Fecskefigyelő események tavasztól-őszig

A fecske költőtelepek és fecskekutató táborok életének, a tavaszi érkező madarak és az őszi gyülekező csapatok megfigyelése érdekes élmény, egyben jó alkalom arra, hogy kimozduljunk otthonról, az óvodai csoportszobákból és iskolai osztálytermekből. Ezért az MME a 2010-es fecske évtől kezdődően, április és szeptember között több fecske eseményre is hívja az érdeklődőket.

 

Fecskeváró – április-május

A Tavaszi madárles program a lakosság segítségével egész Európában nyomon követi négy faj: a fehér gólya, a kakukk, a sarlósfecske és a füsti fecske tavaszi érkezését. Azt javasoljuk a kirándulni vágyó iskolai osztályoknak, szakköröknek, baráti társaságoknak, családoknak, hogy áprilisban és májusban szervezzenek kisebb túrákat, figyeljék az eget, jegyezzék, majd töltsék fel az első megfigyeléseket a program magyar nyelvű oldalára.

 

Partifecske nap - Tiszai hajókirándulás partifecske telepekre  – május

Tokajtól északra, a Felső-Tisza szakadásos partfalaiban találhatók Európa legnagyobb egybefüggő partifecske telepei, melyek egyben az utolsó jelentős természetes fészkelőhelyei a fajnak kontinensünkön.  Az MME a 2010-es fecskevédelmi évben hagyományteremtő szándékkal indította el a teleplátogató tokaji partifecske hajózási programot. A különleges madármegfigyelő sétahajózás keretében két napon keresztül, naponta legalább három alkalommal mintegy két órás utakat teszünk egy kétfedélzetes hajón a nászidőszakban nyüzsgő partifecske kolóniákhoz.

Fecskék távoltartása

Olyan helyzetekben, amikor a molnár- és a füsti fecskék fészkeit el kell távolítani (leggyakrabban épületfelújítás esetén), és ez a megefelelő engedély bitrokában megtörtént, gondoskodni kell arról, hogy a madarak a kijelölt időtartamon belül ne is tudjanak új fészket építeni. Nem mindegy azonban, hogy ezt milyen eszközökkel érjük el! Ebben segít ez a cikk.

 

Biztos, hogy a fecskéknek menniük kell?

Az igazság az, hogy fecskepelenkával szinte minden „fecskepiszok” probléma megnyugtatóan kezelhető, amire sok helyen, például nagy turista forgalmat lebonyolító alföldi csárdákban lehet példa értékű megoldásokkal találkozni.

Fecskepelenkával a fecskekonfliktus alapját jelentő ürülék probléma
teljes mértékben kezelhető. A képeken egy jászboldogházai ...

 
... kis bolt bejárata fölött zavartalanul költhet a molnárfecske, mert a
fecskepelenkának köszönhetően a vásárlókra, járókelőkre nem
potyog semmi (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mivel az összes hazai fecskefaj védett, a fészkek leverése
egész évben TILOS!


Épületfelújítások esetén, továbbá olyan érzékeny pontokon, ahol a fecskepelenka nem elegendő vagy a fecskéket mindenképpen távol kell tartani, akkor az ellenintézkedéseket, a fészkek leszedésének előzetes engedélyeztetését majd a fészkek eltávolítását, a riasztó eszközök felszerelését a költési időszakon kívül, november-március között lehet elvégezni.

 

A legbiztosabb megoldás

A legbiztosabb fecske távoltartó megoldást a ferde ereszburkolat kialakítása jelenti, amit a lehetséges fészekhelyek teljes hosszába kell felszerelni.

Fecskék megtelepedését megakadályozó ferde ereszburkolat
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

A szalag gyakran nem működik

A legegyszerűbb fecskeriasztó a lehetséges fészekhelyre feltűzött, lebegő, könnyű műanyag szalad, amit legegyszerűbben nejlon bevásárlószatyor felcsíkozásával készíthető el. Nagyon fontos, hogy a szóba jöhető helyek teljes hosszában, sűrűn egymás mellé és erősen rögzítsük a szalagokat.

