State of art: the effect of power lines on European
bird populations (>>)
Mr Boris Barov, Stichting BirdLife Europe, BirdLife International

BirdLife initiatives to support a European renewable energy revolution in harmony with nature (>>)
Dr Ivan Scrase, The Royal Society for the Protection of Birds, UK  

International & European legal background (>>)
Dr Markus Nipkow, NABU, Germany

Cooperation between bird conservation organizations and electric utility companies - progress and challenges (>>)
Dr Klaus Richarz, Staatl. Vogelschutzwarte, Mr Winfried Boehmer, NABU,Germany

Cooperation between bird conservation organizations and electric utility companies in Hungary (>>)
Mr András Schmidt, Deputy Head of Department for Nature Conservation,
Ministry of Rural Development, Hungary

Mitigation planning, impact assessment studies, monitoring & research. Priority setting (species involved, scales: time and geographical areas) - international overview (>>)
Mr Luís Costa, The Society for the Study of Birds, Portugal               

Mitigation planning, impact assessment studies, monitoring & research in Hungary (>>)
Dr Márton Horváth, MME/BirdLife Hungary, Hungary

Practical mitigation measures: conservation needs, solutions, difficulties (>>)
Dr Dieter Haas, NABU, Germany 

Service and living space (>>)
Mr Gábor Podonyi, PÖYRY ERŐTERV Power Engineering and Contractor Private Limited Company, Hungary - Joint presentation of the Hungarian electric utility companies

Bird protection on high voltage transmission system (>>)
Mr György Bíró, MAVIR, Hungary

Bird protection with knowledge (>>)
Mr Lars Hammar, AB Hammarprodukter, Sweden  

 

Posters

Monitoring of bird behaviour on a wire-marked 110kV power line in Lower Austria (>>)
Jaklitsch H., Bierbaumer M., Wegleitner S., Edelbacher K. & S. Schindler, Austria

Bird electrocution on wooden power poles by leakage currents (>>)
NABU, Germany

Fitting bird protection markings to overhead lines from a helicopter (>>)
RWE, Germany

How to use European experience most effectively? (>>)
Antal, M., Budapest University of Technology and Economics, Department for Environmental Economics, Hungary

ELMŰ-ÉMÁSZ for the Protection of Birds (>>)
ELMŰ-ÉMÁSZ, Hungary

Pöyry ERŐTERV Power Engineering and Contractor Co., Hungary (>>)

First data on assessment of bird collision with high voltage utility lines in Italy (>>)
Gustin, M., Gaibani, G. & Celada, C. (LIPU), Dell’Omo, G. (ORNIS ITALICA), Persia, G., Zoccali, A. & Motawi, A. (TERNA SPA), Italy

Effectiveness of a new type of wire markers on a high tension power line to mitigate bird collisions (>>)
Prinsen, H., Hartman, J., Gyimesi, A., Bureau Waardenburg bv, The Netherlands

Review of and guidelines for mitigating/avoiding the conflict between migratory birds and electricity power grids in the African-Eurasian region (>>)
Prinsen, H. Bureau Waardenburg bv, The Netherlands

Bird Mortality in Power Lines and its Mitigation in Portugal (>>)
Costa, J., Infante, S., Rochinha, C.A., Verissimo, C., Fagundes, I. Gouveia, C., SPEA, Portugal

Protection of birds on the power lines in Russia: past, present and future (>>)
Matsyna, A.I. & Matsyna, E.L., Ecological Center “DRONT”, Russia

Eagle Owl Bubo bubo and White Stork Ciconia ciconia electrocution on middle voltage electric poles in Slovenia (>>)
Mihelic, T. & Denac, D., DOPPS BirdLife Slovenia, Slovenia

 

Conference Photos (by András Kovács & János Bagyura)

Rovarevő énekesek

A vonulás sok kockázatot és nagy igénybevételt jelent a madaraknak, különösen az akár 5–6.000 km távolságra levő telelőterületekre vándorló kistestű, olykor alig 10–15 grammos énekeseknek. Ezért nem meglepő, hogy mindig vannak olyan próbálkozó példányok, melyek inkább a helyben maradást választják. Úgy tűnik, hogy az elmúlt években néhány faj esetében jelentősen nőtt az áttelelések gyakorisága.

Vonulás vagy maradás?

A fekete rigó és a vörösbegy teljesen megszokott látványt nyújt a téli etetőkön, ami alapján állandó madárnak gondolhatnánk ezeket, holott a hazai költő populáció egyedei a telet rövid távú vonulóként (fajonként eltérő, a fekete rigónál 20%-ra becsült arányban) a mediterrán térségben, elsősorban Olaszország kontinentális részén, Szicíliában és a környező szigeteken töltik. A településeken élő példányok a télen is megfelelő életkörülmények hatására egyre nagyobb arányban hagytak fel a vonuló viselkedéssel és váltak állandó madárrá az utóbbi évszázadban.

Ez az alkalmazkodási folyamat nem állt meg, napjainkban is megfigyelhető több más, elsősorban városiasodott fajnál. A csilpcsalpfüzike, a házi rozsdafarkú, az erdei szürkebegy, a barátposzáta, a cigánycsuk vagy az örvös galamb és a fehér gólya részben hazai fészkelő állományból származó, részben pedig északabbról hozzánk érkező példányai évről-évre áttelelnek nálunk. A megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy mind a hét faj esetében növekszik a viselkedés előfordulásának gyakorisága (letölthető részletes táblázat >>), ami bizonyosan nem magyarázható minden esetben az enyhe telekkel, hiszen az elmúlt években a tél kifejezetten kemény, fagyos és havas volt.

