Ezért ezen az oldalon folyamatosan bővítjük az MME tag természetfotósok, valamint a praktikus magyar és idegen nyelvű teszt és fotós közösségi oldalak listáját.
Magyar fotó les szolgáltatók (hazai és külföldi lesek)
Az MME kiemelten fontos feladatának tartja, hogy kézikönyvként és oktatási segédanyagként egyaránt alkalmazható, szabadon hozzáférhető, INGYENESEN LETÖLTHETŐ kiadványokkal is segítse az önkormányzatokat, szakembereket, közoktatási intézményeket.
Madártávlat magazin
A Madártávlat az MME negyedévente, évszakonként megjelenő színes magazinja, melynek közérthető formában, ugyanakkor tudományos igényességgel megírt madár- és természetvédelmi cikkei érdekes és hasznos olvasmányt jelentenek gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Madártávlat magazin legfrissebb, és régebbi számai megtekinthetők az archívumban >>.
A fehér gólya nem csak a magyar nép kedvelt madara, hanem elterjedési területe nagy részén szeretik az emberek és különféle hiedelmeket is kötnek hozzá. Az átlagemberek mellett az ornitológusok is fokozott figyelmet fordítottak és fordítanak a fehér gólyára egész Európában. Célunk az volt, hogy összefoglaljuk a fehér gólyával kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb hazai ismereteket,segítséget adjunk a faj gyakorlati védelméhez, ötleteket nyújtsunk a megtelepítéséhez. Új témaként jelenik meg viszont kiadványunkban az internetes alkalmazások lehetőségének ismertetése és a környezeti nevelés, amelynek fontos „szereplője” a fehér gólya, és amely nélkül a gólyavédelem sem működhet.
Az ötrészes, projektorral vetíthető, pdf. formátumú Power Point előadás ideális téma iskolai, szakköri, oktatóközponti, erdei iskolai foglalkozásokhoz:
rész - Természetes élőhelyek és madárodúk (letöltés >>)
Az előadás jól illeszthető az MME bolt által forgalmazott Madárbarát mintakert tanösvényhez, amiről itt tájékozódhat >>
A kőműves méhek élete és védelmük lehetőségei könyv
Az angol nyelvű munka a kőműves méhek, a darázsgarázsok leggyakoribb lakóinak életmódját és védelmük lehetőségeit mutatja be sok fotóval. A letölthető könyv olvasása a biológiai, természetvédelmi ismeretek mellett jó alkalom az angol szaknyelv tanulására is (letöltés >>).
Madárbarát településfejlesztés könyv
Az MME Madárbarát településfejlesztés koncepciója a napi madárvédelmi tevékenységekre és a közösségi programokra építhető, egymással összefüggő és egymást erősítő oktatás- és turizmusfejlesztési lehetőségeket mutatja be.
A képre kattintva pdf formátumban elérhető a teljes kiadvány
Közoktatást segítő intézmények a fenntarthatóság-pedagógiában könyv
A környezeti nevelést továbbgondoló fenntarthatóság-pedagógia hazai bevezetése számos kihívással, nehézséggel küzd. A könyv a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiához illeszkedve mutatja be, hogy a fenntarthatóság nevelési vonatkozásainak megvalósításában milyen szerepe van az óvodán és iskolán kívüli helyszíneknek (letöltés >>).
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület gondozásában készült el és jelent meg digitális formában a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia legújabb kiadása, amit minden magyar pedagógusnak érdemes megismernie és használnia mindennapi munkájában (letöltés >>).
Madarak és légvezetékek kiadvány
Kiadványunkban a madarak és légvezetékek konfliktusát elemezzük Magyarországon a 2010. évi ismereteink tükrében. A kiadvány első része részletesen feltárja a madarak légvezetékek mentén történő pusztulásának problémakörét, és bemutatja az elmúlt évek kiterjedt felméréseinek eredményeit. A második rész foglalkozik a megoldási lehetőségekkel, bemutatva a légvezetékek mentén történő madárvédelem eddigi gyakorlatát, valamint részletezi a jövőre vonatkozó javaslatokat és lehetőségeket (letöltés >>).
Természetbarát gyepgazdálkodás poszter
A plakát jól használható (kivetítve és kinyomatva egyaránt) Natura 2000 és természetvédelmi foglalkozásoknál, mivel játékos formában összefoglalva mutatja be azokat az természetkímélő agrármódszereket, melyek a gazdálkodás fenntartása,sőt, igénye mellett segítik a gyepek biológia sokféleségének megőrzését, visszaállítását (poszter letöltése >>).
Szórólapok, szóróanyagok, ajándék kiadványok
Az MME a letölthető anyagok mellett a lehetőségei mértékében ingyenes szórólapokkal, szóróanyagokkal is segíti az érdeklődőket. Az intézményeknek érvényes tagsági viszony mellett, limitált mennyiségben áll módunkban szóróanyagot biztosítani.
Kiadványaink nemcsak a programjaink között segítenek eligazodni, de akár oktatási
segédanyaként is használhatóak (Fotó: Orbán Zoltán).
Amennyiben érdekli az óvodákban és iskolákban, a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Az MME kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy ingyenesen küldött szóróanyagokkal is segítse az önkormányzatok, szakemberek, közoktatási intézmények, látogató- és oktatóközpontok, szakmai munkáját.
Önnek csak annyit kell tennie, hogy felveszi a kapcsolatot a kiadványokért felelős kollégánkkal itt, és jelzi, hogy milyen alkalomra, milyen kiadványból mennyire lenne szüksége. Kérjük, pontosan adja meg a postacímet, egy telefonszámot, lehetőleg mobiltelefonszámot, és azt, hogy az intézményen belül kinek címezzük a csomagot! Ezt követően összeállítjuk, majd egy-két napon postázzuk a kiadványokat.
Kérjük, ne felejtse, hogy levélként küldhető mennyiségű szóróanyag esetén a postaköltséget is az MME állja, nagyobb mennyiségű, csomagként küldhető kiadvány igény esetén a postaköltséget utánvéttel a címzett fizeti.
Kedves Érdeklődő! Azon a kiadványaink, amelyeknek nincs link hivatkozása, elfogytak, pillanatnyilag nem tudunk küldeni belőlük.
Oktatási segédanyagként is alkalmazható szórólapok
Szórólapjaink kaleidoszkópszerűen bemutatják az MME faj-, terület- és mindennapi madárvédelmi, környezeti nevelési, közösségi programjait. A szórólapok közérthetően, rengeteg színes fotóval nem csak az egyes tevékenységeket szemléltetik, de ötleteket is adnak az intézmények oktatásfejlesztéséhez:
Az oktatási segédanyag szórólapok mellett a praktikus vagy a gyerekek által kedvelt matricák, könyvjelzők, kártyanaptárak ideális ajándékok házi versenyek, vetélkedők résztvevői számára:
2014. év madara a túzok - könyvjelző
2014. év madara a túzok - matrica
Tavaszi madárles - könyvjelzők
Tavaszi madárles - matrica
Közösségi rendezvények plakátjai
Ezek a plakátok az MME országos rendezvényeihez kapcsolódó helyi szervezők munkáját segíti azzal, hogy a plakátok üresen hagyott időpont, helyszín és szervező mezőit kitöltve lehetővé teszik a helyi résztvevő toborzást.
Az "ifjú természettudós" madármegfigyelő monitoring programokban a tanulók észrevétlenül komplex, felső szintű ismereteket és tapasztalatokat szereznek, melyek segíthetik tanulmányi előmenetelüket és akár megalapozhatják a felnőttkori karriert.
Odúk, etetők, itatók egyéni vagy közös gyártása, kihelyezése, ellenőrzése és megfigyelése órai, szakköri, nyári tábori, pedagógus továbbképzési munka keretében.
Zöld jeles napok megünneplése. Ehhez kapcsolódva bemutató madárgyűrűzések szervezhetők akár az odúkban lévő fiókák, akár az etetőkön mozgó madarak nyújtotta lehetőségre építve.