 A széltől mozgatott, könnyű műanyag szalag távolt
tarthatja a fecskéket azoktól a helyektől,
ahol nem jó, ha fészket építenek. 

 
Ha a riasztószalagot nem jól helyezzük ki, a madarak (a képen füsti fecske)
nem vesznekerről tudomást, és zavartalanul fészkelnek
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

A tüskesor veszélyes lehet, NE HASZNÁLJUK!

Lakossági megfigyelés (2020) szerint a parlagi galambok beülését megakadályozó tüskesor függőleges és vízszintes alkalmazása fecskék távoltartására azért nem jó, mert a gyorsan repülő fecskék felszúródhatnak, elpusztulhatnak ezen!

Fecskék távoltartására ne használjunk parlagi galambok beülését gátló tüskesort!
 (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Parti fecskék

Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba. Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat, vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja.

Április második felétől május közepéig-végéig (ritkán akár még júniusban is) könnyen előfordulhat, hogy a hétköznap kiásott épületalap-gödör akár csak 0,5-2 méteres függőleges falába, friss vagy az előző évekből maradt építési (különösen gyakran autópálya-építkezés) földhalmának leszakadt, letermelt oldalába több tucatnyi vagy akár százas nagyságrendben költöznek be költőüregeikkel partifecskepárok.


A partifecske-kolóniák egészen kicsi munkagödrökben, épületalapokban,
kábelaknákban és -árkokban, ...


... építési földdepókban is képesek megjelenni, ...


... az ilyen nagyberuházások kiterjedt földmunkái pedig kimondottan vonzóak
lehetnek számukra (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ezek a kolóniák automatikus védelmet élveznek, ezért ezeken a helyeken az építkezés a természetvédelmi és az állatvédelmi törvény értelmében sem folytatható!

Ez a probléma elkerülhető, ha az ilyen potenciális fészkelőhelyeket (ennek megállapításához érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság szakmai segítségét kérni) akár a napi munkavégzést követően, de legalább egy napos munkamegszakítás esetén mindenképp ponyvás takarással tesszük a partifecskék számára érdektelenné.


A nagyméretű és erős ponyvák (a képen erre látható példa), esetleg a 
Raschel-háló gyors és olcsó megoldást kínál a fecskék számára ellenjavallott
földfalak takarására a kolóniák veszélyes helyre történő beköltözésének
megakadályozása érdekében (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Ellensúlyozzuk a fészekhelyvesztést!

A települési fecske problémában érintett, sárfészket építő  molnár- és füsti fecske műfészkek kihelyezésével, műfészkek készítésével, mesterséges költőtelepek kialakításával segíthető. Partifecskék (és gyurgyalagok) esetén a potenciális költőfalak felújításával, ilyenek kialakításával segíthetjük ellensúlyozható a fészekhelyvesztést.

Mit tehetünk nem engedélyezett fészekleverés, fecskék pusztulása esetén?

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
    LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
    A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
    A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
  4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!
 


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

-

-

 

Orbán Zoltán

 

Sarlósfecskeodúk

A sarlósfecskék - bár nem valódi fecskék, nem is énekesmadarak, a kolibrikkel közösen külön rendet (sarlósfecske-alakúak) alkotnak - életmódjukat és külső megjelenésüket tekintve fecskeszerűek. Ezek a madarak a repülő életmódhoz legszélsőségesebben alkalmazkodott gerincesek közé tartoznak, gyakorlatilag soha nem szállnak le a talajra, fészkeiket toronyházak, víztornyok, várfalak magasan lévő hasadékaiban alakítják ki.

 

A sarlósfecskék magasan költenek

Testalkatuk és életmódjuk miatt a sarlósfecskék magasan: ritkábban faodúban, sziklahasadékban, molnárfecske fészkekben, többnyire azonban az épületeinken található üregekben költenek.

