III. Herpetológiai Előadóülés

Minden eddiginél többen vettek részt a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya és az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által szervezett III. Herpetológiai Előadóülésen, Budapesten. A 2012. március 27-én tartott műhelytalálkozón a résztvevők 25 szakmai előadást hallgathattak meg és 7 posztert vehettek szemügyre a herpetológia témakörében.

A találkozó nyitóelőadásán Sylvain Ursenbacher (Basel-i Egyetem) beszélt az éghajlatváltozások európai viperafajok kialakulására gyakorolt hatásairól. Babocsay Gergely szakosztályunk budaörsi kopárokon végzett munkájáról tartott élménybeszámolót, ahol 25 önkénteseink segítségével egy kiterjedt déli lejtőjéről eltávolítottuk az egyre nagyobb felületet beborító fekete fenyőket, hogy megmentsük az itt élő pannongyík és haragossikló állományt. Az erről szóló cikket itt találják >>

Péchy Tamás, a Rákosi Vipera Védelmi Program képviseletében a munka előrehaladásáról, a kibocsátott kígyók monitorozásáról, valamint az egyenlőre még teszt stádiumban levő rádiótelemetriás nyomkövetés lehetőségeiről beszélt a résztvevőknek. Halpern Bálint a tavaly útjára indított Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés programot mutatta be, mely honlapjára az elmúlt évben 272 regisztrált felhasználótól több mint 4200 adat érkezett, amelyek közül 450 volt fényképpel alátámasztva. A programról az MME 3 havonta megjelenő Madártávlat című újságjában részletesen olvashatnak >>

Vörös Judit, Gál Júlia Tünde és Szabó Krisztián a kétéltűek kidtridiomikózis nevű gombabetegségét érintő kutatásukat ismertették a nagyközönségnek. Az 1998-ban felfedezett vízben úszó gomba bármely kétéltűt – békát, gőtét, szalamandrát - megfertőzhet, de a különböző fajok eltérően reagálnak a fertőzésre - vannak olyanok, amelyek csak hordozók, mások megbetegszenek, vagy elpusztulnak.

A mostanihoz hasonló herpetológiai előadóülés két év múlva lesz ismét.

2012. év hüllője: a lábatlangyík

Szakosztályunk 2012-ben a lábatlan gyíkot választotta az év hüllőjének. Az idén elindított kezdeményezés célja a hazai herpetofauna térképezésének elősegítése. Ezután minden évben kijelölünk egy kétéltű- vagy hüllőfajt, mely felmérését ilyen módon is elő szeretnénk segíteni.

A lábatlan gyík (Anguis fragilis), vagy nevezik törékeny gyíknak és kuszmának is, egyike kevésbé ismert hazai hüllőinknek. Bár elsősorban hazánk domb- és hegyvidéki erdeiben fordul elő, de az Alföld fás területeiről is vannak észlelések. A széles elterjedés ellenére - életmódjából fakadóan - viszonylag ritkán kerül szem elé, ezért kezdeményezésünkkel szeretnénk jobban rá irányítani a figyelmet is.

A lábatlan gyík alfajait az elmúlt évek genetikai vizsgálatai alapján faji rangra emelték, így hazánkban jelenleg két lábatlangyík-faj él. A Dunántúlon a közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis) és a Dunától keletre a kékpettyes lábatlangyík (Anguis colchica). A két faj olyan morfológiai bélyegek alapján különíthető el, mint például a test közepén lévő pikkelyek száma, a fejtetőn található pikkelyek elhelyezkedése, a fülnyílás mérete, vagy a hímek hátán található kék pettyek megléte/hiánya. Mivel a két faj a Duna mentén nagy valószínűséggel hibridizálódik egymással, ezek az amúgy is nehezen megállapítható bélyegek nem mindig nyújtanak megbízható módszert a fajszintű határozáshoz. A Magyar Természettudományi Múzeumban jelenleg is folyik a terepen gyűjtött szövetminták genetikai vizsgálata, amely hamarosan választ ad a két faj pontos elterjedésére és a hibridizáció kérdésére.

