Csatlakozásunkkal Magyarország is számos természeti értékkel gazdagította az Európai Uniót. Ezen értékeink közül különösen nagy jelentőségűek azok, melyek csak hazánk területén fordulnak elő, mint például a rákosi vipera. Sajnos ez a kis termetű mérgeskígyó az elmúlt évtizedek során szinte a szemünk láttára szorult vissza és tűnt el ismertebb előfordulási helyeiről. Jelenleg a magyar gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb faja, teljes magyarországi állományát 500 példánynál is kevesebbre becsüljük.

A Kék vércse védelmi program fő célkitűzései a kék vércse táplálkozó területek és fészkelő helyek hosszú távú fenntartható védelmének megalapozása, valamint a megmaradt szlovákiai költőpárok eltűnésének megakadályozása.

A világszerte veszélyeztetett parlagi sas magyarországi állománya lassan, de folyamatosan nő az 1980-as évek óta. Az Európai Unió állományának kétharmada nálunk fészkel és 2011-re a költőpárok száma elérte a 140-et. Akkor hol itt a probléma? – kérdezhetnénk jogosan.

Egyesületünk céljainak eléréséhez pályázati források segítenek.

A Madárgyűrűzési Központ az elmúlt években ellenőrizte, rendezte és digitalizálta a történelem viharai által megtépázott magyar madárgyűrűzési adatbázist (erről részletesen olvashat a gyűrűzéstörténeti oldalakon). A feldolgozásnak köszönhetően végre lehetővé vált az adatok összesítő, áttekintő jellegű közzététele. Az alábbiakban a hazai gyűrűzés történeti szakaszaihoz igazodó bontásban találhatók az összesítő adatokra vonatkozó magyarázatok és letölthető pdf. formátumú táblázatok. Utóbbiak az 1908-1932 és 1933-1950 közötti időszakra vonatkozóan a fejezetcím évszámokra, az 1950-től napjainkig tartó időszakra (a tárgyévet megelőző évig) vonatkozóan a választott kategória szerinti lehetőségre kattintva érhetők el.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja 1998-tól új felmérő programot indított a gyakori, jól ismert fészkelő madaraink állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követésére. Ekkoriban számos, ritkasága miatt a természetvédelem fókuszában lévő madárfaj állományáról jó ismeretekkel rendelkeztünk, de nem voltak adataink arról, hogy a természeti rendszerek szempontjából alapvető szereppel bíró gyakori, "mindennapi" madaraink állománya hogyan változik. Az MMM-program keretében 1999 óta nyomon tudjuk követni a fészkelési időszakban a leggyakoribb mintegy 100 madárfaj, a telelési időszakban mintegy 50 madárfaj állományváltozásait, trendjeit.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai madár- és természetkedvelő emberek, akik szívesen töltik idejüket a szabadban, és fontos számukra az élhető környezet megteremtése, megőrzése.

A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik,  rengeteg ember találkozhat velük.

A program elsődleges célja a Magyarországon fészkelő ritka, veszélyeztetett és a telepesen költő madárfajok állományának becslése és a létszámukban bekövetkező változások nyomon követése évről-évre. Ezek az állományadatok nélkülözhetetlenek a természetvédelem számára, a veszélyeztetett fajok- és élőhelyeik védelme pedig nemzetközi kötelezettség is, amelyhez ugyancsak a lehető legpontosabb adatokra van szükség.