MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának tevékenysége
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megalakulását követően Dr. Jánossy Dénes vezetésével egy Ragadozómadár-védelmi Bizottság működött, majd 1976-ban megalakult az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya. A szakosztály célja a ragadozómadarakat veszélyeztető tényezők feltárása és elhárítása.
Mivel a fekete gólya fészkelési szokásai a ragadozó madarakéhoz hasonló, ezért az állományfelmérésükkel és védelmükkel szintén ez a szakosztály foglalkozik, azért is, mert ez a tevékenység szorosan kapcsolódik a rétisas-védelmi munkához. A szakosztálynak hozzávetőlegesen 300 tagja van. A szakosztályi taggyűlésen öt évre választott vezetőség feladata a különböző ragadozómadár-védelmi programok koordinálása. A ritka fajokkal kapcsolatos monitoring és védelmi tevékenységet munkacsoportok végzik, amelyeket a vezetőség által felkért fajvédelmi felelősök koordinálják.
Nemzetközi szempontból is kiemelt jelentőségű a parlagi sas -, a kerecsensólyom -, és a kék vércse védelmi programunk. Ezeket a fajokat jelenleg EU-s támogatással védjük. Projekthonlapok: http://www.parlagisas.hu/, http://www.sakerlife.mme.hu/intro.html, http://kekvercse.mme.hu/hu/content/show, http://falcoproject.eu/hu/content/life. A gyakori fajok közül a héja, barna rétihéja és az egerészölyv állomány felmérése mintaterületeken zajlik. A ragadozó madarakra a legnagyobb civilizációs veszély az elektromos vezetékek jelentik, amelyek mentén sajnálatos módon még napjainkban is számos madár pusztul el. Ezek a létesítmények kétféle módon okozhatják a madarak pusztulását, illetve sérülését. Egyrészt a vezetéknek ütközéssel, másrészt áramütés érheti őket, amikor oszlopra ülnek. Az áramütés megakadályozására 1991 óta folyik a középfeszültségű szabad légvezetékek tartóoszlopainak madárbaráttá alakítása a Szakosztály által 1989-ben kidolgozott és folyamatosan tökéletesített szigetelő technológia alkalmazásával. A Szakosztály aktív közreműködésével, valamennyi érintett fél részvételével 2008. február 26-án megalakult az Akadálymentes Égbolt Koordinációs Bizottság, amelynek célja az elektromos szabadvezeték-hálózat és a kapcsolódó berendezések által okozott madárpusztulás felszámolása Magyarországon . Az elmúlt években ismét megnőtt a mérgezéstől elpusztult madarak száma. Valamennyi illetékessel együttműködve az EU által támogatott Helicon Life program, keretében igyekszünk ezt a veszélyeztető tényezőt felszámolni.
A ragadozómadár-védelem terén elért eredményeinket rendszeresen publikáljuk. Ezt a célt szolgálja a Szakosztály év eleji rendezvénye, az ún. „Sólyomcsalogató” konferencia, ahol az elmúlt év eredményeiről számolunk be. Itt kerül átadásra a Kerecsensólyom díj is, amelyet kiemelkedő ragadozómadár-védelmi tevékenysége alapján a Szakosztály Vezetősége ítél oda évente egy szakembernek. Az elhangzott előadásokat a Heliaca évkönyvben jelentetjük meg Ezen kívül számos nemzetközi konferencián is tartunk előadást, melyek anyaga a különböző évkönyvekben, konferenciakötetekben jelent meg. Nemzetközi szempontból is fontos esemény volt, hogy 1990. március 8-án a szlovák kollégákkal közösen megalakítottuk az azóta egyre szélesebb keretek között működő Nemzetközi Parlagisas-védelmi Munkacsoportot, majd ezt követően közös programot dolgoztunk ki a Kárpát-medencében élő parlagi sasok védelmére.
A VI. Ragadozómadár és Bagoly Világkonferencia – az MME szervezésében – Budapesten került megrendezésre 2003. május18-25. között. A konferencia megszervezési jogának elnyerése az MME ragadozómadár-védelmi tevékenységének elismerése volt, ami egyúttal nagy lehetőség volt a hazai szakemberek számára, hogy nemzetközi szinten bemutathassák eredményeiket. A Szakosztály másik jelentős hazai rendezvénye a „Sasriasztó”, az aktív tagok kirándulással egybekötött, kötetlen, baráti találkozója. Programjaink szervezésénél folyamatosan együttműködünk az állami természetvédelemmel és a Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanácsban tömörült valamennyi társszervezettel.