Madarak és Fák Napja és egyéb vetélkedők, házi versenyek szervezése odú- és etetőkészítési feladatokkal, fajfelismeréssel (gyakorlati feladatok, feladatlapok).
Gyakorlat- és élményközpontúság
Az iskolás korosztályra jellemző nagyobb autonómiaképességgel és –igénnyel megjelennek a szabadidő-szervezési és iskolán kívüli oktatásszervezési lehetőségek is a nevelési-oktatási folyamatban. Az MME számos - a szorgalmi időszak és a vakáció idején, szakköri munka keretében végezhető - „ifjú természettudós” típusú terepi madárvédelmi tevékenységet kínál a madarász sulik számára. Ezek közül természetvédelmi szempontból is a legfontosabb a Monitoring Központ koordinálta madármegfigyelési és adatközlési munka. Ennek célja adatok gyűjtése egy-egy területről vagy madárfaj állományról. Ezek az információ nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a madarakat érő negatív vagy éppen pozitív hatások kimutathatók legyenek. Éppen ezért a monitorozás lényege az egységes szabályok szerinti végrehajtás, adatrögzítés és adatközlés.
„Ifjú természettudós” együttműködés az MME-vel
Gyakorlati értelemben a Monitoring Központ munkájába történő bekapcsolódás terepi madármegfigyelést jelent. Mivel több akció egy-két fajra, néhány fajból álló madárcsoportra vonatkozik, előzetes madártani ismeretek nélkül is bárki csatlakozhat ezekhez. Ezért ideális ez a munkaforma iskolai szakkörök, tantárgyi, tantárgyközi projektek számára. A gyerekek korosztályos vagy integrált munkacsoportjai önállóan vagy a pedagógusok és a szülők bevonásával vállalkozhatnak egy-egy közeli terület „örökbefogadására”, megfigyelésére és ezáltal védelmére. Az MME elmúlt több mint három évtizedében nagyon sok esetben ilyen szakköri „kirándulós” akciókkal alapozódtak meg a még kiterjedtebb szakmai munkát végző helyi madártani munkacsoportok. Az ezekben felnövekedő, emberileg és tudásukban gyarapodó gyerekek jelentős része innen indulva lett hivatásos természetvédő, biológus, mezőgazdász vagy éppen pedagógus.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó „életszagú” terepi madarászásnak a személyiségfejlődésre, az alkalmazott tudás megszerzésére, a rendszerszemlélet elsajátítására, a magánéleti nehézségeken átsegítő, életre szóló barátságok kialakulására kifejtett pozitív hatását! A játékos, észrevétlen tanulási környezetben az ingerek és információk befogadására nyitott gyermek- és ifjúkori agy órák, napok alatt is elképesztő mennyiségű, egymással tudáshálót képező ismeretet (nem tankönyvi adatot!) képes befogadni. Ezért tekinthető általánosnak, hogy már néhány madarászást követően a gyerekek segítenek eligazodni a feladatokban, a madárhatározásban a munkába frissen bekapcsolódó felnőttnek. Nem véletlen, hogy a terepi madártani munkában részt vevő gyerekek sok szempontból érettebbek, határozottabbak és képzettebbek kortársaiknál. Jól mutatja ezt, hogy a madarászok aránya az általános- és középiskolai, majd később az egyetemi tanulmányi versenyeken milyen magas.
Az alábbiakban kaleidoszkópszerűen bemutatunk néhány, a madarász sulikban jól alkalmazható MME programot, melyekről részletesebb információk kaphatók a linkekre kattintva:
A Monitoring Központ által koordinált „Kedvenc madarászhelyem” program az erdei, agrár és vizes élőhelyekről gyűjt adatokat. A nagyobb fajismeretet igénylő teljes felmérés mellett az egyszerűsített megfigyelésbe már kisebb fajismerettel is be lehet kapcsolódni. A kezdő szakkörösöknek ez esetben a különböző élőhelyek legjellemzőbb, úgynevezett jelölő fajait kell felmérniük március-július között 5-8 alkalommal. Az erdei élőhelyeken a harkályokat; a mezőgazdasági és gyepterületeken a mezei pacsirtát, tövisszúró gébicset és sordélyt; a vizes élőhelyeken a bölömbikát, barna rétihéját és nádirigót. A megfigyelési terület kijelölése a jelentkezőkkel közösen történik meg. Ezt követően a Monitoring Központ megküldi a megfigyelőknek a részletes programismertetőt, az adatlapokat, munkatérképeket és különböző CD vagy DVD anyagokat. Természetesen a Központban dolgozó kollégák szükség esetén telefonon és e-mailben is segítik az adatközlőket, akik rendszeres elektronikus hírlevelekben kapnak tájékoztatást az eredményekről.
Évtizedek óta ismert természetvédelmi probléma a középfeszültségű (nálunk többnyire 20 kV-os) szabadvezetékek okozta madárpusztulás. Ha egy oszlopra ülő madár két vezetéket, vagy egy vezetéket és egy földelt oszlopelemet - mint amilyen a kereszttartó kar - egyidejűleg megérint, általában végzetes áramütést szenved. További problémát jelent a vezetéknek történő ütközés, nekirepülés. Az ily módon veszélyeztetett madárfajok száma jelentős, a rendszeres áldozatok között fokozottan védett, veszélyeztetett ritkaságaink is előfordulnak, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kék vércse vagy a túzok. Nagy veszteségeket okoz az áramütés fehér gólya állományunkban is. Az elmúlt évtizedekben több mint 30 000 középfeszültségű oszlop szigetelése történt meg az áramszolgáltató vállalatok segítségével, az MME által az 1980-as évek végén kifejlesztett szigetelő papucsok alkalmazásának köszönhetően. A több mint 50 000 km hosszúságú hazai középfeszültségű szabadvezeték hálózat (600 000 db oszlop) legveszélyesebb szakaszainak felmérésébe a madarász sulik szakkörei is bekapcsolódhatnak.
A VVM program célja a Magyarország területén átvonuló, gyülekező, áttelelő vízi madarak rendszeres állományfelmérése. Az érdeklődők az általuk választott vizes élőhelyeken végzett megfigyelés mellett választhatnak fontos madárélőhely- (IBA), illetve a Központ által összeállított megfigyelési listából is helyszínt. Mint minden monitoring munkában, a cél itt is a kiválasztott terület több éven át tartó rendszeres megfigyelése. A megfigyelési időszak alapvetően a tavaszi és őszi vonulási, valamint a telelési hónapokra esik. A terepbejárást havonta legalább egy alkalommal, a hónap közepéhez legközelebb eső szombaton kell elvégezni. A Monitoring Központ a program résztvevőit ellátja a szükséges térképekkel és adatlapokkal.
Az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) Magyarországot, az MME-t bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki egy olyan egységes, nemzetközi szinten is bevezethető felmérő programot, mely alkalmas a gyakori, jól ismert fészkelő madarak állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követésére. Az így gyűjtött adatok hozzásegítik a természetvédelmi szakembereket és döntéshozókat, hogy a főbb élőhely-típusokon végbemenő kedvezőtlen változásokat a megfelelő beavatkozásokkal lassítsák, megállítsák, visszafordítsák.
A 2,5 x 2,5 km-es megfigyelési területek a megfigyelők által megadott térségen belül véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra. A madarak számlálását minden évben két alkalommal kell elvégezni. Az első felmérési napnak április 15. és május 10. közé, a másodiknak május 11. és június 10. közé kell esnie úgy, hogy a két felmérési nap között legalább 14 nap teljen el. A felmérést mindkét alkalommal reggel 5 és délelőtt 10 óra között kell elvégezni, mert a madarak ekkor a legaktívabbak. Az MMM felméréshez a Monitoring Központ számos segédeszközt biztosít: programtájékoztatót, térképmásolatokat, jelentőlapokat, madárhang kalauz I-III. hangkazettákat, terepnaplót, felmérő igazolványt. A Központ a felmérők között minden évben értékes ajándékokat (távcső, madárhatározó stb.) is kisorsol.