Más okai is vannak, hogy a lábatlan gyíkot szeretnénk a széles nagyközönség figyelmébe ajánlani. A városok növekedésével egyre gyakrabban áll elő az a helyzet, hogy a beépített lakóterület közvetlenül szomszédossá válik valamely erdővel. A lábatlan gyík főképp erdőszegélyeken él, és az efféle zónákban előszeretettel sütkérezik, emiatt gyakran téved a forgalmasabb utakra is. Budapest egyes kerületeiben a gázolások jelentős mértékűek lehetnek, amit csak figyelemfelhívással és óvatos vezetéssel lehet elkerülni.

A lábatlan gyíkot a gyakorlatlan szem könnyen téveszti össze a kígyókkal. Sajnos a kígyók iránti ellenszenvet sok esetben ezek a teljesen ártalmatlan hüllők szenvedik meg, mikor a tájékozatlan emberek agyonverik őket. Kampányunkkal szeretnénk az ilyen eseteket is megelőzni.

Szakosztályunk „év hüllője” programjában minél több előfordulási adatot szeretne gyűjteni az immáron két fajról, melyeket a Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés honlapjára tudnak majd feltölteni. Ezen kívül széles körben szeretnénk megismertetni a kuszmákat, életmódjukat és a hozzájuk kapcsolódó természetvédelmi problémákat, mely célt ismeretterjesztő előadások, szórólapok, plakátok, illetve szervezett túrák formájában szeretnénk elérni. A program további részleteiről a honlapunkon időben tájékoztatást adunk, illetve Vörös Judit szolgálhat további információval: khvsz@mme.hu.

Börzsöny térképezése

Úgy tűnik, idén ősszel több önkéntesünk érdeklődése is a Börzsöny felé fordult, melynek következtében a hazai kétéltűek és hüllők előfordulását rögzítő portálunkon (www.herpterkep.mme.hu ) egyre-másra jelennek meg a hegységben felvett új adatok. Szakosztályunk vezetősége jövő évi célterületének jelölte ki a Börzsöny-hegységet, és az elkövetkező két évben szeretnénk legalább olyan alapossággal feltárni ezt a hatalmas erdőséget, mint két évvel ezelőtt a Pilist. A hegység herpetofaunájának érdekessége a pannongyík és a foltos szalamandra, nagy kérdése pedig a sárgahasú unka előfordulása. Nagy területen lehet számítani gyepi békára is, és több tóból jelezték már a mocsári teknős jelenlétét. Mellettük még 13-14 béka-, gőte-, gyík- és siklófajra számíthatnak az ide látogatók. A korábbi évekhez hasonlóan ezúton várjuk önkéntesek jelentkezését a programra, hogy két év múlva sűrűn telepontozott térképpel zárhassuk le a munkát.

Bevezetésképpen szeptember 12-16 között az Ipoly Unió Egyesület által szervezett angol önkéntesek segítségével pontosítottuk több kistó, dagonya, pocsolya és forrás koordinátáit, melyeket az Ipoly Erdő Zrt. illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park bocsátott rendelkezésünkre. A hosszú szárazság nem tett jót az erdei vizeknek, a felmért mintegy 90 víztest 15-20%-a teljesen ki volt száradva, és a többiben is jelentős vízszint csökkenést figyeltünk meg. Ennek ellenére meglepően élénk kétéltű- és hüllőaktivitást tapasztaltunk, több helyen találtunk gyepi és erdei békát a legnagyobb rekkenő hőségben is. Már e rövid terepmunka után is elmondható, hogy a Pilishez képes sokkal több tóban fordul elő vöröshasú unka, kecskebéka (még 300 m tengerszint felett is), és a vízisiklók egyedsűrűsége is érezhetően nagyobb itt. Mondani sem kell, hogy szalamandralárvák szinte mindegyik forrásban élnek, bár kifejlett állatot csak egyet találtunk.

