Gyakran teszik fel a kérdést, hogy hány évig él egy madár. Nem egyszerű a válasz, mert ez nagyon sok mindentől függ. Elsősorban a környezet kiszámíthatóságától és a szerencsétől. Ha évről évre optimális minden a fészkelő, vonuló és telelőterületen, és elkerülik a ragadozók vagy élősködők, betegségek, akkor van esély arra, hogy szép kort érjen meg egy madár. De ilyen nincs, valami zavar mindig támad, ami befolyásolja az állatok életmenetét.
Május végétől elérhető az új, online Eurázsia-Afrika madárvonulási atlasz alkalmazás (Eurasian African Bird Migration Atlas), amely lehetővé teszi, hogy a több tízezer madárgyűrűző és adatgyűjtő által az elmúlt több mint száz évben összegyűjtött sok millió megkerülési adatot egy interaktív felületen láthassuk.
Nem az első eset, hogy magyar gyűrűs függőcinege kerül meg Lengyelországban, mivel a tőlünk északra fészkelő állományok nagy számban vonulnak át a Kárpát-medence vizes élőhelyein. Viszont ezt a példányt befogás nélkül, fényképről sikerült azonosítani.
Egy Norvégiában jelölt pajzsoscankót figyeltek meg április végén, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Borsodi dűlőben (Hadarics Tibor).
A nagyobb testű madarak nagyobb jelölőgyűrűiről gyakran érkeznek fényképek a Madárgyűrűzési Központba, amelyek alapján leolvasható a gyűrűkód és így egyedileg azonosítható a madár. A fényképezés technika fejlődésével, az egyre jobb nagyítású objektívek segítségével ma már egyre többször a kisebb termetű madarak gyűrűszámai is leolvashatók a fényképekről. Ezek elsősorban kertekben a fészkelő vagy madáretetőkre járó madárfajok közül kerülnek ki. A kistermetű madarak, a legtöbb énekesmadár gyűrűmérete néhány milliméter, így igazi kihívás a megfogás nélküli azonosítás.
Egy magyar gyűrűs cserregő nádiposzátát figyeltek meg március 23-án Jordániában (Azraq Wetland Reserve, Ian Andrews). A madárról és annak apró, 2,5 mm átmérőfű fémgyűrűjéről készült fényképek alapján sikerült azonosítani a madarat.
Március közepén egy ukrán gyűrűs pajzsoscankót figyeltek meg a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben (Pellinger Attila, Hadarics Tibor).
Pár napja egy fémgyűrűs gólyatöcsöt figyeltek meg a Fertő-Hanság Nemzeti Park Borsodi-dűlő nevű szikes taván (Hadarics Tibor).
Egy Svédországban gyűrűzött fenyőpintyet fényképezek le március 20-án Komárom, Koppánymonostorban (Komárom-Esztergom megye, megfigyelő: Pénzes László).
Színes gyűrűje alapján azonosítottak egy lengyel gyűrűs nagy pólingot március 16-án, Bugyi határában (Pest megye, megfigyelő: Egerer Anna).
