuk, ha működtetünk etetőt. Nagyon feltűnő ugyanis, hogy a madarak nincsenek folyamatosan ott, egy-egy órából alig néhány percig tart a nyüzsgés, majd akár 20-30 percre is eltűnnek egyik pillanatról a másikra.  

 

MIVEL ETETHETJÜK A MADARAKAT?

A téli etetőkön alkalmazható madáreleségek három nagy csoportba sorolhatóak: magvak, gyümölcs és állati zsiradék, melyeket együtt érdemes alkalmazni és így biztosak lehetünk abban, hogy az ivó- és fürdővízzel együtt az etetők minden madarának minden igényét ki tudjuk elégíteni.  

 

1. Olajos magvak

A legfontosabb, ár/érték arányban is a legjobb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, nem hántolt (héjas) fekete (ipari) napraforgó, amibe apró szemű magvakat: kölest, muhart, mákot stb. is lehet keverni.

A csíz az egyik legkisebb termetű magevő az etetőn, de még ez a faj is gond nélkül
fogyasztja a napraforgómagot (videó: Orbán Zoltán)

 

2. Alma és bogyótermések

Hullott, illetve fákon maradt almát mi magunk is gyűjthetünk, ha pedig vásároljuk, elegendő a legolcsóbbat választani, emellett a településeken könnyen gyűjthető bogyókkal is etethetünk. 

Az almát és a bogyófürtöket bokrok és fák ágcsonkjaira felszúrva, felkötözve a legjobb kihelyezni, de néhány almát a talajra, az etetőbe is tehetünk. 

Ezeket a gyümölcsöket a gyengébb csőrű, alkalmi áttelelő rovarevő madarak is fogyasztani tudják, a barátposzáták szinte kizárólag ezt fogyasztják az etetőn.

 

3. Állati zsiradék

A leginkább környezetbarát megoldás ökölnyi-kétökölnyi kacsa-, liba-, sertésháj, sertés zsírszalonna vagy faggyú kifüggesztése fák, bokrok ágaira. A közkedvelt cinkegolyó esetében törekedjünk a kisebb ökológiai lábnyomot jelentő műanyagháló-mentes, illetve XL méretű változatok (lásd a lenti videón) használatára.

 

+ 4. Ivó- és fürdővíz

Azok, akik télen is itatják a madarakat tudják, hogy szárnyas kosztosaink majdnem olyan gyakran, egyes fajok gyakrabban láthatók az itatón inni és fürödni, mint az etetőn táplálékot csipegetve.

 

A felsoroltakon kívül ne kísérletezzünk mással, mert:

• ezeket nem ismerik, és ezért (megromlás előtt) nem is fogyasztják a madarak;
• drágák;
• fokozott élelmiszerpazarlást jelentenek;
• jelentősen nagyobb az ökológiai lábnyomuk;
• romlandók lehetnek;
• nagy mennyiségben és tartósan fogyasztva, különösen romlottan (ilyen például az avas dió és szalonna, a penészes vagy nedvesen erjedő kenyér), veszélyesek lehetnek a madarak egészségére;
• különösen az 1. ponthoz kapcsolódva, az elvileg még szóba jöhető különböző magvak, termések kapcsán az alapelv az, hogy ha nem biztos az ember egy eleség megfelelőségéről, akkor úgy kell venni, hogy az nem megfelelő, ezért nem szabad odaadni a madaraknak. 

Végül, de nem utolsó sorban azt is tartsuk szem előtt, hogy a madarak nem élelmiszerhulladék-megsemmisítők.

 

Hol és hogyan etessünk?

A legjobb etetőhely a rövid füvű vagy földes, a hullott lombtól elgereblyézett talaj, itt a földre is kiszórhatjuk, de nagyobb méretű műanyag virágalátétbe is tehetjük a magvakat és néhány almát. De ha lehetőségünk van rá, többféle magasságban (lábazat, ablakpárkány, erkély) is etessünk, mert így egyszerre több és többféle madarat láthatunk vendégül. 

A nagyobb befogadóképességű etetők jobbak, mint a kicsik, mert utóbbiakat gyakrabban, akár naponta után kell tölteni. Léteznek fél-egyzsáknyi magot befogadó önetetők, melyeket elegendő lehet néhány hetente vagy etetési időszak hónapjai alatt egyszer-kétszer feltölteni.

Számos etetőtípus, köztük cinkegolyó-konténerek is megtalálhatók az MME web boltjában.

 

Az etetés folyamatosságáról

Az énekesmadarak téli etetésével kapcsolatban mélyen beépült a köztudatba, hogy „Ha egyszer elkezdtük, ne hagyjuk abba, mert a madarak bajba kerülnek." Szerencsére a helyzet messze nem ennyire rossz! Amint ugyanis érzékelik, hogy az etetőben fogy az eleség, egyből odébb állnak. Ebből következően akkor is nyugodtan elkezdhetjük a tél elején az etetést, ha tudjuk, hogy még a szezonban el fogunk utazni, így lesz olyan időszak, amikor nem tudjuk újratölteni az etetőt, mert ez nem sodorja veszélybe a madarakat.