A sarlósfecskék számára a magas épületek (Szeged), ...
... a víztornyok (Dombóvár), ...
... tv- és rádióátjátszók (Szeged) ...
... felső régiójában a falban vagy a burkolatban lévő, sokszor csak
néhány centiméter átmérőjű bejárattal rendelkező üregek
jelentik a megfelelő fészkelőhelyet (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mesterséges sarlósfecskeodúk

A legtöbb odú- és üreglakó madárhoz hasonlóan a sarlósfecskék is segíthetők, jól telepíthetők mesterséges eszközökkel, amiből az MME két típust is forgalmaz: az egy pár befogadására alkalmas, elsősorban esőtől védett erkély- és ablakbeugrókba kihelyezhető odút, valamint a tetők esőnek kitett felszínére vagy a falakra kihelyezhető három rekeszes telepet. 

A szimpla sarlósfecskeodú ...
... és a háromrekeszes sarlósfecsketelep ...
... hátulja a fészkek ellenőrzéséhez, a fiókák gyűrűzéséhez eltávolítható, ...
... ilyenkor a tojások, a fiókák kiesését a küszöbléc akadályozza meg.
Az üres odúrekeszekbe a kihelyezéskor ...
... 5-6 cm vastagon apró szemű kavicsot, sódert, földet vagy homokot kell tenni, 
amibe a hátoldalnál sekély mélyedést érdemes kialakítani (ez a fotón a
küszöbléc miatt nem látszik). A sarlósfecskék ezt a mélyedést bélelik
ki repülés közben összeszedett nyármag-repítőszőr és madártoll
fészekanyaggal, amit a nyálukkal ragasztanak össze
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

A legfontosabb az odúk biztonságos rögzítése!

A legtöbb lehetőséget kínáló panel épületeken a szimpla odúkat az ablak- és erkélybeugrók esőtől védett pontjaira (a következő képeken 5-8-as és A jelzésű nyilakkal jelölt típusú helyekre), a három rekeszes telepeket a tetőpárkányzat és a felépítmények sík felületeire ültetve (1-es és 2-es nyilakkal jelzett helyekre) érdemes kihelyezni úgy, hogy a röpnyílás kifelé nézzen. Ezeken a helyeken az odúk hátsó ajtaja hozzáférhető és a fészkek ellenőrzése biztonságosan elvégezhető. Végső esetben a sarlósfecsketelep-odúk az épület vagy a tetőfelépítmények tetejéről lelógatva is kihelyezhetők (3-4-es nyíl), azonban ezek stabil rögzítése a legnehezebb és az odúellenőrzések sem végezhetők el. Az odútelepek rögzítésénél használjuk ki a tetők kínálta lehetőségeket (lásd a következő képeken), de a szigetelést semmiképpen se sértsük fel, ÉS MINDIG NAGYON VIGYÁZZUNK MAGUNKA, VALAMINT A TÁRSAINKRA A MAGASBAN!

A sarlósfecskeodúk kihelyezésére a lapostetős panelházak kínálják
a legtöbb telepítési pontot.
A szimpla sarlósfecskeodúkat az ablak- és erkélybeugrók (a képen) esőtől
védett felső-külső sarkába, az A jelű nyíllal jelzett pontra érdemes kihelyezni
falra rögzített polctartó konzolra vagy HILTI szalaggal a plafonra úgy, hogy a
röpnyílás kifelé nézzen. Így a madarak könnyen meg tudják közelíteni az
odút, és az ellenőrzés is biztonságosan elvégezhető. A  nyíl alatt mesterséges
denevérodú (balra) és B típusú odú látható egy Madárbarát panel erkélyén.
Az egyrekeszes odúk a plafon és a fal sarkába kihelyezhetők
szimplán, ...
... duplán egymás mellé ...
... vagy egymásra, ...
... de akár ennél is több odú különböző elhelyezésével nagyobb kolóniák
is megtelepíthetők az esőtől védett beugrókban.
A bádog szigetelésű esővédő féltetővel ellátott sarlósfecsketelepet
az elülső felével a tetőket keretező párkányzatra vagy korlátra ültetve, ...
... a hátulján deszka láb(akk)al megtámasztva és ezeknél fogva is
a tetőhöz rögzítve érdemes kihelyezni.
... A korlát nagy segítséget jelent, mert ehhez ...
... több ponton is odadrótozhatjuk az odút ...
... a deszkába csavart csavaroknál fogva.
Ezen a tetőn a telep a párkányzat sarkába ültetve is kihelyezhető,
ahol az odú két oldala kellő alátámasztást kap, ...
... miközben dróttal a korláthoz biztonságosan rögzíthető.
Kilátás egy sarlósfecsketelepből
Sarlósfecsketelep erkélykorlátra ...
... kihelyezve (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sarlósfecskeodúk madárbaráttá tehetik a panelfelújításokat!