Ritka és telepesen fészkelő madarak monitoringja (RTM)
Az RTM program célja a Magyarországon fészkelő ritka, veszélyeztetett és a telepesen fészkelő madárfajok állományának becslése és a létszámukban bekövetkező változások nyomon követése évről-évre. Mivel e fajok állományának jelentős része a nemzetközi madárvédelmi kritériumokat jelölő fontos madárélőhelyeken (IBA) fordul elő, a program elsősorban ezekre a területekre koncentrál. A gyűjtött állományadatok nélkülözhetetlenek a természetvédelem számára, a veszélyeztetett fajok- és élőhelyeik védelme pedig nemzetközi kötelezettségünk is, amelyhez ugyancsak a lehető legpontosabb adatokra van szükség. A felmérés 2,5 x 2,5 km-es megfigyelési területeken (UTM négyzetek) történik. Mivel az érintett fajok jelentős része fokozottan védett, és a megfigyelési területek is többnyire védett területek, ez a monitoring program különös figyelmet, a megfigyelést végzők, a Központ és a nemzeti parki szakemberek közti szoros együttműködést igényel. A Monitoring Központ, csakúgy, mint az összes többi programban, a jelentkezőket részletes tájékoztató anyagokkal (adatlap, térkép stb.) is segíti.
Madárgyűrűzés
A terepi madármegfigyelési, madarakhoz köthető adatgyűjtési és kutatási tevékenység másik formája a madarak befogásán és gyűrűzésén alapul. A dán Mortensen által kidolgozott alumínium gyűrűs madárjelölés Dánia és Németország után a világon harmadikként Magyarországon került bevezetésre, és napjainkban az MME központi irodájában működő Madárgyűrűzési Központ koordinálja. A hazai madárgyűrűzés 2009-ben ünnepli száz éves centenáriumát.
Míg a Monitoring Központ programjainak többsége az iskolai szorgalmi időszak délutánjaira és hét végéire, addig a madárgyűrűzés fő időszaka a nyári vakáció idejére esik. További különbség, hogy a monitoring munkával szemben a gyűrűző táborokban a munka több hétig folyamatosan zajlik. Ezért a gyűrűzésbe történő bekapcsolódás az iskolai szakkörök, osztályok számára ideális nyári tábori programcél lehet. A madárgyűrűző tábori hálózat gyakorlatilag az ország minden régióját lefedi.
A madárgyűrűzés alapvetően két részből áll. Az egyik a madarak befogása, a másik a kézre került madarak gyűrűzése. A hálók felállításához, óránkénti ellenőrzéséhez és a madarak kiszedéséhez sok önkéntes munkájára van szükség. Ezért a gyűrűző táborokban mindig szeretettel várja az MME a madarász sulik tanulóit, szakköröseit. A tábori részvételnek nem feltétele a madártani képzettség, már csak azért sem, mert a hálóállításhoz, a madarak kiszedéséhez és gyűrűzéséhez szükséges ismereteket még az egyetemeken sem oktatják. Ez csakis a gyakorlatban, a terepen szerezhető meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 10-12 éves korban már annyira felelősségteljesek a gyerekek, hogy néhány napos tapasztalatgyűjtést követően – felügyelettel – már önállóan is szedhetnek a hálóból madarakat. Az ennél fiatalabbak is elláthatnak nélkülözhetetlen feladatokat, például segíthetnek a befogott madaraknak a gyűrűző asztalhoz történő eljuttatásában. A madarak gyűrűzéséhez magas szintű felkészültség, szigorú fajismereti, egészségügyi, természetvédelmi jogi vizsga letétele szükséges. Az ezt lehetővé tevő tudás csak több éves gyűrűző tábori részvétellel sajátítható el. Magyarországon napjainkban mintegy 300 aktív gyűrűző dolgozik, tehát ebbe a körbe bekerülni nagy megtiszteltetést, komoly, viszont bárki által teljesíthető célt jelent. Az elhivatott, a téma iránt érdeklődő madarász sulis diák vagy pedagógus, akár együtt tanulva-tapasztalva, már két-három év alatt is eséllyel indulhat a madárgyűrűző vizsgán.
Természetesen a gyűrűző tábor nem csak a madarakról szól. A gyerekek és a felnőttek együtt, egymásra utalva teremtik meg a jólét feltételeit. Itt a több évtizedes gyűrűző múlttal rendelkező biológus kutató éppen úgy mosogat, pucolja a krumplit vagy állítja a sátrat, mint az élete első táborában részt vevő kisiskolás. Az integrált életkori környezetben végzett feladatok sokfélesége a gyűrűző táborokban felnövekvő gyerekeket az életkorra jellemzőnél erősebb felelősségtudattal, csapatszellemmel, együttműködési készséggel ruházza fel, és ez a változás már néhány nap alatt beindul. Tovább a tábor oldalra >>
Madarász suli program és Ökoiskola hálózat
A környezeti nevelést kiemelten kezelő zöld óvodákhoz hasonló kezdeményezéssel az iskolák is rendelkeznek. Az Ökoiskola cím azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedően magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság-pedagógia értékeit. Az MME madárbarát iskola címmel rendelkező madarász sulijai a tanári kar és a diákok hozzáállásának, az elvégzett infrastrukturális fejlesztéseknek (odúk, etetők, itatók) és a terepi programokban való részvételnek köszönhetően sok elemében „automatikusan” teljesítik az ökoiskolai kritériumrendszert:
"A. Általános elvárások
Az iskola aktív kapcsolatot tart fenn valamely elismert, aktív, a fenntarthatóságért tevékenykedő civil szervezettel (pl.: KOKOSZ, Zöld Szív, MME, TKTE, KÖR, KÖRLÁNC, HUMUSZ, FÖK, Ökotárs, Autonómia Alapítvány…)
B. Tanítás-tanulás
Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseit.
Az oktató-nevelő munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek. Az oktatás példát mutat saját környezete kezelésére, a nevelés hangsúlyt helyez a gyakorlati tevékenységek képzésbe történő integrálására a helyi településfejlesztéshez kapcsolódóan.
A pedagógiai munka a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait messzemenően figyelembe veszi, az iskola sokféle pedagógiai módszert vesz igénybe céljai elérése érdekében.
Az iskolában a pedagógiai projektmódszer alkalmazása elfogadott.
A tanulók életkoruknak, képességeiknek megfelelően aktívan, a pedagógusokkal partneri viszonyban részt vehetnek az oktatási tevékenységek megtervezésében, megvalósításában.
A természet tanulmányozása tantermen, iskolán kívül, a szabadban is folyik. A szabadtéri tevékenységek, programok tervezett, állandó részei az iskola helyi tantervének és iskolai munkatervének.
A szabadtéri programok szervezésének fontos szempontja az egészséges életvitel. (Például egészségre ártalmas környezetben nem szervez az iskola testnevelési és sporttevékenységet a szabadban.)
C. Személyi feltételek, belső kapcsolatok
Az iskolában van környezeti nevelési munkacsoport, melynek tagjai közt vannak a reál, humán, illetve művészeti tárgyak és a testnevelés tanárai is, továbbá tagjai lehetnek a technikai személyzetből is. …
Az iskola házirendje kiemelten foglalkozik az iskolában és környékén lévő természeti és épített értékek védelmével.
A nevelőtestület minden tagja ismeri a legfontosabb környezeti problémákat és a fenntartható fejlődés elveit.
A nevelőtestület képzett a környezetvédelmi, fenntarthatósággal kapcsolatos témák tanításában, jártas a módszertanában, és ezt alkalmazza is.
Az iskola valamennyi dolgozója példát mutat a diákoknak a környezetbarát szemlélet, az egészséges életvitel és a fenntarthatóság szempontjait követő magatartás tekintetében.
A tantestület évente egyszer részt vesz a tantestület csapattá kovácsolását elősegítő tréningen vagy egyéb programon.
D. Tanításon kívüli tevékenységek
Az iskola minden tanév munkatervében tervez az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat (akciókat, vetélkedőket, őrjáratokat).
