1%

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az ország egyik legrégibb természetvédő civil szervezete, tagságunk meghaladja a 10 000-es létszámot. Nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletformálásra és az oktatásra, több 10 000 látogatót vonzottak gyermektáboraink, és oktatási programjaink. Tovább fejlesztettük Madarász ovi és Madarász suli foglalkozásainkat.

Országos rendezvényeinken közel 100 000 ember fordult meg. Egyesületünk 1 000 önkéntese szolgáltat nélkülözhetetlen felmérési- és madárgyűrűzési adatokat, ezzel is segítve a madarak védelmi helyzetét és a klímaváltozást érintő kutatásokat.

A parlagi sas, a kerecsensólyom és a kék vércse védelméhez továbbra is az MME nyújt szakértő segítséget Magyarországon és az Európai Unióban. Létrehoztuk a Mérgezés-ellenes Kerekasztalt a ragadozó madarak védelmében, adatokat gyűjtünk és megoldási javaslatokat dolgozunk ki.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk az áramütés okozta madárpusztulások problémájának megoldására együttműködéseket kezdeményezünk, 2008-ban aláírtuk az „Akadálymentes Égbolt” megállapodást a hazai áramszolgáltató cégekkel és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, amelyben a probléma teljes megoldására vállaltak együttműködést az aláírók 2020-ig.

Az 1 %-os felajánlásokból befolyó támogatás segítségével folytatni és fejleszteni tudjuk országos madárvédelmi programjainkat.

Az 1. lépés az 1%!

Ajánlja adója 1%-át a madarak védelmére, a táj szegényebb lenne nélkülük!

Adószám: 19001243-2-43

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
1121 Budapest, Költo~ u. 21.

Segítsd az MME-t egy képeslap elküldésével. Az alábbi linkre kattintva egy képeslapot találsz, amivel felhívhatod barátaid, ismerőseid figyelmét, a madarak védelmére és az Egyesület támogatására. e-kepeslap

Táborok

Az MME helyi csoportjai, tagjai és aktivistái országos tábori hálózatot működtetnek évtizedek óta. A táborok többségében madárgyűrűzés folyik, elsősorban a nyári és téli vakáció időszakában, de a legnagyobb központokban - a madárgyűrűző állomásokon - egész évben.

Levelibéka
X. Herpetológiai tábor

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2024-ben is szervez herpetológiai tábort („Herptábort”) iskolások részére.

II. Őrségi lepkésztábor

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, az MME Ifjúsági Tagozata és a Lepkevédelmi Szakosztály közösen idén ismét megrendezi az Őrségi Lepkésztábort.

A táborok és a madárgyűrűző állomások rendkívül izgalmas, sehol másutt meg nem tapasztalható élményeket kínálnak a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt - legyen szó akár egy napos látogatásról, akár több napos részvételről. A madármegfigyelés, a kézbe fogható madarak, a természetközeli életmód, a közösségi élmények és az esti tábortűz nemcsak életre szóló emléket jelentenek, de sok gyereket a természetvédelmi, biológus, ökológus vagy agrár pályára irányítanak.

Mindenkit szeretettel várunk!

A madarász táborok nemcsak kutatási helyszínek, az itt folyó munka másik fontos célja az ismeretterjesztés, utánpótlásképzés (felnőtteké is!), ezért bárki, bárminemű madártani, természetjáró, táborozási ismeretek nélkül is jelentkezhet.

Milyen munka zajlik a táborainkban?

Táboraink többségében a tudományos célú madárbefogás és -gyűrűzés képezi a központi tevékenységet (részletesen a madárgyűrűzésről >>). Emellett sok helyen folyik távcsöves madármegfigyelés (faunisztika), botanizálás, de kirándulni is lehet. Az egyes táborok programjairól a tábori tájékoztatókban olvashatnak.

Ellátás és körülmények

A madárgyűrűző táborok - az itt folyó munka jellege - miatt szép természeti környezetben működnek, ahol sok esetben csak sátorban lehet lakni; így remek lehetőséget kínálnak a nomád jellegű élet néhány napos kipróbálására. A nagyobb madárgyűrűző állomások némelyikén korlátozott számban rendelkezésre állnak szobák és ágyak is. A táborokban a mindennapi élet alapfeltételei (hideg és meleg étkezés, mosakodás, zuhanyozás, WC) természetesen biztosítottak; a körülményekről az egyes táborok saját tájékoztatóiban olvashatnak, illetve a szervezőknél érdeklődhetnek. 

Ki és miként vehet részt?