Az energiatakarékosság jegyében örvendetesen megszaporodó panelfelújítások - amennyiben nem megfelelően vannak ütemezve - veszélyeztethetik az épületek falhasadékaiban fészkelő sarlósfecskéket és az itt élő denevéreket. A fecske- és denevérbarát felújításról részletesen olvashat itt >>

 

Meddig érdemes kihelyezni a sarlósfecskeodúkat?

A sarlósfecskék évente egyszer, május-júniusban költenek, ehhez igazodva az április közepe-végéig kihelyezett odúkban még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

 

A sarlósfecskeodúk és a -kutatás

A tavaly megjelent Magyar madárvonulási atlasz adatai szerint az elmúlt hatvan évben csak 1235 sarlófecskét gyűrűztek Magyarországon. Az alacsony jelölésszám oka, hogy ezt a fajt gyakorlatilag csak fészken lehet megfogni, ezek viszont többnyire megközelíthetetlenül magasan vannak. Az eddig csak elvétve alkalmazott mesterséges odúk áttörést jelenthetnek a sarlósfecske kutatásban, mert ezekben nagy számban gyűrűzhetők és foghatók vissza a rendkívül területhű madarak, így itt a világújdonságot jelentő geolokátorok is használhatók.      

 

A sarlósfecskék is színesíthetik a települési és várturizmust!

Az akár százas létszámú telepek sólyomreptű, jellegzetes sivító hangú sarlósfecskéi szokatlan, éppen ezért izgalmas élményt nyújthatnak a nagyvárosok belterületeire és a várakhoz, várromokhoz látogatók számára. A fecskék turizmusfejlesztő hatásáról részletesen olvashat itt >>

 

Sarlósfecskeodúk beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
    LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
    A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
    A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
  4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

-

-

 

Orbán Zoltán

 

Mesterséges molnárfecsketelepek

 A fecske műfészkek és a fészekalapok esőtől védett, fedett épületrészeken, tehát a fecskék hagyományos költőhelyein segítik a füsti és a molnárfecskék fészkelését. Ezt azonban, különösen a csapatos költésre hajlamos molnárfecskék esetében, olyan mesterséges telepekkel is segíthetjük, melyeket nem esővédett fal- és kerítésszakaszokra,  udvarokra, kertekbe, borászatokba, lovardákba, látogatóközpontokba telepíthetünk, ahol jól alkalmazhatók a turizmusfejlesztésben is.


Egy-egy ilyen telep fontos látványossága, környezettudatosságunk hírvivője lehet a Madárbarát óvodában, Madárbarát iskolában, Madárbarát munkahelyen, nem is beszélve arról, hogy milyen érdekes vonzerő lehet a madárbarát településfejlesztés ökoturisztikai programjában. Azokon a közösségi helyszíneken pedig, ahol az épületeken fecske távoltartási eszközöket kellet alkalmazni, a fecskék számára a mesterséges telepekkel lehet a költőhelyet pótolni. 