Az iskola környezet- és természetvédő, ill. egyéb az ökoiskola célok megvalósulását elősegítő táborokat szervez, segíti diákjai részvételét mások által szervezett hasonló jellegű táborokban.
Az iskola aktívan részt vesz a helyi közélet ökoiskolai célokkal összefüggő programjaiban (pl. városvédelem, faluszépítés stb.).
Az iskolában olyan pedagógiai tevékenységek folynak, amelyekben a diákok az iskola környezetkímélő, egészséges működtetését tanulmányozzák, segítik elő.
Az iskola sokféle fizikai, mozgásos tevékenység számára biztosít lehetőséget (tornatermi, sportudvari, játszótéri, kültéri szervezett és kötetlen mozgáslehetőségek).
E. Társadalmi kapcsolatok
Az iskola együttműködik más magyar és lehetőség szerint külföldi iskolákkal is.
Az iskola figyelmet fordít arra, hogy munkájával hozzájáruljon a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével.
Az iskola felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy munkájáról minél többen hírt kapjanak.
Az iskola lehetőséget ad a szűkebb és tágabb környezetében, valamint a nagyvilágban történő főbb, a környezetvédelemmel kapcsolatos, eseményekkel való foglalkozásnak.
Az iskola együttműködik a helyi önkormányzattal, a helyi hatóságokkal és olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyező célokat szolgálnak.
F. Fizikai környezet
Az iskolaépület környékén lévő természetes növényzet változatos és megkímélt, és/vagy a telepített növényzet rendszeresen és szakszerűen gondozott.
Az iskola folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, on-line kurzusokon való részvétellel, internetes együttműködésekben).
Az udvar tartozékai:madáretető,esővízgyűjtő, konyhakert,dísznövények, komposztáló,zöld, gyepes terület.
Az iskolában történő … átalakítások figyelembe veszik a fenntarthatóság szempontjait …
Az iskola dekorációja összhangban van az ökoiskola arculatával …
G: Az iskola működtetése
A tanulókra, a nevelőtestület tagjaira utazás tekintetében jellemző a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedési eszközök használata.
Gyalog, ill. kerékpárral könnyen elérhető, a természet tanulmányozására alkalmas helyek rendszeres látogatása.” [www.okm.hu]
Azzal, hogy a madárbarát iskolafejlesztés segíti az iskolákat az Ökoiskola hálózatba történő csatlakozáshoz, a madarász sulik előtt hazai és Európai Uniós pályázatok is megnyílhatnak. Ezekből finanszírozni lehet a Madárbarát iskola alprogram szükséges beruházásait (regisztrációs díj, a madárvédelmi eszközök beszerzése), a monitoring és madárgyűrűzési munkában való részvétel technikai eszközeit (távcsövek, teleszkópok, határozók, sátrak stb.) és az utazás költségeit.
A madarász sulik számára együttműködési lehetőséget kínál az MME oktatási intézményi tagsági formája is. Ennek keretében az intézmények megkapják az évi négy alkalommal, évszakonként megjelenő Madártávlat magazin 3-3 példányát.
További információ az oktatási programjainkról itt kérhető.
Az óvodás korú gyerekek rendkívül nyitottak, érdeklődők, nagyon szeretik megfigyelni a természet és a környezet csodáit, élvezik a madármegfigyelő kirándulásokat, programokat.
Az óvodaudvarban élő vagy ide látogató állatoknak táplálkozó-, búvó- és szaporodóhelyet biztosító fák, bokrok és virágok gondozása a konkrét nevelési feladat mellett komplex szocializációs (önállóságra, munkára, együttműködésre, társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, felelősségvállalásra nevelő stb.) lehetőségeket is teremt.
A madárbarát kert szemléletű óvodaudvar a változatos növényzetnek köszönhetően a madarak mellett mindenféle egyéb állattal: katicabogarakkal, csigákkal, békákkal, sünökkel, gyíkokkal is benépesül. Ezek megfigyelése szélesíti a gyerekek tapasztalati- és ismeretbázisát.
Odúk, itatók, etetők közös kihelyezése, ellenőrzése, feltöltése, az ide érkező madárvilág megfigyelése.
A megfigyelések alapján játékok, kézműves tevékenységek, beszélgetések kezdeményezhetők, szervezhetők és tervezhetők.
Zöld jeles napok megünneplése. Ehhez kapcsolódva bemutató madárgyűrűzések szervezhetők akár az odúkban lévő fiókák, akár az etetőkön mozgó madarak kínálta lehetőségre építve.
A Madárbarát óvoda címmel rendelkező madarász ovi eleget tesz az óvodai neveléssel szemben támasztott fenntarthatóság-pedagógiai követelményeknek. A gyermekek aktívan részt vesznek elemi környezetvédelmi tevékenységekben, megismerik a környezetükben élő növényeket és állatokat. Egész évben végeznek állat- és növénygondozási feladatokat, ezáltal alkalmazás közben sajátítják el a „mi kertünk”, „mi fánk”, „mi madarunk” kifejezéseket és fogalomkört. A zöld jeles napok megünneplése mellett lehetőség nyílik saját, óvodai- és csoportszintű „védjük a madarakat” hagyományok kialakítására. Az óvoda szorosan együttműködik civil természetvédelmi szervezettel, és ennek keretében közös programokat és pályázatokat valósítanak meg.
Madarász ovi program és Zöld ovi hálózat
Az MME-vel partnerségben tevékenykedő madarász ovik előnye, hogy tételesen eleget tesznek a zöld óvodai kritériumrendszer többségének:
"... A helyi nevelési program a környezeti nevelést kiemelten „kezeli”, erre építi a fejlődést elősegítő tevékenységeket, tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget.
A helyzetelemzésben kitérnek a helyi, regionális környezetvédelmi és egészségügyi szervezetek, a civil szerveződések, a társintézmények, a szülői közösség stb. helyi stratégiájára, terveire...
A helyi célok, feladatok megfogalmazásában természet- és környezetvédelmi feladatok kiemelten szerepelnek a helyi adottságok alapján (pl. fák védelme, faápolás, faültetés, madárvédelem, …, a lakóhely-megismerési tevékenységek …).
A nevelőmunka tervezésében, a megvalósítás gyakorlatában megtalálhatók a környezeti nevelés elvei, tartalmi jellemzői.
A nevelőmunka hatékonysága érdekében a nevelési eljárások során a mit, mivel, mikor, hogyan és kivel kérdésekre épített fejlődést elősegítő tevékenységek kerülnek megvalósításra (pl. az igényeknek megfelelően megvalósul a képességek fejlesztése, eszközhasználat megtanulása, ismeretszerzés és alkalmazás modern módszereinek használata, kirándulások stb.)
A gyerekek nevelése … tevékenységközpontú módszerekkel zajlik, …
Az óvodapedagógus alkalmazott módszerei segítik a tanulási környezet megteremtését, …(játék, szenzitív módszerek, életközösségek terepi tapasztaltatása, felfedezés, élménypedagógia, projekt módszer alkalmazása, kooperatív tanulás, ….)
A településen és az óvodában élő, a gyermekek életkorának megfelelő hagyományok ápolása, gazdagítása megvalósul az óvoda életében … valamint a település szinterein. A zöld jeles napok … kiválasztásánál is érvényre jutnak a környezeti adottságok ….
Az óvoda minden dolgozója tisztában van a fenntarthatóság tartalmi jellemzőivel és ez minden tevékenységben megnyilvánul. Ezáltal az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, …, a közösségi egészséges életvitelre.
Az óvodakertben a helyi lehetőségek figyelembevételével valósul meg a zöldséges- és virágoskert, a gyógy-és fűszernövény rész, a sziklakert, a kerti tó stb. A gyermekek kertgondozáshoz használnak kerti szerszámokat.
Az óvoda működtetése során az óvoda vezetősége a … a kapcsolatok széles és többirányú kiépítésére kiemelten törekszik.
Az óvodapedagógusok folyamatosan gyarapítják a környezeti neveléshez kapcsolódó szakirodalmat, a felnőtt és a gyermek környezet- és egészségbarát szemléletre ható könyvek vonatkozásában egyaránt. Alakítják a gyermekek és családtagjaik környezettudatos településlakói /városlakói és fogyasztói szokásait.
