Ragadozók távol tartása
A madárfészekben található tojások és gyámoltalan fiókák rengeteg ragadozó és nem ragadozó állatnak, például a mókusoknak jelentenek időszakos táplálékot. Értelemszerűen az ágvillákban és a talajon, szabadon lévő fészkek a legveszélyeztetettebbek, ezek védelme szinte lehetetlen, de még a természetes és mesterséges odúk mélyén sincsenek teljes biztonságban. Mindazonáltal az odúk és az odvas fák legalább némi esélyt kínálnak a prémes ragadozók távoltartására.
Macskák és nyest felmászását megakadályozó fémgallér.
A fémgallér ezen a helyen a nyesteket és a macskákat a tetőre és a padlásra való feljutásban gátolja meg (Fotók: Orbán Zoltán).
Riasztás szaggal
Különösen a padlásokra beköltöző, és ott a randalírozásával sokszor zavaró, érzékeny szaglású nyestek riaszthatók a mászófák, mászóágak, tetőbebúvó nyílások kellemetlen szagú speciális folyadékkal vagy gázolajjal történő bekenésével. Ügyeljünk arra, hogy ilyen célra maró, mérgező, a környezetre vagy az emberekre nézve fokozott veszélyt jelentő anyagokat ne használjunk. A szaggal történő riasztás esetén is vegyük figyelembe, hogy az ecsetelés az ugrási magasság felett kezdődjön, és legalább 0,5-1 m széles legyen. A riasztó szaganyag idővel elveszti a hatékonyságát, ezért anyagtól függően néhány hetente-havonta ismételjük meg a bekenést.
A mesterséges odúk tetejének lezárása
A mesterséges odúkban lévő fészkek, fiókák csak akkor vannak biztonságban a nyesttől, mókustól, nem is beszélve az erős szelekről, ha a tetőt minden odúellenőrzés befejeztével dróttal lezárjuk. Ennek legbiztosabb módja, ha a tető oldalába behajtunk egy csavart, majd erre lágy drótot tekerünk, amit az odú oldalába hajtott csavarhoz rögzítünk. Függesztett odúk esetében megoldást jelent az is, ha a függesztő drótot a tető felett néhányszor megcsavarjuk a hossztengely mentén, majd így akasztjuk vissza az odút. Az MME bolt árusít sátortetős, csavarral is rögzített nyestbiztos odúkat is.
Galéria: Mesterséges odú tetők lezárása külön rögzítővel, illetve a függesztő drót megcsavarásával. A tetők lezárása a ragadozók mellett a szél általi felnyitás és leszakítás ellen is véd (Fotók: Orbán Zoltán).
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek.
Orbán Zoltán
Denevérodú
Az öreg, odvas fák hiányát, a modern, résmentes épületek térhódítását az odúköltő madarak mellett az egész Európában veszélyeztetett, így hazánkban is védett denevérek sínylik meg leginkább. Ezért dolgozták ki az ezekkel a repülő emlősökkel foglalkozó szakemberek a mesterséges denevérodúkat.
Nagy denevérodú tervrajza
Legyen szó a több hónapig tartó telelésről, vagy csak a nappali pihenésről, a denevéreknek mindig nagyon fontos, hogy meghúzódhassanak valami sötét, biztonságos és viszonylag kiegyenlített hőmérsékletű helyen.
A nőstények ezekre a helyekre csoportosulva nyaranta szülőkolóniákban hozzák világra utódaikat is. Miután a természetes búvóhelyek (pl. idős, leváló kérgű és odvas fák) egyre fogyatkoznak, ezért a denevérek lakásügyileg is a segítségünkre szorulnak. Mesterséges odúk kihelyezésével hatékonyan támogathatjuk őket, egy gondosan megépített és jó helyre kihelyezett odú sok-sok éven át akár egy egész századnyi rovarpusztítónak otthont biztosíthat.
Milyen a jó denevérodú?
Szinte hihetetlen, de a legnagyobb hazai odú- és réslakó denevéreink is képesek egy 2-3 cm széles hasadékban megbújni, sőt, kifejezetten az ilyeneket kedvelik!
- A jó denevérszállás jól szigetelt: külső fala vastag, viszonylag magas és résmentesen illeszkedik, hogy a lehető legkevesebb fény és huzat jusson be. Mindezek miatt praktikus, ha az odút a könnyen beszerezhető „szőrös” deszkából (2,5 cm vastag) készítjük, amit előtte hónapokon át szárítunk, hogy ne vetemedjen.
