Szerb gyűrűs erdei pityer madáritatón
Július elején egy szerb gyűrűs erdei pityert fényképeztek le madáritatón, Tömörkény határában (Hatvani József). A madár gyűrűzési adatai most érkeztek meg a szerbiai madárgyűrűzési központtól.
Július elején egy szerb gyűrűs erdei pityert fényképeztek le madáritatón, Tömörkény határában (Hatvani József). A madár gyűrűzési adatai most érkeztek meg a szerbiai madárgyűrűzési központtól.
Szeptember közepén egy magyar gyűrűs dankasirályt figyeltek meg a Fekete-tenger partján, Burgasz közelében (megfigyelő: Zbigniew Swiacki).
Nemrég adtunk hírt az első finn gyűrűs havasi partfutótól, ami megkerült itthon. Most egy másik havasi partfutó adata érkezett a Madárgyűrűzési Központba, éppen Finnországból. Egy hazai gyűrűs példányt figyeltek meg a Botteni-öbölben (Ralf Ekqvist).
Egy Finnországban jelölt havasi partfutót fogtak vissza augusztus 14-én a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (Fertőújlak, Borsodi-dűlő).
Finnországban figyeltek meg magyar gyűrűs billegetőcankókat.
Június végén egy hazai jelölésű fehér gólyát fényképeztek le Litvániában (Gediminas Eigirdas).
Gyakran teszik fel a kérdést, hogy hány évig él egy madár. Nem egyszerű a válasz, mert ez nagyon sok mindentől függ. Elsősorban a környezet kiszámíthatóságától és a szerencsétől. Ha évről évre optimális minden a fészkelő, vonuló és telelőterületen, és elkerülik a ragadozók vagy élősködők, betegségek, akkor van esély arra, hogy szép kort érjen meg egy madár. De ilyen nincs, valami zavar mindig támad, ami befolyásolja az állatok életmenetét.
Május végétől elérhető az új, online Eurázsia-Afrika madárvonulási atlasz alkalmazás (Eurasian African Bird Migration Atlas), amely lehetővé teszi, hogy a több tízezer madárgyűrűző és adatgyűjtő által az elmúlt több mint száz évben összegyűjtött sok millió megkerülési adatot egy interaktív felületen láthassuk.
Nem az első eset, hogy magyar gyűrűs függőcinege kerül meg Lengyelországban, mivel a tőlünk északra fészkelő állományok nagy számban vonulnak át a Kárpát-medence vizes élőhelyein. Viszont ezt a példányt befogás nélkül, fényképről sikerült azonosítani.
Egy Norvégiában jelölt pajzsoscankót figyeltek meg április végén, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Borsodi dűlőben (Hadarics Tibor).