Széles körű kommunikációs kapcsolat folyik az óvoda és partnerei között. Ezzel biztosított a társadalmi hatás a minőségfejlesztés elvek alapján, vagyis partneri kapcsolat működik a környezet- és természetvédelem érdekében: az óvoda környezetében élőkkel szülőkkel, a lakossággal, (szülői értekezleti témák, fórumok szervezése, rendezvények: sportnapok, állatok gondozása, egészséges táplálkozás, növényápolás és védelem, kirándulások stb.), az óvodákkal, és más gondozási-, nevelési-, valamint nevelési-oktatási intézményekkel, a fenntartóval.” [www.okm.hu]
Azzal, hogy a madárbarát óvodafejlesztés kielégíti a zöld óvodai program elvárásait, a madarász ovik előtt hazai és Európai Uniós pályázatok is megnyílhatnak. Ezekből finanszírozni lehet a Madárbarát óvoda alprogram szükséges beruházásait, a regisztrációs díj befizetését, a madár- és állatvédelmi eszközök beszerzését.
A madarász ovik számára együttműködési lehetőséget kínál az MME oktatási intézményi tagsági formája. Ennek keretében az intézmények megkapják az évi négy alkalommal, évszakonként megjelenő Madártávlat magazin 3-3 példányát.
További információ az oktatási programjainkról itt kérhető.
Bármely madarat vagy más élő szervezetet akkor érhet áramütés, ha testén halad át az elektromos áram, azaz ha teste hidat képez egy magasabb és egy alacsonyabb elektromos potenciálú hely között. Ez szabadvezetékek oszlopain kétféleképpen alakulhat ki: két vezető egyidejű érintésével (fázis-fázis zárlat); egy vezető és egy földelt oszlopelem (pl. kereszttartó kar vagy leesésgátló) egyidejű érintésével (földzárlat).
Ez azt jelenti, hogy minden olyan oszlop, amelyen egy madár a szárnyaival, lábaival, fejével, vagy esős, nyirkos időben a tollaival egyidejűleg érinthet két vezetőt vagy egy vezetőt és egy földelt oszlopelemet, veszélyt jelent madarainkra. A leggyakoribb a földzárlat kialakulása, mivel két vezető egyidejű érintéséhez a legtöbb oszloptípus esetében viszonylag nagy távolságot kell áthidalnia egy madárnak, míg egy kereszttartón ülve még egy kis termetű madár is könnyen megérintheti valamelyik vezetőt.
A madarak sérülékenységét az alábbi tényezők befolyásolják:
A szabadvezeték elhelyezkedése (a vezeték által kettészelt élőhely)
Az oszlopfej szerkezete
Az egyes madárfajokra, madárfaj-csoportokra jellemző viselkedés
A madár mérete
A madár repülési biztonsága (a fiatal madarak veszélyeztetettebbek)
A fiatal madarak több okból is fokozott veszélynek vannak kitéve. Repülési képességeik még messze nem olyan jók, mint az öreg madaraké, és ez elsősorban leszálláskor mutatkozik meg. Egy oszlopon ügyetlenkedve a fiatal madarak könnyen érinthetnek vezetőket. Mivel pedig nem olyan ügyesek még a levegőből indított vadászatban, mint öregebb fajtársaik, szívesebben vadásznak ülőhelyekről, azaz valószínűleg gyakrabban ülnek fel szabadvezetékek oszlopaira (Janss és Ferrer 2001, Lehman et al. 1999). Az öreg egyedek emellett saját, jól ismert territóriumaikban megszokott ülőhelyeket használnak, míg a fiatal egyedek kóborlásaik során ismeretlen területeket látogatnak meg.
Szintén fokozottabb veszélynek vannak kitéve az oszlopokra ülő madarak esős, ködös, nyirkos időben. Ilyenkor a vizes tollazat miatt nehezebben repülnek a madarak, ezen kívül a nedves toll vezetőképessége akár százszorosa is lehet a száraz tollénak. Amerikai kutatások eredményei azt mutatták, hogy míg a száraz toll 70 kV feszültségnél sem vezette az áramot, a nedves madártollak már 5 kV feszültségnél megégtek (APLIC 1996, Lehman et al. 1999). Valószínű, hogy a legtöbb áramütéses esetben az áldozat azonnal elpusztul. Ha nem, akkor égési sérülésekkel vagy lebénulva a földre zuhan, ahol azután hosszabb-rövidebb szenvedés után pusztul el. A madarak soha nem tanulhatják meg, hogy a szabadvezetékek oszlopai veszélyesek, hiszen az oszlopra ülve vagy nem tapasztalnak semmit, vagy tapasztalatuk halálos.
Útmutató
Az alábbiakban egy rövid összefoglaló olvasható arról, hogyan kell kitölteni a KFO adatlapot illetve, hogy mire figyeljünk oda felmé
A Természetlesen adatgyűjtő program legújabb moduljának segítségével mind a szakmai szervezetek, mind a lakosság könnyen tud bejelentést tenni elhullott vadon élő állatok tetemeiről, ami egyes fajmegőrzési programok tevékenység
Magyarországon az első, áramütés okozta tömeges madárpusztulásra 1980-ban derült fény, amikor a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid, 20 kV-os vezetékszakasz alatt a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei 19 egerészölyv (Buteo buteo), 1 gatyásölyv (Buteo lagopus), 4 vörös vércse (Falco tinnunculus) és több tucat vetési varjú (Corvus frugilegus) tetemét találták meg (Dudás 1999). Az MME 2003-ban kezdett országos adatgyűjtésbe, amely évtől kezdődően minden évben meghirdette országos középfeszültségű oszlop felmérési (KFO) kampányát. Emellett számos további esetről lakossági vagy szakmai bejelentés során értesülünk, így például az egyik legsúlyosabb ilyen esetről is, amely során 2006 őszén mintegy 200 fehér gólya (Ciconia ciconia) pusztult el Újtikos határában egy rövid vezetékszakaszon áramütés következtében.
A fokozott adatgyűjtés eredményeképpen az MME nyilvántartásában 2003 és 2008 februárja között már 59 faj 2183 áramütés következtében elpusztult példánya szerepelt, amely 2017-ig több mint 90 faj 4810 áramütést szenvedett tetemét jelenti, melyek összesített természetvédelmi értéke meghaladja a 250 millió Ft-ot. Természetesen a probléma valós mértéke ennél jóval nagyobb, hiszen az eddigi felmérések időben pontszerűek (egy-egy hétvége), csak az ország vezetékeinek kis részét érintették (lásd térkép) és e felmérések során sohasem került figyelembe vételre a „dögevők” tevékenységének hatása. Az áramütés okozta madárpusztulások felmérésénél elkerülhetetlenül adott egy időtartam, ami az áramütés megtörténte és a tetem megtalálása között eltelik. Ez alatt a „dögevők” megehetik, vagy elvihetik a madártetemet, ezért a halálozások számát alábecsüljük (Olendorff et al., 1981).
2007-2017 között dokumentált madárpusztulások a középfeszültségű
oszlopfejek felmérése kapcsán.