- Belső tere osztott, a denevérek által használt rekeszeket egymástól 1,5-2,5 cm-re álló térelválasztók képezik (ezek vékonyabb lapból, rétegelt lemezből is készülhetnek, de a búvórés ne legyen nagyobb 2,5-3 cm-nél!).
- A denevérlábaknak a belső felületek érdessége biztosítja kapaszkodófelületet, a deszkalap belsejét, a térelválasztó felszínét érdemes fűrésszel keresztül-kasul meghúzgálni.
- A jó odú fontos része az érdes felületű „leszállópálya”, ahol landol az állat és ezen kapaszkodik fel a búvóhelyre.
- Nagyobb odúknál, denevérházaknál a szellőzés elengedhetetlen, ezt az odú falán húzódó rések, furatok biztosítják.
- A belső tereket nem szabad kezelni.
- Az odú külső felszínét lenolajjal, sötétebb tónusú (pl. barna) vízbázisú vagy természetes oldószeres lazúrral kezelhetjük, ezért időjárásálló. Az ecsetelés előtt érdemes kicsit megcsiszolni, így nem vesz fel annyi felületvédő anyagot. A beázás ellen a tetőre helyezett plusz lemezfedéssel védekezhetünk. A lemezt otthoni barkácsolásnál helyettesíthetjük maradék zsindellyel, kátránypapírral.
- Ha az illesztéseknél-vetemedésnél vagy máshol rés keletkezik az odú falán, igyekezzünk azokat tömíteni (faragasztó, parkettaragasztó, fagitt stb.)
- Az ábrán látható odút a fedél és a hátlap találkozásánál vízszintesen felrögzített keresztléc (pl. 10*50 cm darab) segítségével oldjuk meg – ez a résmentességet is fokozza és arról is gondoskodik, hogy az odú teteje kissé kifele billenjen – az enyhén rézsútos fal így biztonságosabban bent tartja az újszülött kisdenevéreket.
Egy kisebb csoportnak már postaládányi doboz is megfelelő, a magasabb, szélesebb és több kamrával rendelkező típusok több állatot tudnak befogadni. Az alul nyitott, gondosan megépített és felületvédelemmel ellátott odúk a tavaszi darázsfészek-mentesítésen kívül éveken át nem igényelnek karbantartást. Az általunk ajánlott denevérlak nem igényel takarítást, de kihelyezésnél azzal számolni kell, hogy lakott odúból folyamatosan peregni fog a kertészkedők által igen nagyra tartott denevérguanó. Egyes odútípusokat alsó bejárati elemmel is ellátnak, ezeket évente ki kell takarítani a felgyülemlett guanótól.
Hová kerüljön a denevérlak?
Ha a denevérlakot elágazó fára, lombkoronába helyezzük, a macskák és nyestek könnyen elkapják a kirepülő állatokat, és hamar rászoknak a biztos táplálékforrásra. Ha felnyurgult törzsű fára vagy oszlopra helyezzük ki, a törzsre erősítsünk sima fémlemezből gallért, amely megakadályozza, hogy a ragadozók felkapaszkodjanak. Településeken a legideálisabb, ha épület falára, közvetlenül az eresz alá kerül az odú, ez hőháztartását is kiegyensúlyozottabbá teszi (kifejezetten kedvező, ha a nap jó részében éri a napsütés). A bőregereknek szükségük van bizonyos magasságra, hogy szárnyra kapjanak, ezért lehetőleg 3 méternél magasabbra helyezzük az odút.
A szálláshelyet és annak környékét soha ne érje lámpafény, mert a denevérek a természetes fényre is rendkívül érzékenyek, a mesterséges éjszakai világítás pedig kiváltképp megzavarja viselkedésüket.
Ha szerencsénk van, az első lakók hamar megjelennek, ugyanakkor ne csüggedjünk, ha a denevérek – rászolgálva a titokzatos jelzőre – kiismerhetetlen okokból hosszú ideig távol maradnak. Várjunk türelemmel vagy kísérletezgetve próbáljuk a legjobb helyet és odútípust megtalálni!
A nyári szállás tervrajzait ide kattintva tudod letölteni.
Nagyméretű, háromrekeszes denevérodú ház falára kihelyezve, melynek lakottságát az odú alatti denevérürülékek jelzik (Fotók: Orbán Zoltán).
Az MME boltjában beszerezhető alsó bejárati nyílású, keresztléces ...
.
A denevérbarát falfelújítás téma az Ozone Network Egyenlítő című műsorának
2016.02.02-ai adásában.