 

Kötelező etetni a madarakat?

Nem. 

A Magyarországon maradó és telelni hozzánk érkező madárfajok képviselői emberi segítség nélkül képesek átvészelni a telet. Azért nem vonulnak el, illetve azért vándorolnak, kóborolnak hozzánk, mert itt ősszel és télen is megfelelő táplálékot találnak. Ha pedig az időjárási szélsőségek (elsősorban a hólepel) vagy a természetes táplálékbázisok kiürülése miatt ez a helyzet megváltozik, a madarak területet váltanak, gond nélkül továbbrepülnek.

 

Nyáron is szabad etetni a madarakat?

Nem!

Ez nemcsak szükségtelen, de a fiókákra közvetlen életveszélyt is jelent.

  

 

Orbán Zoltán

 

 

 

 

Biztos, hogy a fecskéknek menniük kell?

Az igazság az, hogy fecskepelenkával szinte minden „fecskepiszok” probléma megnyugtatóan kezelhető, amire sok helyen, például nagy turista forgalmat lebonyolító alföldi csárdákban lehet példa értékű megoldásokkal találkozni.

Fecskepelenkával a fecskekonfliktus alapját jelentő ürülék probléma teljes mértékben kezelhető. A képeken egy jászboldogházai ...

... kis bolt bejárata fölött zavartalanul költhet a molnárfecske, mert a fecskepelenkának köszönhetően a vásárlókra, járókelőkre nem potyog semmi (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mivel az összes hazai fecskefaj védett, a fészkek leverése
egész évben TILOS!

Épületfelújítások esetén, továbbá olyan érzékeny pontokon, ahol a fecskepelenka nem elegendő vagy a fecskéket mindenképpen távol kell tartani, akkor az ellenintézkedéseket, a fészkek leszedésének előzetes engedélyeztetését majd a fészkek eltávolítását, a riasztó eszközök felszerelését a költési időszakon kívül, november-március között lehet elvégezni.

 

A legbiztosabb megoldás

A legbiztosabb fecske távoltartó megoldást a ferde ereszburkolat kialakítása jelenti, amit a lehetséges fészekhelyek teljes hosszába kell felszerelni.

Fecskék megtelepedését megakadályozó ferde ereszburkolat (Fotó: Orbán Zoltán)

 

A szalag gyakran nem működik

A legegyszerűbb fecskeriasztó a lehetséges fészekhelyre feltűzött, lebegő, könnyű műanyag szalad, amit legegyszerűbben nejlon bevásárlószatyor felcsíkozásával készíthető el. Nagyon fontos, hogy a szóba jöhető helyek teljes hosszában, sűrűn egymás mellé és erősen rögzítsük a szalagokat.

A széltől mozgatott, könnyű műanyag szalag távolt tarthatja a fecskéket azoktól a helyektől, ahol nem jó, ha fészket építenek.

Ha a riasztószalagot nem jól helyezzük ki, a madarak (a képen füsti fecske) nem vesznekerről tudomást, és zavartalanul fészkelnek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A tüskesor veszélyes lehet, NE HASZNÁLJUK!

Lakossági megfigyelés (2020) szerint a parlagi galambok beülését megakadályozó tüskesor függőleges és vízszintes alkalmazása fecskék távoltartására azért nem jó, mert a gyorsan repülő fecskék felszúródhatnak, elpusztulhatnak ezen!

Fecskék távoltartására ne használjunk parlagi galambok beülését gátló tüskesort!  (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Parti fecskék

Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba. Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat, vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja.

Április második felétől május közepéig-végéig (ritkán akár még júniusban is) könnyen előfordulhat, hogy a hétköznap kiásott épületalap-gödör akár csak 0,5-2 méteres függőleges falába, friss vagy az előző évekből maradt építési (különösen gyakran autópálya-építkezés) földhalmának leszakadt, letermelt oldalába több tucatnyi vagy akár százas nagyságrendben költöznek be költőüregeikkel partifecskepárok.

A partifecske-kolóniák egészen kicsi munkagödrökben, épületalapokban,
kábelaknákban és -árkokban, ...

... építési földdepókban is képesek megjelenni, ...

... az ilyen nagyberuházások kiterjedt földmunkái pedig kimondottan vonzóak
lehetnek számukra (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ezek a kolóniák automatikus védelmet élveznek, ezért ezeken a helyeken az építkezés a természetvédelmi és az állatvédelmi törvény értelmében sem folytatható!

Ez a probléma elkerülhető, ha az ilyen potenciális fészkelőhelyeket (ennek megállapításához érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság szakmai segítségét kérni) akár a napi munkavégzést követően, de legalább egy napos munkamegszakítás esetén mindenképp ponyvás takarással tesszük a partifecskék számára érdektelenné.

A nagyméretű és erős ponyvák (a képen erre látható példa), esetleg a 
Raschel-háló gyors és olcsó megoldást kínál a fecskék számára ellenjavallott
földfalak takarására a kolóniák veszélyes helyre történő beköltözésének
megakadályozása érdekében (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Ellensúlyozzuk a fészekhelyvesztést!