Első táborozó gyerekek felnőtt kísérő nélkül többnyire 14-16 éves kortól vehetnek részt a táborok munkájában. A gyerekek mellett természetesen felnőtteket is szeretettel várunk. A madarász táborok egyik legnagyszerűbb vonása, hogy gyerekek és felnőttek együtt és egymásért dolgoznak mind a kutatásban, mind a napi jólét megteremtésében és fenntartásában.

Mit vigyek magammal?

A madarász táborokba alapvetően ugyan azokat a felszereléseket kell magunkkal vinnünk, amit egy családi üdülésre is magunkkal vinnénk. A nomád életmód, a madárgyűrűzés és a madármegfigyelés miatt az alábbi extrákra lehet szükség (ezek military és hegymászó boltokban, részben az MME boltjában is beszerezhetők):

      Nélkülözhetetlen táborozási specialitás:

  • hátizsák (vázas kialakítású, erős, tartós, kellően nagy [60-100 l-es] legyen)
  • hálózsák (lehetőleg +5 - 0 Cº körüli komfortfokozatú kapucnis "múmiazsák")
  • polifoam derékalj (lehetőleg ne a legvékonyabb, legpuhább változatot válasszuk)
  • sátor (víz- és szélálló legyen, ami sajnos a 15.000 Ft alattiakról nem mondható el) 
  • gumicsizma
  • esőruházat
  • fejlámpa (LED-es, vízálló, megbízható legyen; a legjobb a Petzl márka)
  • acél bögre (legalább 2,5, de inkább 5-9 dl-es)
  • tábori acél étkészlet (lehetőleg konzervnyitós tartóval)
  • tányér (ebből is legjobb a tábori acél változat)

      Jól jöhet:

 

Mindenkinek jó táborozást kívánunk - találkozzunk a terepen!

 


Amennyiben érdekli az óvodákban és iskolákban, a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Kerti tó

A kerti tó és a madáritató jelentősen növeli a kertünkben megfigyelhető élőlények számát és tartózkodási idejét. Nem véletlenül mondják, hogy a víz az élet forrása.

Ma már egyre elterjedtebbek a kerti tavak és saját munka befektetésével nem is olyan drága az előállításuk. Csupán arra kell figyelni, hogy megfelelő minőségű anyagokat használjunk, különben a tavunkból hamar elszökik a víz és csak gondunk lesz vele. Első lépésként ki kell választani a tó helyét a kertben. Lehetőleg a kialakítandó vízfelületre ne hulljon majd sok lomb, de a tó ne legyen állandóan napon sem.

Legideálisabb egy olyan félárnyékos hely, ahol körülbelül naponta öt órán keresztül süti a nap a vízfelületet. Minél nagyobb egy tó, annál jobb feltételeket biztosít az élőlények számára. A tó alakja tetszés szerinti lehet, azonban a kisebb tavaknál az ún. bab alakú medret szokták ajánlani. A madárbarát kertben a tó nyugodt, zavarásmentes helyen legyen.

Az alábbiakban ajánlott értékeket lehet olvasni, amelyek segítségével a tervezett tófelület nagyságához meghatározható a mélység:
3-5 m2 - 60-80 cm mély
5 - 15 m2 - 80-100 cm mély
15 m2 felett - 100 cm vagy több
Amennyiben a tóban halakat is kíván tartani, akkor a mélység legalább 1 m legyen.

A tó méretének, helyének meghatározása után el kell dönteni, hogy milyen anyagból kívánja a tómedret megépíteni. Ma hazánkban többféle megoldás létezik. Újabban előre gyártott vízzáró agyagtéglákból is készítenek tavat, régebbi módszer a betonozás, és egyre elterjedtebbek a fóliával bélelt medrek. Léteznek még előre gyártott műanyag medrek is. A beton hátránya, hogy a tó később nem változtatható, nem szüntethető meg, egy beton építménnyel terheljük a kertet. A fóliás tó viszonylag könnyen kialakítható házilag is. A továbbiakban a fóliás tavakról teszünk említést.

Tófóliából minden tóforma létrehozható. Ki kell ásni a medret úgy, hogy meghatározzuk a különböző vízmélységeket:
mocsaras zóna: 10 cm-ig (a kialakításánál figyelembe kell venni, hogy fokozatosan mélyülő részei is legyenek, hogy a madarak is le tudjanak a vízre szállni inni, fürödni)
sekélyvíz zóna 10-40 cm-ig
mélyvíz zóna: 40-150 cm