Szabályzatok, nyomtatványok és beszámolók
A Szakosztály Szervezeti és Működési Szabályzata 2018.
FM MME Együttműködési megállapodás (madárgyűrűzés és monitoring) (2016. február 2.)
Adatkérő lap 2018. (pdf. formátum)
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály Fajmegőrzési koordinátorainak tevékenysége
Éves beszámolók:
A Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves beszámolója 2017
A Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves beszámolója 2018
A Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves beszámolója 2019
Sólyomcsalogató 2021
A Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves beszámolója 2020
A Szakosztály hatósági kutatási engedélye
OKTF-KP/56-25/2015 kutatási engedély
OKTF-KP/56-25/2015 kutatási engedély melléklete
PE-KTFO/1867-9/2018 kutatási engedély módosítása
PE-KTFO/1867-10/2018 kutatási engedély módosítása
PE-KTFO/1867-11/2018 kutatási engedély módosítása
PE-KTFO-507-16-2019 kutatási engedély
Tisztségviselők
Elnök: Juhász Tibor
Titkár: Horváth Márton
Vezetőségi tagok:
|
Név |
Pozíció |
|
|
Árvay Márton |
vezetőségi tag |
arvay.marton@mme.hu |
|
Fidlóczky József |
vezetőségi tag |
fidlojo@gmail.com |
|
Haraszthy László |
vezetőségi tag |
haraszthyl@gmail.com |
|
Dr. Horváth Márton |
titkár |
horvath.marton@mme.hu |
|
Juhász Tibor |
elnök |
juhasz.tibor@mme.hu |
|
Nagy Károly |
vezetőségi tag |
nagy.karoly@mme.hu |
|
Dr. Tamás Enikő Anna |
vezetőségi tag |
tamas.eniko.anna@gmail.com |
Szakosztály Facebook oldala:
https://www.facebook.com/mmeraptor/
A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú megőrzésének megalapozása
Csatlakozásunkkal Magyarország is számos természeti értékkel gazdagította az Európai Uniót. Ezen értékeink közül különösen nagy jelentőségűek azok, melyek csak hazánk területén fordulnak elő, mint például a rákosi vipera. Sajnos ez a kis termetű mérgeskígyó az elmúlt évtizedek során szinte a szemünk láttára szorult vissza és tűnt el ismertebb előfordulási helyeiről. Jelenleg a magyar gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb faja, teljes magyarországi állományát 500 példánynál is kevesebbre becsüljük.
A kék vércse védelme a Kárpát-medencében
A Kék vércse védelmi program fő célkitűzései a kék vércse táplálkozó területek és fészkelő helyek hosszú távú fenntartható védelmének megalapozása, valamint a megmaradt szlovákiai költőpárok eltűnésének megakadályozása.
A sasbarát Magyarországért
A világszerte veszélyeztetett parlagi sas magyarországi állománya lassan, de folyamatosan nő az 1980-as évek óta. Az Európai Unió állományának kétharmada nálunk fészkel és 2011-re a költőpárok száma elérte a 140-et. Akkor hol itt a probléma? – kérdezhetnénk jogosan.
Természetvédelmi problémák
Mindennapi jólétünk biztosítása óriási és egyre nagyobb terhet ró a bolygó élő rendszereire. Azok az élőlények, melyek gyakran évmilliók óta együtt élnek a ragadozóikkal, élősködőikkel, a gyakran elképesztően szélsőséges időjárási körülményekkel, képesek évek, évtizedek alatt kipusztulni a civilizációs hatásoktól. A civilizáció olyan vívmányai, mint: a vezetékes áram, az út- és vasúthálózat, az ipari hatékonyságű mezőgazdaság, vagy éppen a modern üveg-acél-beton épületek mind-mind olyan új környezeti elemek, melyekhez az élőlények jelentős többségének sem ideje, sem lehetősége nem volt alkalmazkodni. Ezért a természetvédelem nem az élőlények egymás közötti viszonyrendszerének az alakításáról szól, hanem a különböző fajok túlélésének biztosításáról az ember által mindinkább átalakított környezetben.
Madarak és vezetékek
Ma már tudjuk, hogy az elektromos vezetékek jelentik számos védett és veszélyeztetett madárfaj számára az egyik fô veszélyforrást...
Madarak és mérgek
A vegyszerek által okozott mérgezések két fő típusba sorolhatók: egy részük engedélyezett növényvédő, de kifejezetten tiltott szerek is előfordulnak.