Jövő tavasszal minél több önkéntes bevonásával szeretnénk folytatni a tavak felmérését, regisztrációját és természetesen a bennük petét rakó kétéltűfajok feljegyzését. A nem kevés tapasztalatot igénylő terepismeret átadásában reményeink szerint támaszkodhatunk a nemzeti park őreire és az erdészekre is. További információ: Vági Balázs, Kovács Tibor.

Év kétéltűje - év hüllője program

A hazai herpetofauna megismertetését célzó programunkat 2012-ben kezdtük. Azóta évente váltakozva egy-egy hüllő- vagy kétéltűfajunkra irányítjuk a figyelmet azzal, hogy Év fajaként megnevezzük. A kommunikációs kampányokat cikkekkel, szórólappal, márkázott termékekkel és előadásokhoz készített, ingyenes segédanyaggal folytatjuk.

Kaszpi haragossikló (Fotó: Heckenast Ádám)
2024 - Év hüllője - a kaszpi haragossikló

Eltűnő harcos siklónk – 2024-ben a kaszpi haragossikló az év hüllője

Tovább
Hím alpesi gőte (fotó: Szitta Tamás)
2023 - Év kétéltűje, az alpesi gőte

„Tócsalakó hegyisárkány” - 2023-ban az alpesi gőte az év kétéltűje

Tovább
2022 - Év hüllője- a homoki gyík

„Tarka homokfutó” – 2022-ben a homoki gyík az év hüllője

Tovább
2021 - Év kétéltűje- a zöld varangy

Keresd a zöldet! – 2021-ben az "Év kétéltűje" a zöld varangy

Tovább

 

Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program

Országos kétéltű és hüllő felmérési programot indítottunk 2011-ben. A program számára fejlesztett online felületnek köszönhetően a munkában nem csak a szakemberek, hanem bárki részt vehet, akár kirándulás vagy kertészkedés közben tett megfigyeléseit is megoszthatja másokkal. Segítségével hamarosan minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk a hazai kétéltű- és hüllőfajok elterjedéséről, hosszabb távon pedig az állományok változásairól is.

Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program

Az Országos Kétéltű és Hüllő Térképezés honlap felhasználóbarát felületére – regisztrációt követően – bárki feltöltheti a faj pontos megtalálási helyét, (akár GPS koordinátákkal, akár műholdas térképen bejelölve), az élőhely leírását, az egyedek jellemzőit, és a megfigyelést alátámasztó fotót is csatolhat. A fajok felismeréséhez segítséget adnak a honlapon található fényképes fajleírások. Az interaktív térképen valós időben láthatóak az utolsó három hónapban feltöltött adatok, melyek fajonként is szűrhetők. Az egyes fajok megfigyeléseit különböző ikonokkal ábrázoltuk. Az egyes fajleírások alatt az eddig beérkezett adatokból készült elterjedési térképek láthatóak. A böngészők memóriaproblémáinak kiküszöbölése érdekében a nagyobb átnézetben összevonva ábrázoljuk az egyes pontokat, amire ráközelítve a kurzort kirajzolódik, hogy pontosan mely területekről származnak az összevont adatok. Rákattintva pedig ráközelít az adott területre, miközben az adatok egyedileg is megjelenítődnek. Ezek a térképek szereplnek az MME Tudástár fajleírásainál is.

2017-től letölthető az androidos okostelefonokra fejlesztett 'Herpterkep' alkalmazás, melynek segítségével akár okostelefonról is beküldhetők a fényképes észlelési adatok, szinte azonnal a megfigyelés helyéről. Az ingyenes alkalmazás a Google Play oldaláról tölthető le: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.attux.herpterkep

A herpterkep.mme.hu címen elérhető honlap fejlesztésében az MME KHVSZ és a Természetvédelmi Közalapítvány Hálózat vett részt.

Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett, így az adatok hozzájárulnak ezen fontos természeti értékeink hosszútávú védelméhez.

Feliratkozás a következőre: Kétéltűek és hüllők