A gödröt ássuk néhány centiméterrel (15 - 20 cm) mélyebbre, mint a tervezett mélység és minden követ, gyökeret távolítsunk el. Célszerű ezt a gödröt homokkal feltölteni 10 -15 cm vastagságban, és jól ledöngölni. Homokos alap készítse helyett használhatunk geotextíliát is (ebben az esetben csak néhány centiméterrel kell mélyebbre ásni a tómedret). Az így elkészített alapra helyezzük a tófóliát. A geotextília és a tófólia méretének kiszámítása:
Fóliahossz: a tó hossza + 2x a tó mélysége + 2 x 50 cm
Fóliaszélesség: a tó szélessége + 2x a tó mélysége + 2 x 50 cm

A tó szélére úgynevezett kőfóliát lehet ragasztani, amely természetes hatást kelt. A tómedret borítsa be kaviccsal, kővel, alakítsa ki a tó szélét, figyeljen arra, hogy az inni vágyó, fürdő madarak számára is legyenek sekély vízfelületek.

A kész tavat töltse fel vízzel (amennyiben csapvízzel, vagy kútvízzel tölti fel, néhány vödör természetes tóvizet hozzon bele egy közeli tóból), ültesse be növényekkel. Geotextíliát, tófóliát, kőfóliát és minden egyéb, kerti tóhoz alkalmas terméket nagyobb kertészetekben, barkácsáruházakban vásárolhat. Több helyen lehet beszerezni tavakba telepíthető növényeket is.

Fészkelő madarak a kertben

Egy ismert mondást a madarakra alkalmazva nyugodtan mondhatnánk: mutasd a fészkedet, s megmondom, ki vagy! A madarak közül jó néhány valóságos fészeképítő művész, de a szerényebb fészek éppen úgy jellemző az adott fajra, mint a mestermű. Minden fajra jellemző, hová építi a fészkét, milyen formájú, milyenek a tojásai.

A költési idő a madarak életében egy viszonylag rövid időszak, de az ugyancsak rövid énekesmadár-élet szempontjából a legfontosabb élettevékenység. A legtöbb énekesmadár csak erre a rövid időszakra áll párba, de van azért jó néhány faj, pl. a fecskék és a cinegék, amelyek az előző évi társsal alapítanak családot.

A költésben és a fiókák nevelésében a hím és a tojó különböző mértékben vesz részt, de általában mindkét szülő "munkájára" szükség van ahhoz, hogy a költés sikeres legyen. A fészeképítést legtöbbször a hímek kezdik, amit azután a tojóval együtt fejeznek be. Esetenként a tojó egyedül építi a fészket, ezután naponként rak le egy tojást, ami pl. egy 16 tojásból álló kékcinege-fészekaljnál nem kis teljesítmény. Egy-egy tojás tömege kicsit több, mint 0,1 gramm, a madáré pedig 20 gramm körül mozog. Az odúlakó fajok - cinegék, örvös légykapó, csuszka stb. -, amíg nem teljes a fészekaljuk és táplálkozni lerepülnek róla, fészekanyaggal betakargatják a tojásaikat. Ez egyébként az egyik legkritikusabb időszak, s a madarak igen érzékenyek a zavarásra. Ha nincs kellő nyugalmuk, sokszor még el is hagyják a fészket; a tojások kihűlnek, az öreg madarak pedig máshol kezdenek új költéshez. Miután teljes a tojásszám - ami egyébként függ a táplálékbőségtől s az időjárási viszonyoktól is -, a tojó kotlani kezd. Egyes fajoknál a hím feladata a kotló számára a táplálék biztosítása, bár néha-néha az is lerepül a fészekről. A hím ilyenkor fokozottan őrzi a pár által birtokba vett területet, énekével állandóan jelzi, hogy a terület foglalt. A tojások általában 14 nap alatt kelnek ki. A fiókák további 14-15 nap alatt érik el a röpképességüket. Nevelésükben rendszerint mindkét szülő részt vesz. A hímek énekének intenzitása ilyenkor már csökken, s a másodköltés időszakában, ha van, még rövidebb időszakra korlátozódik.

Néhány ház körül, kertben, parkban fészkelő madárfaj:
Odúban fészkelnek
széncinege, barátcinege, fenyvescinege, kékcinege, csuszka, mezei veréb, seregély, házi rozsdafarkú

Maguk által ácsolt odúban fészkelnek
Nagy fakopáncs, közép fakopáncs, balkáni fakopáncs, kis fakopáncs

Bokorban fészkelnek
Énekes rigó, fekete rigó, zöldike, kenderike

Épületek repedéseiben, farakásokban, kőrakásokban fészkelnek:
házi rozsdafarkú, kerti rozsdafarkú, barázdabillegető

Eresz alatt fészkelnek
Molnárfecske

Nyitott épületekben, istállókban fészkel
Füstifecske

Fák koronájában fészkelnek
Tengelic, erdei pinty, sárgarigó, csicsörke, balkáni gerle