A házi rozsdafarkú ...

... és a csilpcsalpfüzike áttelelése is gyakoribbá vált (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

Vadszőlő közelében különösen számíthatunk rájuk

 

A télre beérő bogyós termések (borostyán, csipke, tűztövis stb.) többsége túl nagy ahhoz, hogy a veréb méretű vagy kisebb áttelelő rovarevők le tudják nyelni, a házfalakat díszítő vadszőlő dércsípte bogyói azonban olyan apróvá töpörödnek, hogy ezeket egy parányi csilpcsalpfüzike is el tudja fogyasztani.

 

A vadszőlő ...

... rengeteg apró termése ...

... télre érik be, ...

... és az ilyen nagy kiterjedésben borított falakon egész  télen kitart (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

Ezért a vadszőlővel befutott falak közelében, különösen ha ilyen helyen lakunk, érdemes szemmel tartani a sűrű bokrokban mozgó madarakat, mert a szokásos cinegék és pintyfélék mellett jó eséllyel feltűnhetnek vonulás helyett átteleléssel próbálkozó énekesek is.

 

Ennél azonban többet is tehetünk értük, ha a vadszőlős hely közelében olyan etetőt is működtetünk, melynek kialakításakor az ő speciális igényeiket is figyelembe vesszük.

 

Egy barátposzáta egyetlen nap alatt akár egy teljes alma 30%-át is képes elfogyasztani a héjon vágott "ablakokon" keresztül úgy (Videó: Orbán Zoltán), ...

 

... hogy a végén csak a kemény héj és a magház marad belőle (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ha nem bontjuk meg az alma szívós héját, a gyengébb csőrű madaraknak meg kell várniuk, hogy az etető valamelyik termetesebb madara (a felvételen fekete rigó) megtegye ezt nekik (Videó: Orbán Zoltán).

Hím barátposzáta ablakpárkány etetőn felkínált tepertőből táplálkozik (Fotó: Dr. Cseplák György).

A magas energiatartalma miatt rendkívül értékes dió szokatlan agressziót, élelemvédelmező viselkedést is kiválthat az átteleléssel próbálkozó, ezért minden kínálkozó lehetőséget megragadni kénytelen madarakból.

A túlélést jelentő alkalmazkodóképesség érdekes példája a felvételen kolibriszerű repüléssel cinkegolyóból, ...

... és vajból táplálkozó barátposzáta.

Az etető barátposzátái a legtöbbet itatóra járó fajok közé tartoznak (Videók: Orbán Zoltán).

 

 

Hogyan segíthetjük az áttelelő rovarevő éneseket?

 

A füzikék, poszáták, rozsdafarkúak, csukok, vörös- és szürkebegyek, ökörszemek közös jellemzője, hogy rovarfogáshoz alkalmazkodott vékony csőrük nem elég erős a napraforgómag héjának feltöréséhez, amin viszont - amint azt a rendszeresen az etetőkre járó barátposzáták megfigyelése igazolta - néhány egyszerű trükkel könnyen segíthetünk:

 

• a napraforgóba keverjünk olyan apró szemű magvakat, mint a köles, amit egészben is le tudnak nyelni (részletek >>);
•  
• az etetők újratöltésekor néhány maréknyi napraforgót klopfoló kalapáccsal, kővel, súlyzóval vagy mozsárban zúzzunk össze, hogy a magtörésre alkalmatlan csőrű fajok is hozzájussanak a magbélhez;
•  
• a bokrok ágaira szúrjunk almát, melynek oldalából vékony szeletet levágva nyissunk "ablakot"  az erős gyümölcshéjon;
•  
• az ágakra akasztva tegyünk ki cinkegolyót, vízszintes felületre (például az etető vagy a közelben lévő odú tetejére) helyezünk ki egy-egy vaj- és lágysajt-téglát, ami a legnagyobb fagyban is puha marad, így folyamatosan biztosított az állati zsiradék ellátás (részletek >>);
•  
• változatos magasságban, lehetőleg a talajon is kínáljuk fel az eleségeket, így segítve az etetők asztalközösségét, ami apró táplálékmorzsákkal látja el a gyengébb csőrű fajokat (részletek >>);
•  
• az etetőn működtessünk itatót is (részletek >>).
•  

 

 

Segítse Ön is az adatgyűjtést!

 

Mivel szinte egyáltalán nincsenek információink az áttelelő példányok túlélési stratégiáiról, nem tudjuk, hogy milyen táplálékforrások és viselkedés segíti őket a fagyos hónapok átvészelésében. Ezért az etetőket lehetőleg ablaklessel kombinálva alakítsuk ki, ahonnan már egyetlen téli időszakban is sok száz órányi megfigyelés végezhető úgy, hogy munka, a mindennapi tevékenységünk közben ki-kipillantva ellenőrizzük a történéseket.

 

A madárbarátkerti fotózás egyik legjobb megoldása az ablakles (Videó: Orbán Zoltán).

 

 

Kérjük, ha november-február között a cikkben említett vagy más vonuló (kivéve: fekete rigó és vörösbegy, valamint a nem vonuló ökörszem) madárfaj áttelelő egyedével találkozik Magyarországon, regisztráljon és töltse fel adatait a Téli Madárles programba! Köszönjük!

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán