A fekete harkály teljes elterjedési területén az élőhelytípusok széles skáláját foglalja el. Magyarországon hagyományosan a középhegységek bükk által dominált erdeit soroljuk a klasszikus fekete harkály élőhelyek közé. Megtelepedésükhöz két alapvető feltételnk teljesülnie kell: megfelelő táplálékellátottság, illetve néhány magas, vastagtörzsű fa jelenléte, melyben odút tudnak ácsolni.
A fekete harkály élőhelye
Kattintson a képekre a hangok lejátszásához
A közép fakopáncs elterjedési területe nagy részén az alacsony, vagy közepesen magas fekvésű idős, keményfás, főleg tölgyfajokból álló lombhullató erdőkben él. Mivel táplálékát javarészt a fák törzséről szedi össze, így ideális élőhelyét az álló holtfák és a durvakérgű fák sokasága jellemzi. Az ilyen élőhelyek a nagy fakopáncs és a kis fakopáncs élőhelyi igényeit is kielégítik. Az erdők belső, zártabb területein éppúgy megtelepszik, mint a szegélyekben, karsztbokorerdőkben, ahol ligetesebb állományok találhatók.
A közép fakopáncs élőhelye
A hangok meghallgatásához, kattintson az egyes képekre!
A kis fakopáncs számára az idős állományú, őshonos lombos fákból, sok álló holtfával bíró erdő az ideális. Az erdőgazdálkodásnak betudhatóan az öregerdők aránya csökkenőben van. A faj az intenzív művelés alá vont, de természetközeli erdőket is benépesíti. A kis fakopáncsok az elpusztult vagy pusztuló, de még álló fatörzsekben és száraz ágakban gazdag erdőket kedvelik. Ezekben a holtfák háromféle szerepet is betöltenek. A száraz, vékony ágakon keresik a táplálékukat, itt választanak dobolóhelyet és ide vésik kisméretű odvaikat is.
A kis fakopáncs élőhelye
Hallgassa meg a hangokat a képekre kattintva!
A nagy fakopáncs, csakúgy, mint a többi harkályfaj, a fás élőhelyekhez kötődik. Hazánk leggyakoribb harkályfajával olyan élőhelyeken találkozhatunk, mint a kertek, fasorok, parkok, faültetvények, erdők. A nagy fakopáncs számára az ideális élőhelyet a sok álló és fekvő holtfával jellemezhető természetes vagy természetközeli fás területek jelentik, ahol megfelelő mennyiségű táplálékot és odú vésésére alkalmas fákat talál. Mivel jellemzően minden évben új odút véd magának, így jelenléte fontos a többi odút használó faj szempontjából is.
Kattintson a képekre a hangok lejátszásához!
Pillanatok szervezetünk tavalyi munkájából, a barkóscinege évében.
Egyesületünk 1974-es megalakításakor már világos volt, hogy a madarak megfigyelése nem lehet öncélú: a különböző fajok, így a biológiai sokféleség megőrzését kell szolgálnia. A természet sokszínűsége biztosítja az élővilág stabilitását, egészségét, ahogy a mi lelki és fizikai jólétünket is.
Ragadozómadár-védelmi Szakosztály
A téli Sasszinkron során 1113 rétisast, 660 parlagi sast, 5 szirti sast és 11 fekete sast figyeltek meg a résztvevők, összesen 17 ragadozó madárfaj 15 022 példányát rögzítették.
Emlősvédelmi Szakosztály
Ismeretterjesztési munkánk keretében 7 helyszínen mutattuk be az Éjszaka bajnokai - a világ denevértávlatból című kiállítást. Részt vettünk denevérállományok
feltérképezésében, illetve monitorozásában.
Vízimadár-védelmi Szakosztály
Tavaly folytattuk a világszerte veszélyeztetett nagy goda, valamint a barát- és cigányréce átvonuló állományainak tavaszi és őszi számlálását. Kampányt is kezdeményeztünk a kis lilik és a vörösnyakú lúd védelmére.
A Helyi Csoportok összefogásban 2018 és 2023 között a Győr-Moson-Sopron vármegye területén található, mind a 32.750 középfeszültségű oszlopnál legalább egyszer járt madarász ellenőrizni.
2023-ban adataink szerint 4550 gólyapár költhetett Magyarországon, ez a 2019-es mélyponthoz viszonyítva 10%-os emelkedést jelent. Az adatokat az MME TermeszetLesen elnevezésű oldalán gyűjtjük a gólyales program keretében.
A MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége 2023-ban 150 terepi felmérést végzett, ebből 16 esetben találtak mérgezésgyanús helyszíneket.
KÖSZÖNJÜK!