A települési fecske problémában érintett, sárfészket építő  molnár- és füsti fecske műfészkek kihelyezésével, műfészkek készítésével, mesterséges költőtelepek kialakításával segíthető. Partifecskék (és gyurgyalagok) esetén a potenciális költőfalak felújításával, ilyenek kialakításával segíthetjük ellensúlyozható a fészekhelyvesztést.

Mit tehetünk nem engedélyezett fészekleverés, fecskék pusztulása esetén?

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!
 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

 

A sarlósfecskék magasan költenek

Testalkatuk és életmódjuk miatt a sarlósfecskék magasan: ritkábban faodúban, sziklahasadékban, molnárfecske fészkekben, többnyire azonban az épületeinken található üregekben költenek.

A sarlósfecskék számára a magas épületek (Szeged), ...

... a víztornyok (Dombóvár), ...

... tv- és rádióátjátszók (Szeged) ...

... felső régiójában a falban vagy a burkolatban lévő, sokszor csak néhány centiméter átmérőjű bejárattal rendelkező üregek jelentik a megfelelő fészkelőhelyet (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mesterséges sarlósfecskeodúk

A legtöbb odú- és üreglakó madárhoz hasonlóan a sarlósfecskék is segíthetők, jól telepíthetők mesterséges eszközökkel, amiből az MME két típust is forgalmaz: az egy pár befogadására alkalmas, elsősorban esőtől védett erkély- és ablakbeugrókba kihelyezhető odút, valamint a tetők esőnek kitett felszínére vagy a falakra kihelyezhető három rekeszes telepet. 

A szimpla sarlósfecskeodú ...

... és a háromrekeszes sarlósfecsketelep ...

... hátulja a fészkek ellenőrzéséhez, a fiókák gyűrűzéséhez eltávolítható, ...

... ilyenkor a tojások, a fiókák kiesését a küszöbléc akadályozza meg. Az üres odúrekeszekbe a kihelyezéskor ...

... 5-6 cm vastagon apró szemű kavicsot, sódert, földet vagy homokot kell tenni,  amibe a hátoldalnál sekély mélyedést érdemes kialakítani (ez a fotón a küszöbléc miatt nem látszik). A sarlósfecskék ezt a mélyedést bélelik ki repülés közben összeszedett nyármag-repítőszőr és madártoll fészekanyaggal, amit a nyálukkal ragasztanak össze (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A legfontosabb az odúk biztonságos rögzítése!

A legtöbb lehetőséget kínáló panel épületeken a szimpla odúkat az ablak- és erkélybeugrók esőtől védett pontjaira (a következő képeken 5-8-as és A jelzésű nyilakkal jelölt típusú helyekre), a három rekeszes telepeket a tetőpárkányzat és a felépítmények sík felületeire ültetve (1-es és 2-es nyilakkal jelzett helyekre) érdemes kihelyezni úgy, hogy a röpnyílás kifelé nézzen. Ezeken a helyeken az odúk hátsó ajtaja hozzáférhető és a fészkek ellenőrzése biztonságosan elvégezhető. Végső esetben a sarlósfecsketelep-odúk az épület vagy a tetőfelépítmények tetejéről lelógatva is kihelyezhetők (3-4-es nyíl), azonban ezek stabil rögzítése a legnehezebb és az odúellenőrzések sem végezhetők el. Az odútelepek rögzítésénél használjuk ki a tetők kínálta lehetőségeket (lásd a következő képeken), de a szigetelést semmiképpen se sértsük fel, ÉS MINDIG NAGYON VIGYÁZZUNK MAGUNKA, VALAMINT A TÁRSAINKRA A MAGASBAN!

A sarlósfecskeodúk kihelyezésére a lapostetős panelházak kínálják a legtöbb telepítési pontot.

A szimpla sarlósfecskeodúkat az ablak- és erkélybeugrók (a képen) esőtől védett felső-külső sarkába, az A jelű nyíllal jelzett pontra érdemes kihelyezni falra rögzített polctartó konzolra vagy HILTI szalaggal a plafonra úgy, hogy a röpnyílás kifelé nézzen. Így a madarak könnyen meg tudják közelíteni az odút, és az ellenőrzés is biztonságosan elvégezhető. A  nyíl alatt mesterséges denevérodú (balra) és B típusú odú látható egy Madárbarát panel erkélyén.

Az egyrekeszes odúk a plafon és a fal sarkába kihelyezhetők szimplán, ...

... duplán egymás mellé ...

... vagy egymásra, ...

... de akár ennél is több odú különböző elhelyezésével nagyobb kolóniák is megtelepíthetők az esőtől védett beugrókban.

A bádog szigetelésű esővédő féltetővel ellátott sarlósfecsketelepet az elülső felével a tetőket keretező párkányzatra vagy korlátra ültetve, ...

... a hátulján deszka láb(akk)al megtámasztva és ezeknél fogva is a tetőhöz rögzítve érdemes kihelyezni.

... A korlát nagy segítséget jelent, mert ehhez ...

... több ponton is odadrótozhatjuk az odút ...