Műfecskefészkek kihelyezése

Az ezredfordulót követő első évtizedben felére csökkent molnár- és füstifecske-állomány megtartásában alapvető feladat a meglévő telepek, évről évre használt fészkelőhelyek megóvása, fenntartása és lehetőség szerinti bővítése. Ehhez kínálnak segítséget a megvásárolható és otthon is olcsón és egyszerűen elkészíthető műfecskefészkek.

 

Az állomány fele már kipusztult

A hazai fecskeállomány 2000-2010 között összeomlott, az ezredforduló első évtizedének végére az állománycsökkenés meghaladta a 60%-ot. A tendencia sajnos nem fordult meg, viszont közben nagyot változott a világ.

A 2010-es évek végére jelentősen felerősödött a klímaváltozás, melynek egyik következményeként szinte évről-évre újabb és újabb mezőgazdasági kártevő rovarok és betegségeket terjesztő szúnyogfajok érkeznek Magyarországra. Éppen ezért az olyan rovarevők szerepe, mint amilyenek a fecskék (tovább a denevérek) is, jelentősen felértékelődik, hiszen ők biológia úton, plusz környezetterhelés nélkül csökkentik a rovarok számát. Hiányukban ezt agrárkemikáliákkal és rosszul végrehajott szúnyogirtással végezzük el, ami súlyosan környezetszennyező és természetkárosító.

Éppen ezért jól felfogott érdekünk, hogy a megmaradt fecskeállomány megőrzése mellett műfészkek kihelyezésével is tegyünk számuk gyarapodásához.

 

Sárfészket építő fecskéink

Ahhoz, hogy megfelelő műfészekkel tudjuk őket segíteni, ismernünk kell két sárfészket építő fecskénk egymástól részben eltérő költési viselkedését.

molnárfecske fészek
füstifecske fészek

 

molnárfecske

 

füstifecske

 

a molnárfecske   a füsti fecske
- zárt fészket épít egészen a tető síkjáig
   feltolva, kis bejárati nyílással;
      - nyitott fészket épít, a tető síkjától
       távolabb, attól akár méterekkel is lejjebb;
- elsősorban épületek eresze alatt,
   ablak-, erkély- és tornácbeugróban;
      - elsősorban istállók belsejébe (de eresz
       alatt is);
- egyes fészket is épít, de ha teheti,
   több száz, több ezer egymásra épülő
   fészekből álló, zsúfolt kolóniát alkot;
      - egyes fészket is épít, de ha teheti, laza
       csoportban költ, fészkei általában
       nem érintkeznek egymással;
- a nagyvárosokba, a lakótelepekre is
   követet bennünket;
       - erősen kötődik az állattatáshoz, a falusias
       környezethez.

(Fotók: Orbán Zoltán)

 

2017-ben előkerült egy harmadik sárfészket építő faj, a vörhenyes fecske is Magyarországon. Az, hogy ez a madár tartósan megtelepszik-e hazánkban, még a jövő zenéje, és pillanatnyilag nem szorul külön segítségre.

Fontos gyakorlati tapasztalatok!

A 2010-es fecskevédelmi év óta eltelt időszak lakossági tapasztalatai azt mutatják, hogy:


Ezért azt javasoljuk, hogy mesterséges molnár- és füstifecskefészkeket:

 

A műfészkek

A műfecskefészkek a madarak által sárból készített fészkek hasonló alakú és méretű, különböző anyagokból készült utánzatai, melyek a természetes fészkekhez hasonlóan tartós és biztonságos fészkelőhelyet kínálnak a fecskéknek.

 


Az MME 2019 év elején megújított műfészke molnárfecskék – 2 fotó, katt a képre ...

 

 


.. és füsti fecskék számára, melyek az MME web boltjában szerezhetők be itt >>

 


Műfészkeket bárki egyszerűen és olcsón készíthet otthoni körülmények között is,
amiről részletesen írunk itt >>
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

Kihelyezés

A lényeg, hogy a műfészkeket ugyan oda és ugyan úgy kell kihelyeznünk, ahova a madarak építenék természetes fészkeiket - azaz esőtől védett helyre. Jelentős különbség van azonban a két sárfészket építő fecskefaj fészkének elhelyezkedése között!