Orbán Zoltán
Természetvédelmi farakás
Ha a madárvédelmi eszközök, odúk, itatók és etetők mellet csak egy egyéb állatfajok életét segítő módszert szeretnénk vagy tudunk alkalmazni, építsünk természetvédelmi farakást! Bátran készítsünk ilyet akkor is, ha gázzal fűtünk, és egyébként nincs szükségünk tűzifára.
Sün búvóhelyek
Sokakat meglep, hogy a megfontoltan bandukoló sünök igazi alkalmazkodóművészek, olyannyira, hogy még az éjszakai belváros parkjaiban is össze lehet velük futni. Mivel nem túl válogatósak, férgeket, csigákat, rovarokat, rágcsálókat és gyümölcsöt egyaránt esznek, megtelepedésük egyik legnagyobb gátja a megfelelő búvóhely, különösen a hosszú téli álom időszakára megfelelő rejtekhely hiánya lehet, amint többféleképpen segíthetünk.
Természetes búvóhelyek
Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.
A sűrűbb bokrok árnyékos, ...
.. vastag levélszőnyegű belseje tavasztól őszig nappal rejtekhelyet, ...
.. a hideg hónapokra telelőhelyet biztosítanak a sünöknek.
A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.
A hagyományos komposzt- és trágyarakások mellett ...
... a modern, szekrényes komposztálók is jó
sünmenedékek, ha alul van rajtuk egy
kellő nagyságú bebúvó nyílás
(Fotók: Orbán Zoltán).
A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.
Természetvédelmi farakás ...
... alapi részében kialakított sün búvóhely, ...
... ami télen is megfelelő szigetelést biztosít (Fotók: Orbán Zoltán).
Süntanya
Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatjuk az MME web bolt által fogalmazott, alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát.
Egerek, mókusok és sünök védelme
Nagyon sokan rettegnek – ahogy mondják „irtóznak” – leggyakoribb kisrágcsálóinktól, az egerektől. Pedig a kisrágcsálók (köztük a patkányok) rendkívül tiszta állatok, és ha felelőtlen, nemtörődöm szemetelésünkkel nem adunk nekik lehetőséget az elszaporodásra, érdekes szomszédságot jelenthetnek. Talán nem is él bájosabb, kecsesebb mozgású állat a közelünkben a házi egérnél, a nagyobb fülű erdei egereknél, nem is beszélve a miniatűr mókusokhoz hasonlító pelékről! Ne tartsunk tehát tőlük, inkább törekedjünk arra, hogy egy-egy képviselőjük megjelenjen és megmaradjon madárbarát kertünkben, és ha már ott vannak, próbáljuk meglesni őket.
Sün búvóhelyek
Sokakat meglep, hogy a megfontoltan bandukoló sünök igazi alkalmazkodóművészek, olyannyira, hogy még az éjszakai belváros parkjaiban is össze lehet velük futni. Mivel nem túl válogatósak, férgeket, csigákat, rovarokat, rágcsálókat és gyümölcsöt egyaránt esznek, megtelepedésük egyik legnagyobb gátja a megfelelő búvóhely, különösen a hosszú téli álom időszakára megfelelő rejtekhely hiánya lehet, amint többféleképpen segíthetünk.
Természetes búvóhelyek
Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.
A sűrűbb bokrok árnyékos, ...
.. vastag levélszőnyegű belseje tavasztól őszig nappal rejtekhelyet, ...
.
.. a hideg hónapokra telelőhelyet biztosítanak a sünöknek.
A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.
A hagyományos komposzt- és trágyarakások mellett ...
... a modern, szekrényes komposztálók is jó
sünmenedékek, ha alul van rajtuk egy
kellő nagyságú bebúvó nyílás
(Fotók: Orbán Zoltán).
A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.
Természetvédelmi farakás ...
... alapi részében kialakított sün búvóhely, ...
... ami télen is megfelelő szigetelést biztosít (Fotók: Orbán Zoltán).
Süntanya
Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatjuk az MME web bolt által fogalmazott, alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát.
A süntanyát érdemes a kert, előkert bokros, árnyékos sarkába, lehetőleg takarásba elhelyezni, és akár rőzserakást is halmozhatunk rá álcázásul, a kutyák elleni védelmül.
A süntanyát ...
... a kert csendes, ...
... árnyékos, kevésbé zavart pontjára tegyük ki, ...
A jól elhelyezett süntanya behavazódva is kellő védelmet biztosít a telelő
állatoknak (Fotók: Orbán Zoltán).
