Túzok

A Sárrét valamikor még a folyószabályzások előtt vízjárta vidék volt. Mai arculatát a gátak építése, a csatornák kiásása, tehát a víz távoltartása határozta meg. A kiszáradt terület lehetőséget biztosított a szántóföldi gazdálkodás és legelő állattartás térhódításának. A rosszabb minőségű talajokon még ma is nagy kiterjedésű puszták maradtak fenn, otthont adva féltett természeti értékünknek, a túzoknak. Ki ne hallott volna Dévaványáról, a Túzokrezervátumról? Ez a terület ma már a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik, mely nyugalmat és gazdálkodókkal egyeztetett életteret biztosít a túzokok, és más veszélyeztetett fajok számára.

A túzok (Otis tarda) a mérsékeltövi füves puszták és a helyükön kialakított mezőgazdasági területek lakója. Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. Elterjedése a XVIII. században még a Brit-szigetekig terjedt, majd fokozatos csökkenéssel visszaszorult az Ibériai-félszigetre, Közép-Európába és a Kelet-európai síkságra.

A világszerte veszélyeztetett túzok az MME címermadara. Mára közvetlenül veszélyeztetetté vált az intenzív mezőgazdaság okozta kedvezőtlen élőhelyi változások miatt. Az MME évtizedek óta aktív a faj védelmében.