Minden eddiginél többen vettek részt a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztálya és az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által szervezett III. Herpetológiai Előadóülésen, Budapesten. A 2012. március 27-én tartott műhelytalálkozón a résztvevők 25 szakmai előadást hallgathattak meg és 7 posztert vehettek szemügyre a herpetológia témakörében.
A hazai herpetofauna megismertetését célzó programunkat 2012-ben kezdtük. Azóta évente váltakozva egy-egy hüllő- vagy kétéltűfajunkra irányítjuk a figyelmet azzal, hogy Év fajaként megnevezzük. A kommunikációs kampányokat cikkekkel, szórólappal, márkázott termékekkel és előadásokhoz készített, ingyenes segédanyaggal folytatjuk.
Úgy tűnik, idén ősszel több önkéntesünk érdeklődése is a Börzsöny felé fordult, melynek következtében a hazai kétéltűek és hüllők előfordulását rögzítő portálunkon (www.herpterkep.mme.hu ) egyre-másra jelennek meg a hegységben felvett új adatok. Szakosztályunk vezetősége jövő évi célterületének jelölte ki a Börzsöny-hegységet, és az elkövetkező két évben szeretnénk legalább olyan alapossággal feltárni ezt a hatalmas erdőséget, mint két évvel ezelőtt a Pilist. A hegység herpetofaunájának érdekessége a pannongyík és a foltos szalamandra, nagy kérdése pedig a sárgahasú unka előfordulása. Nagy területen lehet számítani gyepi békára is, és több tóból jelezték már a mocsári teknős jelenlétét. Mellettük még 13-14 béka-, gőte-, gyík- és siklófajra számíthatnak az ide látogatók. A korábbi évekhez hasonlóan ezúton várjuk önkéntesek jelentkezését a programra, hogy két év múlva sűrűn telepontozott térképpel zárhassuk le a munkát.
Szakosztályunk 2012-ben a lábatlan gyíkot választotta az év hüllőjének. Az idén elindított kezdeményezés célja a hazai herpetofauna térképezésének elősegítése. Ezután minden évben kijelölünk egy kétéltű- vagy hüllőfajt, mely felmérését ilyen módon is elő szeretnénk segíteni.
Országos kétéltű és hüllő felmérési programot indítottunk 2011-ben. A program számára fejlesztett online felületnek köszönhetően a munkában nem csak a szakemberek, hanem bárki részt vehet, akár kirándulás vagy kertészkedés közben tett megfigyeléseit is megoszthatja másokkal. Segítségével hamarosan minden eddiginél pontosabb képet kaphatunk a hazai kétéltű- és hüllőfajok elterjedéséről, hosszabb távon pedig az állományok változásairól is.