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
Gyíkvárak
A védett fürge, fali és zöld gyíkok még a nagyvárosok, így Budapest belső kerületeiben is előfordulhatnak, egyes helyeken gyakorinak is számítanak. Ezeknek az ártalmatlan, ugyanakkor fantasztikus színű és viselkedésű állatok megtelepedésének, megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a rovar táplálék mellett bőven találjanak búvóhelyeket is, és alaptalan félelmünkben ne bántsuk, üldözzük őket. Inkább szánjunk rá időt, és telepedjünk le a gyíkvárunk közelébe, és figyeljük meg ezeknek a fantasztikus állatkáknak a viselkedését!
A lakott területeken két további gyíkfaj is meglehetős gyakorisággal előfordul, amenyiben megtalálja a szükséges életfeltételeket, a rovartáplálékot, a búvó- és szaporódóhelyeket.
|
| Nászruhás fürge gyík hím |
|
| Nászruhás zöldgyíkpár (Fotók: Orbán Zoltán) |
ROMOS FALAK, KŐRAKÁS, RŐZSEHALOM, LYUKACSOS TÉGLA
A romos, vakolatjukat vesztett téglafalszakaszok, a kertvégi kő- és téglarakások, rőzsehalmok sok búvóhellyel rendelkező gyíkvárak lehetnek, melyek közös jellemzője, hogy változatos mikroklímájúak, a napsütéses felületek mellett sok árnyékos réssel várják a túlzott felhevülés elől menedéket kereső gyíkokat.
|
| A résekben bővelkedő napsütötte falak különösen (Fotó: Orbán Zoltán) ... |
Békák, gyíkok a kertben
A szaporodásuk kapcsán vízhez kötött, petékkel szaporodó, nyirkos mikroklíma-igényű kétéltűek közül a változatos méretű és formájú, érdekes életmódú békák néhány faja szerencsére a nagyvárosokban is a közelünkbe varázsolják a természetet. Különösen akkor, ha természetes és mesterséges eszközökkel segítjük a megtelepedésüket, megmaradásukat.
Gyíkvárak
A védett fürge, fali és zöld gyíkok még a nagyvárosok, így Budapest belső kerületeiben is előfordulhatnak, egyes helyeken gyakorinak is számítanak. Ezeknek az ártalmatlan, ugyanakkor fantasztikus színű és viselkedésű állatok megtelepedésének, megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a rovar táplálék mellett bőven találjanak búvóhelyeket is, és alaptalan félelmünkben ne bántsuk, üldözzük őket. Inkább szánjunk rá időt, és telepedjünk le a gyíkvárunk közelébe, és figyeljük meg ezeknek a fantasztikus állatkáknak a viselkedését!
A lakott területeken két további gyíkfaj is meglehetős gyakorisággal előfordul, amenyiben megtalálja a szükséges életfeltételeket, a rovartáplálékot, a búvó- és szaporódóhelyeket.
|
|
| Nászruhás fürge gyík hím |
|
|
| Nászruhás zöldgyíkpár (Fotók: Orbán Zoltán) |
Romos falak, kőrakás, rőzsehalom, lyukacsos tégla
A romos, vakolatjukat vesztett téglafalszakaszok, a kertvégi kő- és téglarakások, rőzsehalmok sok búvóhellyel rendelkező gyíkvárak lehetnek, melyek közös jellemzője, hogy változatos mikroklímájúak, a napsütéses felületek mellett sok árnyékos réssel várják a túlzott felhevülés elől menedéket kereső gyíkokat.
|
|
| A résekben bővelkedő napsütötte falak különösen (Fotó: Orbán Zoltán) ... |
Lepkeetető kiegészítése
A nappali életmódot folytató nektárevő élőlények: rovarok, hüllők, madarak és emlősök nem csak az illatuk, de a színük alapján is keresik és találják meg a virágokat. Ezért érdemes megpróbálni filc virágutánzatokkal még vonzóbbá tenni a kolibri etetőket a lepkék számára.
