A túzokok hazája – a Nagy-Sárrét
A Sárrét valamikor még a folyószabályzások előtt vízjárta vidék volt. Mai arculatát a gátak építése, a csatornák kiásása, tehát a víz távoltartása határozta meg. A kiszáradt terület lehetőséget biztosított a szántóföldi gazdálkodás és legelő állattartás térhódításának. A rosszabb minőségű talajokon még ma is nagy kiterjedésű puszták maradtak fenn, otthont adva féltett természeti értékünknek, a túzoknak. Ki ne hallott volna Dévaványáról, a Túzokrezervátumról? Ez a terület ma már a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik, mely nyugalmat és gazdálkodókkal egyeztetett életteret biztosít a túzokok, és más veszélyeztetett fajok számára.

Megfigyelésre a legjobb időszak a tavasz és a tél. 5 órás túrákat ajánlunk az itt élő madárvilág megismerésére lehetőség szerint a vendégek igényéhez igazodva egyeztetett napokon.
Túzokdürgés - a puszták fenséges madara
Túrák indulnak időpont egyeztetéssel március közepétől május közepéig. A túra jellege: terepjárós. Időtartama 5 óra. Létszám: 1 - 4 fő. Találkozás: Dévaványa 7 óra vagy 14 óra. Részvételi díj: 40 000 Ft, de 1 fő MME tag esetén 35 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.
Akciós öko-túra - a sasok birodalma
Túrák indulnak időpont egyeztetéssel január, február, november, december. A túra jellege: terepjárós. Időtartama 5 óra. Létszám: 1 - 4 fő. Találkozás: Mezőtúr 10 óra. Részvételi díj: 32 000 Ft, de 1 fő MME tag esetén 27 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.
Jelentkezés és további információ
Fatér Imre, MME öko-túra vezető és szervező
Mobil szám: +36 30 445 68 56
E-mail cím: birding@mme.hu
Minden túrát igyekszünk úgy szervezni, hogy az adott évszakban a lehető legjobb helyeket látogassuk meg, annak érdekében, hogy minél több ismerettel és élményekkel feltöltődve távozzanak vendégeink. Arra is van lehetőség, hogy túránk során megismerhesse egyesületünk és a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi munkáját.
A Nagy-Sárrétre az őszi-téli időszakban nemcsak a Kárpát-medencéből, de távolabbi vidékekről is érkeznek ragadozómadarak a táplálékban bővelkedő alföldi területekre, és ott hosszabb-rövidebb időt töltenek. Helyenként akár 15-20 vagy még több sas is együtt mozoghat, ami rendkívüli látvány. Leggyakrabban réti és parlagi sassal találkozhatunk, de néha szirtisas is elvetődik ide. Időnként nem magányosan vadásznak, hanem „kalákában” ejtenek el egy-egy prédát vagy keresik fel az elhullott állatok tetemeit. Túráinkon szemtanúi lehetünk csodálatos repülésüknek, a civakodó madarak akrobatikus légi harcának, és megfigyelhetjük a jóllakottan pihenő, tollászkodó madarak kisebb-nagyobb csoportját is. Rendkívül gyakori itt az év madara, az egerészölyv, de megfigyelhető a ritkább téli vendég a gatyásölyv, kéke rétihéja is. Néhány kerecsensólyom kalózkodik a területen, azaz más ragadozókat megijesztve elveszi zsákmányaikat.
Ennek a területnek pusztáin és szántóföldjein él hazánk egyik legerősebb túzokállománya. Több mint 400 példányuk minden év kora tavaszán felkeresi ősi szaporodó helyeiket. A kakasok már hajnalban látványos násztevékenységet mutatnak. Ezt hívjuk dürgésnek, mely csökkenő aktivitással május közepéig tart. Az öreg kakasok óriási fehér virággá változnak és tipegve, forogva csalogatják magukhoz a jóval szerényebb tollruhájú tyúkokat.