... a deszkába csavart csavaroknál fogva.

Ezen a tetőn a telep a párkányzat sarkába ültetve is kihelyezhető, ahol az odú két oldala kellő alátámasztást kap, ...

... miközben dróttal a korláthoz biztonságosan rögzíthető.

Kilátás egy sarlósfecsketelepből.

Sarlósfecsketelep erkélykorlátra ...

... kihelyezve (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sarlósfecskeodúk madárbaráttá tehetik a panelfelújításokat!

Az energiatakarékosság jegyében örvendetesen megszaporodó panelfelújítások - amennyiben nem megfelelően vannak ütemezve - veszélyeztethetik az épületek falhasadékaiban fészkelő sarlósfecskéket és az itt élő denevéreket. A fecske- és denevérbarát felújításról részletesen olvashat itt >>

 

Meddig érdemes kihelyezni a sarlósfecskeodúkat?

A sarlósfecskék évente egyszer, május-júniusban költenek, ehhez igazodva az április közepe-végéig kihelyezett odúkban még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

 

A sarlósfecskeodúk és a -kutatás

A tavaly megjelent Magyar madárvonulási atlasz adatai szerint az elmúlt hatvan évben csak 1235 sarlófecskét gyűrűztek Magyarországon. Az alacsony jelölésszám oka, hogy ezt a fajt gyakorlatilag csak fészken lehet megfogni, ezek viszont többnyire megközelíthetetlenül magasan vannak. Az eddig csak elvétve alkalmazott mesterséges odúk áttörést jelenthetnek a sarlósfecske kutatásban, mert ezekben nagy számban gyűrűzhetők és foghatók vissza a rendkívül területhű madarak, így itt a világújdonságot jelentő geolokátorok is használhatók.      

 

A sarlósfecskék is színesíthetik a települési és várturizmust!

Az akár százas létszámú telepek sólyomreptű, jellegzetes sivító hangú sarlósfecskéi szokatlan, éppen ezért izgalmas élményt nyújthatnak a nagyvárosok belterületeire és a várakhoz, várromokhoz látogatók számára. A fecskék turizmusfejlesztő hatásáról részletesen olvashat itt >>

 

Sarlósfecskeodúk beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

 

Természetes fészkelőhelyek

Az ősi időkben a partifecskék és a gyurgyalagok legjelentősebb fészkelőhelyeit a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai jelentették, egyrészt ezek hatalmas kiterjedése miatt, másrészt a folyamatos megújulás, a használt szakaszok évről-évre történő beszakadása, megújulása miatt. A folyószabályozások következében ezek a természetes élőhelyek egész Európában eltűnőben vannak, az egyik legjelentősebb ilyen maradvány állomány a Felső-Tisza mentén található. A folyóparti fészkelési lehetőségek csökkenésével a partifecskéknek alternatív helyszínekre: dombvidéki löszfalak természetes szakadásaira, homok- és kavicsbányák mesterséges katlanjaiba, vízelvezető árkok oldalába, de akár földmunka-falakba váltottak át.

Partifecskék a költőüreg bejáratánál.

A partifecskék tipikus fészkelőhelyei a Tisza szakadásos partfalai
(Fotók: Dr. Szép Tibor).

A folyó szakadásos partfalai jelentette ideális költőhelyek hiányában a partifecskék
szinte bárhova, bármilyen függőleges partoldalba képesek beköltözni. A képen
látható partifecsketelep a Duna-deltától délre, a Fekete-tenger partjához közel,
teljesen sík területen, egy régészeti ásatás feltáró árkainak falában létesült. 

A telep a következő évben (1993) a ugyan úgy megvolt, így lehetőség
nyílt a madarak befogására és gyűrűzésére (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ha nem a Tisza partján élünk

A mesterséges partifecske és gyurgyalag költőhely készítés egyik módja, ha 10-15 m hosszú, 1,5-2 m széles és 1,5 m mély, függőleges falú árkot készítünk. Ezt követően érdemes ökölnyi fészeküreg kezdeményeket mélyíteni az oldalfalakba, ami egyrészt vizuálisan vonzza a fecskéket, másrészt megkönnyíti a megkapaszkodásukat, az ásást számukra. Egy ekkora gödörtelepen akár 50-60 madár is megtelepedhet. Amennyiben ennél nagyobban gondolkodunk, akár komolyabb kolóniát is létrehozhatunk; az MME Dombóvári Helyi Csoportjának Pacsmagi Madárvártáján egy kisebb domb gépi átvágatásával alakítottunk ki gyurgyalag- és partifecske telepet.

Amennyiben tudomásunk van működő partifecske és gyurgyalag telepről, segíthetjük a madarak megmaradását, ha kora tavasszal a lejtősre erodálódott partfalakat függőlegesre faragjuk, illetve az így kialakított új felületeken fészekkezdeményeket alakítunk ki. Ilyen munkálatokról olvashat a Madártávlat magazin 2010/őszi számának 11. oldalán is itt >>. Ügyeljünk arra, hogy a beesés-, leesésveszélyt jelentő költőárkokat, a költődombok meredek szakaszait a balesetek elkerülése végett jól láthatóan jelöljük meg, kerítsük el, például 1,5 m magas karók közé kifeszített bálazsineggel.