Egy áttekintő munka szerint a tetemek eltűnésének átlagos valószínűsége 75 %, figyelembe véve a különböző éghajlati és földrajzi viszonyokat (DeVault et al., 2003). Ferrer és munkatársai (1991) Spanyolországban úgy találták, hogy az áramütéstől elpusztult madarak tetemeinek csak 37 %-a volt megtalálható – azaz 63 %-a tűnt el – az áramütést követő egy hónapon belül. Az első hazai ilyen irányú felmérés 2007 januárjában a Hevesi Füves Puszták TK területén húzódó vezetékszakaszok mentén történt. Ennek során a felmérést végző szakember 45 db fácán, gyöngytyúk és fiatal pulyka tetemét helyezte ki. A kihelyezést követő második napon már csak 29 db (64,4 %), a hetedik napon 7 db (15,5 %), a tizennegyedik napon 3 db (6,6 %), míg végül a harmincadik napon már csak 2 db (4,4 %) tetemet talált meg az oszlopok alatt (2. ábra). A felfalás/elhurcolás harminc nap alatt megfigyelt 95,6 %-os valószínűsége jóval magasabb, mint amit más kutatók tapasztaltak (Tóth, 2007). Természetesen az ország különböző területein a dögevők általi elhurcolás intenzitása lényegesen különbözhet, azonban nagy valószínűséggel mindenhol jóval nagyobb mint korában gondoltuk. Ha egy minimális elhurcolási arányt veszünk figyelembe az eddigi felmérések alapján úgy becsüljük, hogy országszerte évente minimálisan mintegy 30’000 madár eshet áldozatul áramütésnek, melyek természetvédelmi értéke az egy milliárd forintot is meghaladja!
A vezetéknek repülő madarakról és ezen probléma természetvédelmi súlyosságáról sokkal kevesebb rendszerezett adattal rendelkezünk, hiszen Magyarországon ez idáig nem történt ilyen irányú célzott adatgyűjtés. A szórványosan ismertté vált esetekből is kiderül azonban, hogy a természetvédelmi szempontból egyik legjelentősebb madárfajunk, a túzok (Otis tarda), legfontosabb mortalitási okai közé tartozik a vezetéknek ütközés. A túzok-védelmi LIFE-Nature projekt során 2004 és 2008 között országszerte 36 vezetéknek ütközött elpusztult példányt találtak meg a szakemberek, és természetesen a valós esetek száma itt is lényegesen nagyobb lehet. A túzok mellett a daru (Grus grus) a másik ütközések által leginkább érintett faj, amelynek több tízezres gyülekezőcsapatai szintén veszteségeket szenvedhetnek (pl. a Szegedi Fehér-tó és a Kardoskúti Fehértó közötti területen, a 2016-os télen is közel 150 példány pusztult el, de a Hortobágy területéről is több korábbi eset ismert. Az ütközések által szinte valamennyi madárfaj érintett lehet, azonban az esetek gyakoriságát tekintve a fenti két fajon kívül még a vízimadarak (lúd- és gólyalakúak) esetében lehet jelentős természetvédelmi problémáról beszélni. A probléma kezelésében aktív szerepet vállal a természetvédelemért elkötelezett Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, közismertebb nevén a MAVIR Zrt. Saját fejlesztéseket kezdeményezve igyekszik segíteni az ütközéses madárpusztulás felszámolását, de elkötelezett a hazai kerecsensólyom-állomány védelmében is, amit az átviteli hálózat oszlopain elhelyezett tartós, stabil mesterséges költőládák szolgálnak.
A madarak és vezetékek konfliktusai nem csak a természetvédőket aggasztják, mivel az áramszolgáltató vállalatoknak is sok gondot és anyagi kárt okoznak a madarak által előidézett zárlatok. Az áramellátás biztonságát veszélyeztetve pedig közvetetten a fogyasztók is érintettek, egy-egy madár által keltett áramkimaradás súlyos anyagi veszteségeket erdményezhet például egy ipari üzemben.
Egy speciális probléma merül fel gólyáink védelmével kapcsolatban. A hazai gólyaállomány legnagyobb része a hagyományosan használt kémények és fák helyett ma már elektromos vezetékek oszlopaira építi fészkét. Ehhez a települések belterületein található kisfeszültségű, 10 kV-os hálózat oszlopait használják a madarak. Ez a körülmény számos probléma forrása mind a gólyák, mind az áramszolgáltatók számára. A gólyákat áramütés érheti a fészek építése közben, de áramütés érheti a fészekből kieső fiókát, vagy kirepülést követően a fiatal madarakat a környező oszlopok bármelyikén. Ezzel együtt a fészek anyaga zárlatot okozhat, fokozott korróziót idéz elő az elektromos felszerelésben, és egy évek óta használt, nagy méretű fészek súlya alatt le is szakadhatnak a vezetékek. Volt már példa arra is, hogy zárlat következtében kigyulladt a fészek, vagy áramfogyasztóként működött. Ennek a problémának a megoldására való közös törekvés az MME és az áramszolgáltatók között több évtizedes múltra tekint vissza, és jelentős eredmények születtek.
A probléma megoldásában a kilencvenes évek elejétől fokozatosan javuló együttműködés figyelhető meg az áramszolgáltatók, az állami és a civil természetvédelmi szervezetek között, ami elsősorban középfeszültségű oszlopok szigetelésével kapcsolatos. Ennek során mintegy 50’000 elektromos oszlop utólagos madárbarát szigetelése történt meg az állami és civil természetvédelmi szervezetek, valamit az áramszolgáltató vállalatok együttműködésében.
A hosszú távú, végleges megoldások irányában azonban egészen 2008-ig nem történt megnyugtató előrelépés. Aggasztó például, hogy az említett időszakban megjelentek olyan új oszloptípusok, amelyek szigetelés nélkül a vezetőelrendezés miatt a madarakra még nagyobb veszélyt jelentenek, mint a korábbi fejszerkezetek. Ráadásul az utóbbi évek áramütéssel összefüggő középfeszültségű oszlopfelmérései bizonyítják, hogy számos esetben utólag szigetelt oszlopokon is szenvednek madarak áramütést.
Egyre több országban születnek olyan jogszabályok, melyek kötelezik az áramszolgáltató cégeket berendezéseik madárbarát kialakítására. Remélhetőleg a közeljövőben Magyarországon is kialakul a szükséges jogi szabályozás a probléma megoldásához. Ez annál is inkább aktuális, mert a Bonni Egyezmény (Egyezmény a Vadon Élő Vándorló Állatfajok Védelméről) aláíró országai – köztük Magyarország is - 2002 szeptemberében elfogadtak egy új határozatot, melynek értelmében a Részes Felek lépéseket tesznek a madarak szabadvezetékek mentén történő áramütésének megszüntetése érdekében (Részes Felek 7. Konferenciája, COP7, Bonn, 2002. szeptember 18-24).
Az MME a probléma kezelése érdekében készítette el ezt
a részletes tanulmányt is – letöltéshez katt a képre
Akadálymentes Égbolt Megállapodás
A három hazai áramszolgáltató vállalat (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2008. február. 26-án aláírta az Akadálymentes Égbolt Megállapodást. Az önkéntes Megállapodásban a részes felek elkötelezik magukat a védett madarakat érő áramütés és vezetéknek ütközés által okozott természetvédelmi kár lehető legkisebb mértékre való csökkentése mellett. A megállapodás alapján 2008. március 31-ig a természetvédelmi szervezeteknek el kellett készíteni a középfeszültségű vezetékszakaszok madárvédelmi szempontú besorolását. Az előzetes tervek szerint az I. prioritás a különösen veszélyes szakaszokat tartalmazza, amelyek madárbarát átalakításának ütemtervét már 2008. május 31-ig el kellett volna végezni. A II. prioritás az egyéb veszélyes szakaszokat tartalmazza, amelyek első 50%-ának ütemtervét 2009. március 31-ig, míg a második 50%-ának az ütemtervét 2011. március 31-ig tűte ki célul a dokumentum. Az I.-II. prioritásszakaszok átalakításának legvégső határidejét pedig 2020. január 31-ében állapítja meg.
A megállapodás egyik nagy előrelépése volt, hogy az elosztói engedélyesek vállalták, az épülő új elektromos szabadvezetékeket minden esetben a madárvilág biztonságát figyelembe véve építik meg. Ez az előírás a természet védelméről szóló törvénybe is beépült. A megállapodás aláírói évente rendszeresen összeülnek, megvitatják a tapasztalatokat, közös terveket. Ennek hosszú évek óta a 2013-ban az aláírókhoz is csatlakozó MAVIR Zrt. ad otthont. Nincs ilyen, a szolgáltatókkal ennyire érdemi, és évekig élő közös platform máshol Európában, sokkal inkább mások veszik át a példát (pl. Horvátország) tőlünk.
