adományozás

A Sárrét valamikor még a folyószabályzások előtt vízjárta vidék volt. Mai arculatát a gátak építése, a csatornák kiásása, tehát a víz távoltartása határozta meg. A kiszáradt terület lehetőséget biztosított a szántóföldi gazdálkodás és legelő állattartás térhódításának. A rosszabb minőségű talajokon még ma is nagy kiterjedésű puszták maradtak fenn, otthont adva féltett természeti értékünknek, a túzoknak. Ki ne hallott volna Dévaványáról, a Túzokrezervátumról? Ez a terület ma már a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik, mely nyugalmat és gazdálkodókkal egyeztetett életteret biztosít a túzokok, és más veszélyeztetett fajok számára.

A Kis Hortobágy (Borsodi-Mezőség)

Hazánk harmadik legnagyobb pusztája a Kis Hortobágy, változatos élőhelyekkel, a Tisza jobb partja mellett.  Az óriási kiterjedésű puszták és vizes élőhelyek növény- és állatvilágának ritkaságai egyelőre kevéssé ismertek a madármegfigyelők előtt. Több mint 240 madárfajt mutattak ki ezen a területen eddig; szalakóták, vöcskök, gémek, ragadozók, vízi madarak és énekesek kavalkádja vár minket e területen. A mai puszta képe a folyamszabályozás és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatásaként alakult ki. A Bükk hegység közelsége alkalmassá teszi kombinált túrák szervezését is, lehetőséget adva, hogy minél jobban megismerhessük az ország egyik kiemelkedő madármegfigyelő helyeit. Az itt található tájvédelmi körzet 1989-ben alakult, ma már 1800 km2 védett területet foglal magába.

Általános tapasztalat az, hogy minél változatosabb élőhelyeket látogatunk meg, annál több madárfajjal találkozhatunk. Arra is van lehetőség, hogy rugalmasan összeállítsuk és kombináljuk a csoport programját, így a hegyvidéki madarakat és a pusztai fajokat is megismerhetjük a 1-3 napos túránk alkalmával. Természetesen két vagy több síkvidéki túra is kombinálható.

 A Kárpát-medence különleges földrajzi helyzetéből adódóan páratlan biológiai sokféleséggel rendelkezik Európában. A különböző földrajzi eredetű növény- és állatfajok keveredése, a flóra- és faunaelemek sokfélesége jellemzi. Magyarország a közép-európai lomberdők és a kontinentális erdőssztepp-öv határán fekszik. Tájainak változatos természeti sajátságai, élőviláguk sokfélesége, élőhelyeinek mozaikossága együttesen eredményezi azt, hogy Magyarország lepkefaunáját tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában, közel 200 nappali lepkefaj fordul elő hazánkban. A lepkés túrák alkalmával Észak-kelet Magyarország leggazdagabb lepke-élőhelyeivel ismerkedhet meg a látogató a Bükki Nemzeti Park működési területén.

A Bükk hazánk egyik legkülönlegesebb tája, páratlan zoológiai, kultúrtörténeti és szakrális értéket rejt. Sziklabércei és szurdokvölgyei, állatvilágának különlegességei időről-időre megigézik az embert. Itt alakult meg hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja, mely 4325 km2 területet foglal magába! A változatos és titokzatos táj különleges madarai közé tartozik az uráli bagoly és a hajnalmadár; a harkályok minden hazai képviselője megtalálható ezen a területen. A Bükkben tett túrák alkalmával lenyűgöző szépségű helyeket járunk be.

A Hortobágy neve egybefonódik a puszta fogalmával. A puszta mai képe a folyamszabályozás és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatásaként alakult ki. A Hortobágy az egyik legjobb választás a madármegfigyelők számára: vöcskök, gémek, kócsagok, ragadozómadarak, énekes madarak fenséges kavalkádja várja a túrázókat.  Egyes években olyan inváziós madárfajokat is megfigyelhetünk, mint a színpompás pásztormadár. A látóhatáron túlnyúló puszták, a vizes élőhelyek növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók ezreit vonzzák. Ezen a vidéken otthonra lelt fajok sokasága egyedülálló a Kárpát-medencében, több mint 340 madárfajt mutattak ki eddig ezen a területen! Hazánk első nemzeti parkja 1973-ban alakult, ma már 10000 km2 védett területet foglal magába.