Belakott partifecske költőárok ...

... és költődomb.

Ha új helyen szeretnénk megtelepíteni a partifecskéket
- a képeken egy földút leszakadt oldalában -, ...

... akkor az előkészítést érdemes jóval a költési időszak előtt, kora tavasszal: ...

... az omladékony rézsű (a képen) függőlegesre faragásával, majd ökölnyi
fészeküreg-kezdemények kialakításával elvégezni. Egy ilyen 5-6 m hosszú,
1,5 m magas falszakaszban akár 20-40 pár is költhet
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Partfalfelújítás növényzettisztítással

A partifecskék és gyurgyalagok fészkelőhelyeit nemcsak az erózió, a feltölt(őd)és és a költési időszakban végzett illegális homokkitermelés fenyegeti, a növényzet felnövekedése ugyancsak élőhelyvesztést eredményez. Ezeknek a madaraknak növényzetmentes, szabad légi megközelítésű falfelületre van szükségük ahhoz, hogy költeni tudjanak. A növények nemcsak a be- és kirepülést akadályozzák, de a ragadozók (kígyók, patkányok, menyétfélék) feljutását is lehetővé teszi a fészkekhez.

A növényzet felnövekedésével a partfalak alkalmatlanná válnak a partifecskék
és gyurgyalagok költésére (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ahol ezt a körülmények, a tulajdonosi viszonyok és a biztonsági szempontok is lehetővé teszik, a földfalakat a sarjnövényzet visszavágásával egyszerűen és gyorsan (ahhoz képest, mintha a partfalat is nekünk kellene kialakítani) visszaadhatjuk a madaraknak. Különösen azokon a helyeken érdemes ezt megtennünk, ahol a bokrok és a fa sarjak mögött még láthatók az egykori fészeküregek. Ezeket a helyeket a madarak egyszer már belakták, ezért jó esély van arra, hogy az akadályok eltűnésével ismét birtokba veszik - ha gyorsak vagyunk, és egy-két héten belül megtesszük, akkor akár még az idén is.

A problémát többnyire nem a nehezebben eltávolítható nagyobb fák, a vastag fatörzsek okozzák - ezek legtöbbször amúgy is a faltól távolabb állnak és ezért nem kell kivágni őket -, hanem a költőhelyet elfedő vékonyabb újulatok és ágak.

A felnövekvő növényzet nemcsak a költésre alkalmas alacsonyabb árokpartokat, ...

... de a magas ...

... partfalakat is alkalmatlanná teszi az itt fészkelő madarak számára, ...

... mert akadályozza a szabad berepülést, ...

... a költőüregek megközelítését.

Ilyenkor a sarjak visszavágásával, szükség esetén a lejtősre erodálódott
partfal függőlegesre faragásával és költőüreg-kezdemények (ökölnyi
mélyedések) kialakításával a falak visszaadhatók
a madaraknak (Fotók: Orbán Zoltán).

Egy-egy ilyen telep fontos látványossága, környezettudatosságunk hírvivője lehet a Madárbarát óvodában, Madárbarát iskolában, Madárbarát munkahelyen, nem is beszélve arról, hogy milyen érdekes vonzerő lehet a madárbarát településfejlesztés ökoturisztikai programjában. Azokon a közösségi helyszíneken pedig, ahol az épületeken fecske távoltartási eszközöket kellet alkalmazni, a fecskék számára a mesterséges telepekkel lehet a költőhelyet pótolni. 

A fecskepelenka

Ez a madárvédelmi, higiéniai jellegű kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30x20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelünk fel. A fecskepelenka felfogja az etető madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad. A fecskepelenkáról akár a költési időszakban szükség szerint többször is, de ősszel mindenképpen távolítsuk el a száraz, felhalmozódott ürüléket. Ha nagyon muszáj, a fecskepelenka aktív fészkek alá is felfúrható, felszegelhető, a néhány perces zavarás szinte bizonyosan nem zavarja a madarakat. Ilyen esetben figyeljünk arra, hogy ne tojásos állapotában zajongjunk a fészeknél, várjuk meg a fiókák kikelését, mert a fiókás fészkeket már nem hagyják ott a madarak.

A fészekalap

Milyen fecskének?

A fecske fészekalapok helyes felszereléséhez ismernünk kell a két sárfészket építő fecskefajunk viselkedését. A molnárfecskefészkek zártak, tetejüket a plafon vagy egy másik fészek adja és a madarak egy kis bebúvónyíláson át jutnak a fészekbe.

A molnárfecskefészkek (ez a telep Tiszavasváriban épült) zártak, ..

... a madarak egy kis bebúvónyíláson át közlekednek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A füsti fecskék fészkei ezzel szemben nyitottak, ezért ezek a madarak sokkal szabadabbak a fészekelőhely-választásban (és kedvelik az épületek belső tereit is), de számukra is fontos, hogy a fészkeiket esőtől védett helyre építhessék.  

Tipikus füsti fecske fészeklőhelynek számítanak a különböző ...