 


A zárt fészket építő molnárfecskék műfészkeit mindig fel kell tolnunk a tető síkjáig,
a madarak számára a be- és kirepülést a kis röpnyílás biztosítja
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

A fecskékre, különösen a molnárfecskékre jellemző, hogy – néhány fészekből álló kolóniától a sok ezres telepekig – lehetőleg társasan költenek.

 

 

 

Ezt kihasználva a műfészkeket is érdemes tömegesen, telepesen kihelyezni.

 

 


Molnárfecskefészkek fészekköznyi távolságot hagyva, ...

 

 


... illetve szorosan egymás mellé kihelyezve (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 


Füstifecske-műfészkek telepesen kihelyezve Sormáson (Zala megye), ...

 

 


... ahol molnárfecskék költenek a falazással "befejezett" fészkekben
(Fotók: Darázsi Zsolt).

 

 

 


A molnárfecskék számára készíthetünk lábazaton álló kétlábú, ...

 

 

 


A mesterséges füstifecskefészek elhelyezése könnyebb, mert nem igényel közvetlen
fedettséget, ezért esőtől védett helyre
szinte bárhova felszerelhető
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

Panel- és irodaházakon is alkalmazhatóak

 

Különösen a városlakó molnárfecskére jellemző (a füsti fecske inkább a tanyasi és falusi környezetet, az istállók közelségét kedveli), hogy ablak- és erkélybeugrókba, akár a sokadik emelet magasságába építi fészkeit, ezért a műfészkeket nyugodtan alkalmazzuk panel- és irodaházakon is.

 

 


Mesterséges molnárfecskefészket (középen fent) Madárbarát panelben
és a Madárbarát munkahelyen is használhatunk
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

 

 

Milyen irányba nézzenek a fészkek?

 

Az épület külsejére kihelyezett műfészkeknél törekedjünk a keleti és déli irány közötti tájolásra.

 

 

 

Kiegészítés fecskepelenkával

 

Természetes vagy mesterséges fecskefészkekről legyen is szó, mindkét típusra jellemző az ürülékpotyogás. Ezért ahol ez problémát jelentene, a műfészkek alá is érdemes fecskepelenkát kihelyezni.

 

 

 

Be kell-e festeni?

 

A műfészkeket érdemes a természetes fészkekhez hasonlóra színezni. Ehhez földből (ezt legjobb egy vakondtúrásból gyűjteni) és tapétaragasztós vízből készítsünk tejföl sűrűségű sarat, majd keskeny ecsettel alaposan parcsmagoljuk be ezzel a műfészkek külső felületét.

 

 

 

Mikor érdemes kihelyezni a műfészkeket?

 

A fecskék évente kétszer költenek: az első költés április-májusban, a második június-júliusban kezdődik. Ehhez igazodva a kora tavasztól a nyár közepéig kihelyezett fészkekben, telepekben még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

 

 

 

Telepítsünk sárgyűjtőhelyet is!

 

Ne felejtsük el, hogy sok helyen, különösen városi környezetben, a sár hiánya is korlátozhatja a fecskék megtelepedését, mert a madarak nem találnak fészeképítő anyagot. Ezért a műfészkeket, a mesterséges telepet érdemes egyszerűen kialakítható sárgyűjtőhelyek létesítésével együtt használni. Az itt gyűjtött fészekanyaggal a madarak gyakran kiegészítik a műfészkeket is (a molnárfecske például felfalazza a nyitott füsti fecske műfészkeket), illetve a műfészkek mellé természetes sárfészkeket is építenek.

 

 


Tálcás sárgyűjtőhely fecskék számára (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

 

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

 

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

 

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

 

 


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

-

 

 

 

 

-

 

 

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

 

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

 

 
 
A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán)
 

 

 

A Madárbarát kert programnak 2019-ben már több mint 7.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

 

 

Az MME támogatása

 

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

 



Orbán Zoltán