Tavasszal többször találkozhatunk barna rétihéjával, amint épp vadászik alacsonyan a föld felett, de jó lehetőség van arra is, hogy a jóval ritkább hamvas rétihéjával is összefussunk. A kék vércsék szitálva vadásznak nagyobb rovarok, rágcsálók, gyíkok, ásóbékák után kutatva. Szalakóta is szemünk elé kerülhet több helyen, bár meglehetősen későn érkezik vissza Afrikából. Karakter faj itt a tövisszúró gébics, a búbos banka, a sordély és a mezei pacsirta. Jó eséllyel találkozhatunk ritkább ragadozókkal is, mint például a kerecsensólyom, a békászó sas, a parlagi sas vagy a pusztai ölyv.
A természetes vízfolyások mentén kis kócsag, üstökös gém, cigány réce után kutatunk. A vízállások mentén pajzsos cankók, réti cankók és sok más parti madár táplálkozik, vagy tollászkodva pihennek. A nádasok is rejtenek érdekes fajokat, mint a barkós cinege, vagy a nádi tücsökmadár.
A Nagy-Sárrét számos emlősfajnak is otthont ad. Gyakori itt az őz, mezei nyúl és a róka. Előfordul itt a rövid füvű gyepeken az ürge és helyenként a molnár görény is. Nedvesebb időben jó eséllyel elénk kerülhet a vöröshasú unka kétéltű állat. Jelentős a terület lepke- és szitakötő faunája és számos ritkasággal büszkélkedhet növényvilága is.
A legelőkön szürke marha, bivaly gulya legel. Ez az ősi fajta segít az itteni élőhelyek fenntartásában. Igény esetén ezek is megtekinthetők.
A Nagy-Sárrétet már ősidők óta használták az emberek. Az itt élő emberek egyik ősi foglalkozást a halászatot mutatja be a Réhelyi Múzeum. Állandó kiállításként pedig a túzokvédelmet.
Cigányréce (Fotó: Simay Gábor). |
Általános információk
Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal kézitávcsövet, fényképezőgépet, esetleg állványos teleszkópot. Korlátozott számban a túra ideje alatt biztosítani tudunk kézitávcsövet és nagy nagyítású állványos teleszkóp használatot. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.
Ajánlott szálláslehetőség: Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont. Tel.: 66/483-083
Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.
![]() |
Zöld küllő (Fotó: Balázs István). |
Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges |
Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>
Egyéni és céges adományozás >>
Köszönjük!
A túzok és az élőhelyének védelme
A túzok (Otis tarda) a mérsékeltövi füves puszták és a helyükön kialakított mezőgazdasági területek lakója. Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. Elterjedése a XVIII. században még a Brit-szigetekig terjedt, majd fokozatos csökkenéssel visszaszorult az Ibériai-félszigetre, Közép-Európába és a Kelet-európai síkságra.

Magyarországi állománya a II. Világháború előtti 10 - 12 000 példányról kevesebb, mint egytizedére fogyott. Napjainkban hazánk területén, a legutóbbi számlálás (2006. február, II. országos téli felmérés) adatai szerint, 1350 egyed él. A túzokot a természetvédelmi egyezmények, listák egyöntetűen érzékeny, sérülékeny és fokozottan veszélyeztetett fajként tartják számon. Magyarországon 1970-től fokozottan védett, eszmei értéke a legmagasabb kategóriát jelentő 1 000 000 forint. A magyar túzokállomány, úgy is mint az egyesület címermadarának védelme, európai jelentőségű feladatunk.
Az elmúlt évtizedek állományváltozási tendenciái egyértelműen bebizonyították, hogy a túzokállomány megőrzésére, megerősítésére a passzív védelem nem elegendő. Ezért kerültek előtérbe az aktív, faj és élőhelye interakcióban gondolkodó, védelmi technikák, szemléletmód.