Közös siker, hogy korábbi időszakokban épült, madarakra veszélyes vezetékek madárbaráttá alakítása terén több országrészben is zajlottak nagyszabású projektek (többszáz-millió forintos, vagy akár milliárdos nagyságrendben, európai uniós és áramszolgáltatói közös finanszírozással) a vezetékek madárbarát átalakítására. Összesen 3446 km hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése (áramütés elleni védelem), 120 km hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében. Gyakorlatilag teljesen sikerült felszámolni a problémát a Hortobágyi Nemzeti Park belső törzsterületein (HNPI projektek), a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben és a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben (BNPI projektek a megállapodás aláírói között is ismert Agria Ökoszisztéma Kft. jelentős műszaki szerepvállalásával).
Az elmúlt 4 évben az események lelassúltak (gazdasági érdekek és közeg változása, pályázati kötöttségek változásai kapcsán). A szolgáltatók saját végrehajtásban vállalt átalakításai alacsony mértéket öltöttek, és az aláírók, a MAVIR Zrt. kivételével végül sorban visszaléptek több közös projektek ötletétől a gazdasági terhekre hivatkozva.
Az időközben készülő műszaki tervcsomagok (iránytervek – 2011 és 2013) kidolgozásában való aktív részvétel mellett az MME 2013 őszén műszaki tervezésekhez is egyértelműen fogalmazta meg aktuális madárvédelmi elvárásait. Ez aztán beépült a 2016-ban, a minisztérium által a hatósági eljárásokhoz készíttetett tanulmányba, amely műszaki rajzokkal és a madarak szempontjából biztonságot jelentő paraméterek megadásával segíti a tervezők és a hatóságok munkáját.
Aktív fellépés a madarak érdekében
Az MME, tapasztalva a fent ismertetett helyzetet, bár változatlanul bízik az áramszolgáltatók aktív szerepvállalásában, felelősségtudatában és együttműködésében, határozottan kíván fellépni a hazai madárvilágot veszélyeztető talán legnagyobb horderejű kérdés megoldása érdekében:
2018. márciusában minden 2007-2017 között dokumentált madárpusztulás adatot elküldünk a területileg illetékes természetvédelmi hatóságok, nemzeti park igazgatóságok és áramszolgáltatók irányába. Fontos kiemelnünk: nem feljelentést teszünk! Eljuttatjuk, bejelentjük az összes konkrét információt a természetvédelmi és műszaki oldal felé, hogy azokat természetvédelmi horderejüknek megfelelően érvényesíteni lehessen.
A hazai hatóságok mindezek alapján egységes alapelvek szerint alakíttatják át a veszélyes szakaszokat.
Mit tehet, ha szeretne segíteni a probléma felszámolásában?
A hatósági eljáráshoz első lépésként az alábbiakat kell közösen biztosítanunk:
a megtalálás pontos helyét és időpontját,
fényképeket az oszlop fejszerkezetéről és
a tetemekről, lehetőleg egyértelmű azonosíthatóságuk szintjéig részletezve.
A helyszín azonosításához nem kell feltétlenül kézi GPS készülékkel rendelkeznie. Természetesen jó, ha adott ez a lehetőség, de kiváló pl. a mai mobiltelefonos GPS alkalmazásokkal felvett koordináta, belterületen akár utca, házszám megjelölés, külterületen esetleg egy google térkép megjelenítés kimentett képe is, hiszen ez is segít, hogy biztosan az adott oszlophoz jussunk (mi is koordinátákkal dolgozunk, és az áramszolgáltató is így tartja nyilván az oszlopai helyét).
Fontos ezek mellett az időpont. Utóbbinál a digitális fotó(k) mentési időpontja is lehet támpont, ha jól van beállítva a készülék, amivel az oszlop és tetem(ek) képét rögzíti.
Minden bejelentést tartunk annyira fontosnak, és minden elpusztult madarat olyan üzenetként kezelünk, hogy a rendelkezésünkre álló információkkal segítsük a későbbi madárpusztulások megelőzését.
A későbbiekben az elindult eljárásról, annak kimeneteléről és fejleményeiről is igyekszünk értesíteni a bejelentőinket.
Az ügyek átfutása a szükséges átalakítások műszaki tervezésének igénye, az áramszolgáltató cégek belső ügyrendje miatt nem egy-két hét, hanem reálisan minimum néhány hónap a kivitelezéssel együtt.
Mostantól minden információ, amelyről a szükséges részletek (időpont, pontos helyszín adatai az oszlop azonosításához, fotók a tetemről a faj azonosításához és az oszlopról a műszaki értékeléshez) rendelkezésre állnak, egyben a hatósági ügyek elősegítése érdekében az MME Monitoring Központon átfutva jut el a területileg érintett hatósághoz éves összesítéseken keresztül.
Így biztosítható, hogy - reményeink szerint - minden érdemi probléma kezelhető legyen, és idővel képesek is legyünk visszajelzést adni a bejelentők felé, akik munkát/időt/odafigyelést nem sajnálva joggal várják, hogy történjen is valami a problémásnak bizonyult oszlopokkal.
Hivatkozott és ajánlott irodalmak:
Avian Power Line Interaction Committee (APLIC) 1996. Suggested Practices for Raptor Protection on Power Lines – The State of the Art in 1996. Edison Electric Institute and Raptor Research Foundation. Washington, D.C.
Dudás, M. 1999. Távvezetékek és madárpusztulás. Élet és tudomány 23: 720-721.
Demeter, I., Bagyura, J., Lovászi, P., Nagy K., Kovács, A. & Horváth, M. (2004): Középfeszültségű szabadvezetékek és madárpusztulás Magyarországon - Tapasztalatok, természetvédelmi követelmények és javaslatok. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Budapest. 30 pp.
Devault, T. L., Rhodes, Jr. O. E., Shivik, J. A. (2003): Scavenging by vertebrates: behavioral, ecological and evolutionary perspectives on an important energy transfer pathway in terrestrial ecosystems. Oikos 102: 225-234.
Janss, G.F.E., and M. Ferrer 2001. Avian electrocution mortality in relation to pole design and adjacent habitat in Spain. Bird Conservation International 11: 3-12.
Lehman, R. N., Ansell, A.R., Garrett, M. G., Miller, D. A., Ollendorff, R. R. 1999. Suggested Practices for Raptor Protection on Power Lines: The American Story, Pages 125-144 in M. Ferrer and G. F. E. Janss, eds. Birds and power lines: collision, electrocution, and breeding. Quercus, Madrid, Spain.
Olendorff, R. R., Miller, A. D., Lehman, R. N. (1981): Suggested Practices for Raptor Protection on Power Lines: the State of the Art in 1981. Raptor Research Foundation, St. Paul, Minnesota. 111 p.
Tóth, P. 2007. Középfeszültségű elektromos szabadvezetékek okozta madárpusztulás a Hevesi Füves Pusztákon. Szakdolgozat; Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen.
A Magyar Madártani Egyesület (MME) nyilvántartása szerint:Az elmúlt 10 évben: 37 parlagi sas, 48 rétisas, 1 szirti sas. 733 védett és 106 fokozottan védett madár, így 114’040’000 Ft Ft-os természetvédelmi károkozásról van adatunk.
Az elmúlt 3 évben: 35 parlagi sas, 30 rétisas, 1 szirti sas.
Mérgezés áldozatául esett további 83 védett és 75 fokozottan védett madár, így 76’160’000 Ft Ft-os természetvédelmi károkozásról van adatunk.
A valós természetvédelmi kár ezen értékeknél jelentősen nagyobb, hiszen a tetemek nagy részéről sosem szereznek a szakemberek tudomást.
Madámérgezések területi eloszlása Magyarországon 1998-2008 között
Mennyire tekinthető ez a pusztulás jelentősnek?
