támogatás

A Hortobágy neve egybefonódik a puszta fogalmával. A puszta mai képe a folyamszabályozás és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatásaként alakult ki. A Hortobágy az egyik legjobb választás a madármegfigyelők számára: vöcskök, gémek, kócsagok, ragadozómadarak, énekes madarak fenséges kavalkádja várja a túrázókat.  Egyes években olyan inváziós madárfajokat is megfigyelhetünk, mint a színpompás pásztormadár. A látóhatáron túlnyúló puszták, a vizes élőhelyek növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók ezreit vonzzák. Ezen a vidéken otthonra lelt fajok sokasága egyedülálló a Kárpát-medencében, több mint 340 madárfajt mutattak ki eddig ezen a területen! Hazánk első nemzeti parkja 1973-ban alakult, ma már 10000 km2 védett területet foglal magába.

Általános tapasztalat az, hogy minél változatosabb élőhelyeket látogatunk meg, annál több madárfajjal találkozhatunk. Arra is van lehetőség, hogy rugalmasan összeállítsuk és kombináljuk a csoport programját, így a hegyvidéki madarakat, a pusztai fajokat is megismerhetik a túrázók.

A Jászság és a Dél-Heves egykori hatalmas pusztái és mocsarai mára már szinte teljesen eltűntek. A feltört gyepek helyét szántók, kisebb erdők vették át, átalakítva a táj szerkezetét. Mégis, ma is találkozhatunk ezekkel, ahol egyedi élővilág tárul a kalandvágyók elé. A terület rejtett területein eddig több mint 250 madárfajt sikerült megfigyelni, és ez a vidék lett kiemelt fontosságú élőhelye fenséges ragadozómadarainknak!

A Hevesi-sík egykor hatalmas pusztái és mocsarai mára már eltűntek. Foltokban még találkozhatunk az ősi tájjal, kiváltképp a füves élőhelyekkel. A feltört gyepek helyén szántók, kisebb erdők vannak már, átalakítva a táj arculatát.
A Hevesi-sík a téli időszakban a Kárpát - medence egyik legjelentősebb ragadozómadár telelő területe, bőséges rágcsáló és apróvadállománya miatt. A téli táj különleges szépségű a sík területen és kevéssé ismert a túrázók között. Az énekesmadarak, a nappali- és éjszakai ragadozók enyhe teleken érkeznek erre a területre, elhagyva északi költőhelyüket, de a hazaiak is szívesen időznek itt. Az eddig látott madárfajok száma meghaladja a 250-et.

A téli Bükk csendje, a fákon és sziklabérceken felvillanó madárritkaságok egyedülálló lehetőségeket kínálnak a madarászoknak. Sziklabércei és szurdokvölgyei, állatvilágának különlegességei időről-időre megigézik az embert. A változatos és titokzatos táj különleges és ritka madarai közé tartoznak a különböző harkályfajok és a hajnalmadár. Egyes években néhány inváziós madárfajt is megfigyelhetünk. Itt alakult meg hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja, mely 4325 km2 területet foglal magába.

A Bükk hazánk egyik legkülönlegesebb tája, páratlan zoológiai, kultúrtörténeti és szakrális értéket rejt. Sziklabércei és szurdokvölgyei, állatvilágának különlegességei időről-időre megigézik az embert. Itt alakult meg hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja, mely 4325 km2 területet foglal magába! A változatos és titokzatos táj különleges madarai közé tartozik az uráli bagoly, a hajnalmadár, és a harkályok minden hazai képviselője megtalálható ezen a területen.

A Bükk hazánk egyik legkülönlegesebb tája. Sziklabércei és szurdokvölgyei, állatvilágának különlegességei időről-időre megigézik az embert. Itt alakult meg hazánk első hegyvidéki nemzeti parkja, mely 4325 km2 területet foglal magába! A változatos és titokzatos táj különleges és ritka madarai közé tartozik a közép fakopáncs, a hamvas küllő, a fekete harkály, a kormosfejű cinege, a keresztcsőrű és a királyka is. A Bükkben tett túrák alkalmával lenyűgöző szépségű helyeket járunk be, ahol ritka madárfajokat figyelünk meg.

A mai puszta képe a folyamszabályozás és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatásaként alakult ki. A Hortobágy az egyik legjobb választás a madármegfigyelők számára, vöcskök, gémek, ragadozómadarak, vízi- és énekes madarak fenséges kavalkádja várja a túrázókat.  Egyes években olyan inváziós madárfajokat is megfigyelhetünk, mint a pompás pásztormadár. A Hortobágy neve egybefonódik a puszta fogalmával. A látóhatáron túlnyúló puszták, a vizes élőhelyek növény- és állatvilágának ritkaságai évről-évre látogatók ezreit vonzza. Ezen a vidéken otthonra lelt fajok sokasága egyedülálló a Kárpát-medencében. Hazánk első nemzeti parkja 1973-ban alakult, ma már 8000 km2 védett területet foglal magába, több mint 340 madárfajt mutattak ki eddig ezen a területen!

Hazánk harmadik legnagyobb pusztája a Borsodi-Mezőség, változatos élőhelyekkel.  Az itt található tájvédelmi körzet 1989-ben alakult, ma már 1800 km² védett területet foglal magába. Az óriási kiterjedésű puszták és vizes élőhelyek növény- és állatvilágának ritkaságai egyelőre kevéssé ismert a madármegfigyelők előtt. Több mint 240 madárfajt mutattak ki ezen a területen eddig; szalakóták, vöcskök, gémek, ragadozók, vízi madarak és énekesek kavalkádja vár minket e területen. A mai puszta képe a folyamszabályozás és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatásaként alakult ki. A Tisza-tó és a Bükk hegység közelsége alkalmassá teszi kombinált túrák szervezését is, lehetőséget adva, hogy minél jobban megismerhessük az ország egyik kiemelkedő madármegfigyelő helyét.