Az MME kötelességének tekinti az 1989-ben indult, kiemelt jelentőségű program folytonosságának biztosítását. A védelem érdekében az elmúlt több mint másfél évtizedben olyan módszerek dolgozunk ki, melyek alkalmazásával a faj védelme és a mezőgazdasági tevékenység összhangba hozható. Munkánk során nem csak a faj terepi védelmében értünk el jelentős eredményeket, de a védett területek bővítésében, Érzékeny Természeti Területek és a Natura 2000 területek kijelölésében is kivettük a részünket. A program aktív tagja a Magyar Túzokvédelmi Munkacsoportnak.
Legfontosabb tevékenységeink a következők:
- Működési területeinken (Hevesi-sík, Borsodi mezőség, Bihari-sík - hozzávetőlegesen 150 ezer hektár) az állományok folyamatos monitorozása
- Gazdálkodók, vadászok, a lakosság felvilágosítása, ismeretterjesztés és szemléletformálás
- Fészekvédelem, veszélyeztetett fészekaljak mentése (1994-től számítva működési területeinken közel 300 fészekalj került elő, ezek harmadánál sikerült a madarak sikeres költését biztosítani)
- Predátor monitoring
- Téli elhullás mérséklése, a telelés feltételeinek javítása (repcevetések támogatása a Syngenta Seeds Kft.- www.vetomag.com - segítségével és egyéb források felhasználásával, hótakarítás)
- Kutatás (élőhely-használat, viselkedés-ökológia, migráció, új védelmi technológiák tesztelése, bevezetése)
- Szakértői, szaktanácsadói tevékenység
- Sajtómegjelenés, tájékoztatás
- Természetvédelem törvényalkotói munkájának szakmai támogatása (NAKP, NATURA 2000)
- Nemzetközi projektekben való részvétel
- Regionális civil lobbizás, állami természetvédelem támogatása (erdősítések, autópálya, energiafű, egyes gazdálkodási formák természetkárosító tevékenysége)
- Önkéntesek szervezése és bevonása a túzokvédelem egyes fázisaiba (fészek kifigyelés és őrzés, szinkronszámlálások)
A program szakemberei:
- Fatér Imre programvezető 1989-, agrármérnök, Hevesi-sík, Borsodi Mezőség
- Demeter László 1993-2000, biológus, Bihari-sík
- Motkó Béla 2000-, agrármérnök, Bihari-sík
- Márta Kriszta 2005-, biológus, PR tevékenység
Jelenleg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Túzokvédelmi Programja a "Túzok védelme Magyarországon" elnevezésű LIFE NATURE (LIFE04/NAT/HU/000109) projekt keretében működik, mint annak egyik partnere. A 2004 decemberében indult projekt keretében munkatársaink a fentiekben felsoroltak szerint végzik munkájukat. A projekttel kapcsolatos információkért látogassa meg annak hivatalos honlapját (www.tuzok.hu).
Kérjük, tekintse meg letölthető anyagainkat
- Kibővített közhasznúsági jelentés
- Túzok_és_mezőgazdálkodás
- AZ MME Túzokvédelmi Programjának eredményei (1994- 2004)
- Results of the MME (BirdLife Hungary) Great Bustard Protection Progam (1994- 2004)
- A túzok védelme Magyarországon
- A Bihar Természetvédelmi és Kulturális Értékőrző Közalapítvány 2006. évi közhasznúsági jelentése
Galéria
- A túzok és az élőhelyének védelme
Elérhetőségeink:
- Túzokvédelmi Központ, H-3373 Hotel Fauna, Besenyőtelek-Tepélypuszta Telefon: +36 36 441 020
- Fatér Imre programvezető, e-mail: fater.imre@axelero.hu
- Motkó Béla bihari koordinátor, Telefon: +36 20 325 6319, e-mail: motis@csucsnet.hu
-
Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >> Köszönjük!Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!
Túzok (Otis tarda)
A világszerte veszélyeztetett túzok az MME címermadara. Mára közvetlenül veszélyeztetetté vált az intenzív mezőgazdaság okozta kedvezőtlen élőhelyi változások miatt. Az MME évtizedek óta aktív a faj védelmében.