... csövek ...

... és a fénycső armatúra.

Kevésbé kötött fészkelőhely-választása miatt olyan különleges helyeken
is képes azonban fészekt építeni, mint egy rendezvénysátor ...

... fém váza ...

... vagy egy nyitva hagyott ...

... ajtó egy lakás belsejében (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Fészekalap-típusok és alkalmazásuk

A fészekalapok készítésénél és kihelyezésénél tudnunk kell, hogy milyen fecske fajt szeretnénk ezekkel segíteni, illetve azt is, hogy hova szeretnénk ezeket felszerelni. A füsti fecske inkább a vidéki, falusi, tanyasi környezet fészkelő madara, mert életmódja erősen kötődik az állattartáshoz. A molnárfecske ezzel szemben inkább emberkövető, a leginkább városiasodott fecskénk, a nagyvárosok panelházaiba is ez a madár költözik be. 

Ha a tető nélküli fészekalapot teljesen fel tudjuk tolni a tető síkjáig,
mindkét faj költését segítheti.

Amennyiben a tető nélküli fészekalap ilyen módon szerelhető fel,
csak a  füsti fecskék számára alkalmas fészeképítőhely.

Ha molnárfecskékre számíthatunk, alkalmazzunk tetővel ...

... rendelkező fészekalapot, amit természetesen ...

... a füsti fecskék is tudnak használni.

Füsti fecskés környezetben elegendő tető nélküli fészekalapot használni
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Fészekalapok elkészítése

Az előző fejezetben látott, kétfészkes drót fészekalapok deszkaigénye:

• alaplap 30-40 cm (hosszúság) x 15-20 cm (szélesség);
• fészek tetőlap-deszka 30-40 cm x 15-17 cm;
• fecskepelenka deszkalapja 40-50 cm x 20 cm.

Fecske fészekalap-típusok kihelyezés előtt, felszerelt fecskepelenkával
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Tető nélküli változat
A deszkalapra szegelt fészekalapok előnye, hogy falfúrás nélkül, sokkal egyszerűbben és könnyebben szeggel is felfogathatjuk rá a drótot, nem is beszélve arról, hogy erre egyben az ürülékfelfogó fecskepelenkát is felcsavarozhatjuk. Amennyiben a tető és a fal találkozása sima, a drótot vagy a falapot a tető síkjáig toljuk fel, így a molnár- és a füsti fecskék is tudják használni. A fa fészekalapokat lehetőleg ne átmenő csavarokkal fogassuk fel, mert ha ráépülnek a fészkek, rendkívüli helyzetben (beázás, felújítás) nem tudjuk eltávolítani. Ezért jobb, ha bármikor szabadon hozzáférhető fém rögzítő füleket szerelünk a deszkalapok két oldalára vagy aljára. Természetesen a fázisfotókon bemutatotthoz képest más eszközök és technikai megoldások is alkalmazhatók!

A háló feszessége jobban szavatolható, ha a felszegelés előtt a deszka
alaplap széleire fogatuk fel. ...

... Ezt követően a drótot sok helyen szegeljük le, ...

... ez fogja tartani a fészkek súlyát. ...

... A fecskepelenka felfogatásához, ...

.. használhatunk szeget vagy csavart, de a kérdést megoldhatjuk barkácsboltokban
kapható 'L' és sarok kötőelemekkel is (a képeken), melyek közül az utóbi
a fészekalap falra rögzítését segíti (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Tetővel ellátott változat
Gyakran előfordul, hogy tető és a fal találkozásánál szegőléc húzódik, ezért a fészekalap és a tető között rés marad, ami csak a nyitott fészket építő füsti fecskék számára megfelelő. Amennyiben ilyen helyen zárt, bebúvó nyílással ellátott fészket építő molnárfecskéket szeretnénk megtelepíteni, a fészekalap tetejére szereljünk 15 cm-es vízszintes tetőt. Ezzel a megoldással a tetőig nem emelhető fészekalapok mindkét faj költése számára megfelelővé tehetők.

A tetővel rendelkező fészekalap ugyan úgy készül, mint a tető nélküli, ...

... annyi különbséggel, hogy a tető felszereléséhez két plusz szegre, csavarra
vagy 'L'' kötőelemre (a képeken) van szükségünk (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Telep változat
A fészekalapok méretben és alkalmazhatóságban is különleges változatát képezik az esővédő tetővel és lábazattal ellátott mesterséges telepek (elsősorban molnárfecskék számára), melyekről részletesen olvashat itt >>.

 Oszlop lábazatra kihelyezett mesterséges molnáfefecsketelep műfészkekkel
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mikor érdemes kihelyezni?

A fecskék évente kétszer költenek: az első április-májusban, a második június-júliusban kezdődik, de a szezon egészen szeptember-októberig is elhúzódhat. Ehhez igazodva a március végéig kihelyezett műfészkekben, fészekalapokon, mesterséges telepekben a legvalószínűbb a költés.

 

Telepítsünk sárgyűjtőhelyet is!