Rendkívül jelentős, hiszen mindkét érintett faj fokozottan védett, országos állományuk az elmúlt évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseinek hatására ugyan lassan emelkedett, de még mindig csak 85 pár a parlagi sas és 160 pár a rétisas esetében. Így például az elmúlt két évben mérgezetten megtalált 30 parlagi sas példány az ezen időszak egész európai uniós szaporulatának több mint 10%-a. Mivel a valós mérgezések okozta pusztulás ennél jelentősen nagyobb (hiszen a tetemek egy részét nem találjuk meg), illetve egyéb emberi eredetű veszélyforrások (pl. áramütés) is jelentősen tizedelik az állományt, beláthatjuk hogy a világviszonylatban egyedülálló kárpát-medencei populációt néhány év alatt a kipusztulás szélére sodorhatják ezek a közelmúltban elszaporodott értelmetlen bűncselekmények.
Emellett nagyon jelentős a nemzetközi felelősségünk is ezen ügyekben, hiszen számos európai ország sasa nálunk tölti a telet. Felelősségünk azért nagy, mert kollégáink kormányai és civil mozgalmai is rendkívül sok pénzt költenek határaikon belül ezen ragadozómadarak védelmére. Sajnos már több külföldön gyűrűzött sas lelte bizonyítottan nálunk halálát mérgezés miatt, így például szlovák parlagi-, vagy észt rétisasok.
Hogyan mérgeződnek meg a sasok?
A mérgezéseket minden megállapított esetben olyan növényvédőszerek okozták, amely típusok forgalomból történő kivonása vagy már megtörtént, vagy folyamatban van.
Az eddig felderített mérgezési források, döntő többségben, szándékosan emlős vagy madár ragadozók elpusztítására illegálisan elkészített csalik voltak.
Három esetben idült ólommérgezést állapítottak meg, amikor is a sasok meglőtt zsákmányt fogyasztottak, és a gyomrukban lerakódott ólomlövedékek okozták a mérgeződést. Egy további kivételnek számító esetben egy ismeretlen elkövető szándékosan fácánokat mérgezett meg, és a sasok és egerészölyvek másodlagosan mérgeződtek.
A sasmérgezések között egyelőre egyetlen esetben van arra utaló nyom, hogy növényvédelmi célra nem megfelelően kihelyezett vegyszerek okozták véletlenül a pusztulást.
Ezek a mérgek az emberre is veszélyesek lehetnek?
Rendkívül veszélyesek. Ha valaki a mérgezéshez felhasznált csalihoz majd valamilyen élelmiszerhez hozzáér, vagy egy megmérgeződött állatot (pl. egy mérgezés miatt legyengült, de külsőre egészségesnek tűnő fácánt) elfogyaszt, az komoly, akár életveszélyes mérgezést is elszenvedhet.
Kik csinálják ezt, kiknek állhat ez érdekében?
Semmi biztosat nem állíthatunk, hiszen a legtöbb esetben jelenleg is folyik még a nyomozás.
Az elmúlt két év esetei közül egyben történt eddig vádemelés, amikor is a vád szerint egy jászsági gazdálkodó galambjait féltette a ragadozóktól, és ezért helyezett ki mérgezett csalétkeket és csapdákat.
A gyanúsítottak leggyakrabban az apróvad- vagy háziállat-állományukban a vadon élő ragadozók által okozott, vélt vagy valós kár elkerülése érdekében fordulnak ehhez az illegális eszközhöz. A célpontok a legtöbb esetben valószínűleg nem a sasok, hanem a rókák és a varjúfélék (amelyek legális eszközökkel gyéríthetők lennének), azonban a mérgezés nem szelektív, így gyakorlatilag bármely ragadozó, vagy dögevő életmódú állat, vagy szélsőséges esetben akár az ember is áldozatává válhat.
Mit kaphatnak a bűnösök?
Ha bebizonyosodik a szándékos mérgezés ténye, akkor az elkövető öt évig terjedő börtönbüntetésre, és az eset súlyosságától függően több millió forintos kártérítésre ítélhető.
Volt már, akit ilyen bűncselekményért felelősségre vontak?
Eddig két ügy zárult le elmarasztaló ítélettel. Egy békési vadőrt, aki három bűntársával, egy rétisas és 60 más védett madár pusztulását okozta, első fokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Egy szintén békési gazdára, aki a helytelen vegyszerhasználattal 115 daru pusztulását okozta, közel 15 millió Ft-os természetvédelmi bírságot róttak ki.
Több jelenlegi ügyben még nyomozás folyik, egy eset pedig már a bíróság előtt van.
Hogyan lehet a további mérgezések ellen küzdeni?
A Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok szakemberei a legveszélyeztetettebb területek folyamatos ellenőrzésével próbálják a lehető leghamarabb észlelni az egyes mérgezéses eseteket, és felszámolni a méreg-forrást. A beteg madarakat a szakemberek haladéktalanul specialista állatorvoshoz, illetve a begyűjtött tetemeket toxikológiai vizsgálatra szállítják.
Az intézkedéssel párhuzamosan a természetvédelmi szakemberek feljelentést tesznek, amelynek hatására a rendőrség kiterjedt nyomozásba kezd. Az estek hátterének feltárásában segítenek a növényvédelmi és a vadászati szervek is.
A jövőbeli esetek megelőzése csak úgy lehetséges, ha a mérgezések veszélyességéről széleskörű felvilágosító munka kezdődik, ha több bűnös elnyeri precedens értékű méltó büntetését, valamint ha a veszélyes szerek végleg eltűnnek, nemcsak az engedélyezett szerek listájáról, hanem a legeldugottabb raktárakból is.
Mit tegyen az, aki esetleg elpusztult vagy beteg ragadozómadarat talál?
Haladéktalanul értesítse a Magyar Madártani Egyesületet (30/525-40-71, mergezes@mme.hu), vagy a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot (elérhetőségüket ld. a www.nemzetipark.gov.hu weboldalon).
Munkánkat segítheti adományozással, vagy adója 1%-ának felajánlásával.
Országosan mintegy 500 helyszínen érhetők el kitűzős perselyeink, ahol hozzájuthat jelvényeinkhez. 1000 Ft adományért cserébe egy elegáns, szépen kidolgozott, élethű jelvényt kap ajándékba. Madarak, emlősök, virágok és még sok más kitűző érhető el. Ez idáig mintegy 300 féle kitűző volt elérhető a változatokat beleszámítva, ám a választékunk folyamatosan változik.
EDDIG MEGJELENT KITŰZŐINK 2024 decemberig>> A lista még nem teljes, így tovább fogjuk bővíteni. Kérjük vegye figyelembe, hogy az itt szereplő kitűzők jelentős része már nem elérhető. A kitűzők a mintegy 500 helyszínen érhetőek el, amely alább megyei bontásban olvasható.
Az új helyszíneket néhány héten keresztül piros színnel kiemeljük.
Postai úton kitűzőket nem tudunk küldeni, csak a helyszíneken lehet beszerezni őket.
Üzletek, cégek és helyszínek, melyek már segítenek nekünk és a kitűzőink megtalálhatóak náluk:
A Tatai Vadlúd Sokadalom évről-évre mind több látogatót vonz, mára igazi télköszöntő madár fesztivállá vállt, amire több mint 10.000 vendég érkezik az országból és külföldről. Minden év november utolsó szombatján!
„Szürkület, madárzsivaj, surranó szárnycsapások … a vadludak esténként csapatosan húznak a vízre éjszakázni. A behúzás még naplemente előtt indul, csapat csapat után érkezik a víz fölé, ahol a gágogó V betűk felbomlanak, és a nagy madarak magukat leejtve, pörögve, forogva, akár a szél hajtotta falevelek, landolnak a vízen. A másfél-kétórás színjáték felejthetetlen élmény.” Schmidt Egon
Egyedülálló helyszín
Amitől e látványosság azonban Európa-szerte egyedülálló, az az, hogy az Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz. Nem is akármilyen város! Tata, a „vizek városa” Magyarország legjelentősebb vízi várával, a barokk építészet megannyi műemlékével és persze a modern kor épületeivel olyan keretet nyújt a madármegfigyeléshez, amit látni kell.
A MAVIR természetvédelmi tevékenysége 
16:00 - 16:20 A mérgezés elleni munkaprogram terve a Mediterrán térségben 