Lepkeetető kiegészítése filc virággal
|
| Ha van kedvünk egy kis ezermesterkedéshez, a lepkeetető hatékonyságát növelhetjük, ha az adagoló csőre virág utánzatot készítünk filc anyagból. ... |
|
| ... Első lépésben egy megfelelő méretű poharat sablonnak használva rajzoljuk fel a szirmok körvonalát, ... |
|
| ... majd ollóval vágjuk ki. ... |
|
| ... Ezt követően más színű anyagból vágjunk ki virág tölcsérét imitáló, ... |
|
| ... valamint a szirmok mintázatát adó foltokat ... |
|
| ... és csíkokat, ideiglenesen ragasszuk a kívánt helyre, majd a tartósság érdekében kézzel vagy géppel varrjuk is fel. ... |
|
| ... Ha megvan a virág, óvatosan távolítsuk el a gumi dugót a lepkeetető tartályából, majd húzzuk ki belőle az üveg adagoló csövet. A dugóba illeszkedő végét helyezzük a virág közepére, rajzoljuk, ... |
|
| ... majd vágjuk körbe, ... |
|
| ... és húzzuk fel a csőre úgy, ... |
|
| ... hogy a műanyag etetővég a virág közepére kerüljön. ... |
|
| ... Végül tegyük vissza az üveg etető cső tartály felőli végére a gumi dugót. |
Amint ezzel megvagyunk már csak fel kell töltenünk az üveg tartályt mézzel vagy nagyon tömény cukros vízzel, és máris kiakaszthatjuk lepkeetetőnket. Az édes folyadék, még a sűrű méz is, cseppek formájában megjelenik a cső végén, így az édes illat szét tud terjedni a levegőben, magához csalogatva a nektárevő rovarokat.
Felhívjuk a kísérletező madárbarát kertészek figyelmét arra, hogy az eddigi próbálkozásokkor a lepkék nem fogadták el a kolibri etetőket!
Amennyiben Ön sikerrel járt, kérjük, ossza meg velünk tapasztalatait! Kapcsolat.
|
|
|
 |
Orbán Zoltán
Lepkelegelők
Ahhoz, hogy az iroda- vagy panelház ablaka, erkélye, zöld előkertje vagy a kert vonzó legyen a rovarok számára, mindenekelőtt virágokra van szükség. Szerencsére akkor sem kell nélkülöznünk színüket, illatukat, ha nincsenek virágzó fák vagy bokrok a környéken, ilyenkor is ültethetünk lágyszárúakat, például árvácskát, hajnalkát akár balkonládába vagy csak egy cserépbe is. A nektárfogyasztó, virágport gyűjtögető rovarok számára így megfelelő táplálkozó- és szaporodóhelyet biztosíthatunk.
Napjaink kertészeti kultúrája, a bárhol könnyedén beszerezhető fás- és lágyszárú növények száz és száz faja nagyon megkönnyíti lakó- és munkahelyünk virágosítását. Az így kialakítható szín és illatkavalkád nemcsak nekünk, embereknek jelent gyönyörűséget, de számos rovarfajt, köztük a közkedvelt lepkéket is segít a közelünkbe csalogatni.
Meghagyó kaszálás
Minden szempontból az az egyik legjobb megoldás, ha kihasználjuk az adott élőhely virágos lágyszárúkínálatát és fűnyíráskor szigetszerűen meghagyunk ezekből kaszálatlan foltokat.
A százszorszép a lakott területek gyepeinek egyik leggyakoribb, és szinte
egész évben, enyhe fagyokban is ...
... virgázó lágyszárúja, ami a lakótelepek föves területein is jól érzi magát.
A lepke- és méhlegelőbarát fűnyírás az emberi szem számára sem zavaró,
hiszen szépen virágzó növényfoltokkat hagy meg.
A lepkebarát kertgondozás ideális helyszínei a bokrok közötti, ember nem
járta területek, ahol a lágyszárúak (a képen árvacsalán) virágozhatnak
és magot tudnak érlelni (Fotók: Orbán Zoltán).
Fák és cserjék
A nem évelő, ezért évről évre újratelepítendő lágyszárúakkal szemben a fák és cserjék évtizedekig árnyékolnak, virágoznak és gyümölcseikkel szolgálnak minket. Éppen ezért a kertekbe, közterekre érdemes ilyen szempontból is hasznot hajtó fajokat és fajtákat is ültetni.
A terebélyes méretet is elérő gyümölcsfák (cseresznye) a tavasz és a
koranyár legfontosabb rovarlegelői.
A kisebb fa méretet is elérő fekete bodza ...
... virágai nem csak a rovaroknak jelent élelemforrást, de a kedvelt házi
bodzaszörp alapanyagai is, ...
... őszre beérő bogyói pedig a vonuló énekesmadrak egyik legfontosabb
tápláléka.
Az aranycserje az egyik legkorábbi virágzó díszbokor.
Bár a közönséges gyöngyvessző virágai aprók, ...
... rengeteg van belőlük.
A magnólia (vagy liliomfa) az egyik leglátványosabb ...
... kora tavaszi virágzó fásszárú.
Nyári orogna ...
... virágán ...
... táplálkozó bogáncslepke.
Az orgona fa vagy sövény formájú is lehet
(Fotók: Orbán Zoltán).
A virágágyás
Sziklakert
Balkonládával a magasban is
A kúszónövények díszitenek, takarnak és táplálnak