Ne felejtsük el, hogy sok helyen, különösen városi környezetben, a sár hiánya is korlátozhatja a fecskék megtelepedését, mert a madarak nem találnak fészeképítő anyagot. Ezért a mesterséges telepet érdemes egyszerűen kialakítható sárgyűjtőhelyek létesítésével együtt használni! 

Tetővel ellátott fészekalap és párkányra helyezett tálcás sárgyűjtő
együttes alkalmazása (Fotó: Orbán Zoltán). 

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

Az állomány fele már kipusztult

A hazai fecskeállomány 2000-2010 között összeomlott, az ezredforduló első évtizedének végére az állománycsökkenés meghaladta a 60%-ot. A tendencia sajnos nem fordult meg, viszont közben nagyot változott a világ.

A 2010-es évek végére jelentősen felerősödött a klímaváltozás, melynek egyik következményeként szinte évről-évre újabb és újabb mezőgazdasági kártevő rovarok és betegségeket terjesztő szúnyogfajok érkeznek Magyarországra. Éppen ezért az olyan rovarevők szerepe, mint amilyenek a fecskék (tovább a denevérek) is, jelentősen felértékelődik, hiszen ők biológia úton, plusz környezetterhelés nélkül csökkentik a rovarok számát. Hiányukban ezt agrárkemikáliákkal és rosszul végrehajott szúnyogirtással végezzük el, ami súlyosan környezetszennyező és természetkárosító.

Éppen ezért jól felfogott érdekünk, hogy a megmaradt fecskeállomány megőrzése mellett műfészkek kihelyezésével is tegyünk számuk gyarapodásához.

 

Sárfészket építő fecskéink

Ahhoz, hogy megfelelő műfészekkel tudjuk őket segíteni, ismernünk kell két sárfészket építő fecskénk egymástól részben eltérő költési viselkedését.

 

a molnárfecske		a füsti fecske
- zárt fészket épít egészen a tető síkjáig    feltolva, kis bejárati nyílással;		- nyitott fészket épít, a tető síkjától        távolabb, attól akár méterekkel is lejjebb;
- elsősorban épületek eresze alatt,    ablak-, erkély- és tornácbeugróban;		- elsősorban istállók belsejébe (de eresz        alatt is);
- egyes fészket is épít, de ha teheti,    több száz, több ezer egymásra épülő    fészekből álló, zsúfolt kolóniát alkot;		- egyes fészket is épít, de ha teheti, laza        csoportban költ, fészkei általában        nem érintkeznek egymással;
- a nagyvárosokba, a lakótelepekre is    követet bennünket;		- erősen kötődik az állattatáshoz, a falusias        környezethez.

(Fotók: Orbán Zoltán)

 

2017-ben előkerült egy harmadik sárfészket építő faj, a vörhenyes fecske is Magyarországon. Az, hogy ez a madár tartósan megtelepszik-e hazánkban, még a jövő zenéje, és pillanatnyilag nem szorul külön segítségre.

Fontos gyakorlati tapasztalatok!

A 2010-es fecskevédelmi év óta eltelt időszak lakossági tapasztalatai azt mutatják, hogy:

• ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol évek óta nincs fecske, akkor a fészekfoglalás esélye szinte nulla;
• ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol van istállózott állat, akkor a foglalás esélye (a leg)magas(abb);
• ha lakott fészek mellé teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye jobb;
• ha jószág és fecske hiányában, de tömegesen (minimum 15-20, max. akár több száz darab) teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye néhány év távlatában magasabb lehet.

Ezért azt javasoljuk, hogy mesterséges molnár- és füstifecskefészkeket:

• egyesével vagy kis számban elsősorban lakott istállók közelébe vagy lakott fecskefészek mellé, kisebb-nagyobb működő fészektelepek bővítésére helyezzük ki; ebben az esetben a területen mozgó fecskék látványa odavonzza a fajtársakat, így nagyobb az esélye annak, hogy a műfészkekbe is beköltöznek a madarak;
• tömegesen kihelyezve (minimum néhány tucatnyit, de akár több százat is)  ott is nagyon magas a madarak beköltözésének esélye, ahol nincs lakott istálló, illetve fecskék sem költöttek évek óta;
• a fecskék műfészkekbe költözését, visszatelepülését segítheti, ha a közelben sárgyűjtőhelyet is létesítünk, mert fészeképítőanyag hiányában a sár csillogása vonzza a madarakat;
• ha pedig egyszer már beköltöztek a fecskék, akkor számíthatunk arra, hogy a madarak évről évre visszatérnek.

 

A műfészkek

A műfecskefészkek a madarak által sárból készített fészkek hasonló alakú és méretű, különböző anyagokból készült utánzatai, melyek a természetes fészkekhez hasonlóan tartós és biztonságos fészkelőhelyet kínálnak a fecskéknek.

 

Az MME 2019 év elején megújított műfészke molnárfecskék – 2 fotó, katt a képre ...

 

 

.. és füsti fecskék számára, melyek az MME web boltjában szerezhetők be itt >>

 

Műfészkeket bárki egyszerűen és olcsón készíthet otthoni körülmények között is,
amiről részletesen írunk itt >>
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

Kihelyezés

A lényeg, hogy a műfészkeket ugyan oda és ugyan úgy kell kihelyeznünk, ahova a madarak építenék természetes fészkeiket - azaz esőtől védett helyre. Jelentős különbség van azonban a két sárfészket építő fecskefaj fészkének elhelyezkedése között!

 

A zárt fészket építő molnárfecskék műfészkeit mindig fel kell tolnunk a tető síkjáig,
a madarak számára a be- és kirepülést a kis röpnyílás biztosítja
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

A fecskékre, különösen a molnárfecskékre jellemző, hogy – néhány fészekből álló kolóniától a sok ezres telepekig – lehetőleg társasan költenek.

 

 

 

Ezt kihasználva a műfészkeket is érdemes tömegesen, telepesen kihelyezni.

 

 

Molnárfecskefészkek fészekköznyi távolságot hagyva, ...

 

 

... illetve szorosan egymás mellé kihelyezve (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

Füstifecske-műfészkek telepesen kihelyezve Sormáson (Zala megye), ...

 

 

... ahol molnárfecskék költenek a falazással "befejezett" fészkekben
(Fotók: Darázsi Zsolt).

 

 

 

A molnárfecskék számára készíthetünk lábazaton álló kétlábú, ...

 

 

 

A mesterséges füstifecskefészek elhelyezése könnyebb, mert nem igényel közvetlen
fedettséget, ezért esőtől védett helyre szinte bárhova felszerelhető
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

Panel- és irodaházakon is alkalmazhatóak

 

Különösen a városlakó molnárfecskére jellemző (a füsti fecske inkább a tanyasi és falusi környezetet, az istállók közelségét kedveli), hogy ablak- és erkélybeugrókba, akár a sokadik emelet magasságába építi fészkeit, ezért a műfészkeket nyugodtan alkalmazzuk panel- és irodaházakon is.

 

 

Mesterséges molnárfecskefészket (középen fent) Madárbarát panelben
és a Madárbarát munkahelyen is használhatunk
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

 

 

Milyen irányba nézzenek a fészkek?

 

Az épület külsejére kihelyezett műfészkeknél törekedjünk a keleti és déli irány közötti tájolásra.

 

 

 

Kiegészítés fecskepelenkával

 

Természetes vagy mesterséges fecskefészkekről legyen is szó, mindkét típusra jellemző az ürülékpotyogás. Ezért ahol ez problémát jelentene, a műfészkek alá is érdemes fecskepelenkát kihelyezni.

 

 

 

Be kell-e festeni?

 

A műfészkeket érdemes a természetes fészkekhez hasonlóra színezni. Ehhez földből (ezt legjobb egy vakondtúrásból gyűjteni) és tapétaragasztós vízből készítsünk tejföl sűrűségű sarat, majd keskeny ecsettel alaposan parcsmagoljuk be ezzel a műfészkek külső felületét.

 

 

 

Mikor érdemes kihelyezni a műfészkeket?

 

A fecskék évente kétszer költenek: az első költés április-májusban, a második június-júliusban kezdődik. Ehhez igazodva a kora tavasztól a nyár közepéig kihelyezett fészkekben, telepekben még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

 

 

 

Telepítsünk sárgyűjtőhelyet is!

 

Ne felejtsük el, hogy sok helyen, különösen városi környezetben, a sár hiánya is korlátozhatja a fecskék megtelepedését, mert a madarak nem találnak fészeképítő anyagot. Ezért a műfészkeket, a mesterséges telepet érdemes egyszerűen kialakítható sárgyűjtőhelyek létesítésével együtt használni. Az itt gyűjtött fészekanyaggal a madarak gyakran kiegészítik a műfészkeket is (a molnárfecske például felfalazza a nyitott füsti fecske műfészkeket), illetve a műfészkek mellé természetes sárfészkeket is építenek.

 

 

Tálcás sárgyűjtőhely fecskék számára (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

 

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

 

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. • Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
     LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
     A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
     A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
   •  
   • Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
   •  
   • Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.
   •  

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

 

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

 

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

 

A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt a képekre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

A Madárbarát kert programnak 2019-ben már több mint 7.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

 

 

Az MME támogatása

 

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

 

 

A sárgyűjtőhelyek nem csak a fecskék, de a környék más állatai számára is fontos ivó- és fürdőhelyek, ezért ezek eltűnése a települési állatvilág egésze számára kedvezőtlen.

A kiszáradó pocsolyák legutolsó "nedvességmorzsáit" is hasznosítják az állatok, ...

... itt (a főváros XVII. kerületében) például a méhecskehotelek (darázsgarázsok)
magányosméh-lakói gyűjtik a még nyomokban nedves földet, ...

... hogy ezzel falazzák be lakókamráik bejáratát.

Kardoslepke sárból szívogat (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Nincs azonban még egy olyan állatcsoportunk, mint a fecskéké, amit olyan negatívan érintene a sárgyűjtőhelyek felszámolódása, mivel számukra ez nem csak az új fészkek építését lehetetleníti el, de a sérült fészkek javítását és a telepek tatarozását is veszélyezteti.