Svéd gyűrűs fenyőpinty Magyarországon
Egy Svédországban gyűrűzött fenyőpintyet fényképezek le március 20-án Komárom, Koppánymonostorban (Komárom-Esztergom megye, megfigyelő: Pénzes László).

A madarat 2019. augusztus 17-én gyűrűzték a Botteni-öböl egy kis szigetén (Stora Fjäderägg). Ez az első olyan svéd gyűrűs fenyőpinty, ami megkerült Magyarországon.

A megfigyelt svéd gyűrűs fenyőpinty megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)
Ezzel együtt összesen 17 külföldön jelölt és itthon megkerült fenyőpinty adatait őrizzük a hazai Madárgyűrűzési Adatbankban. Ezeket nagyrészt a környező országokban gyűrűzték, a legtávolabbiakat Oroszország Kalinyingrád régiójában. Itthon eddig 47 ezer fenyőpintyet gyűrűztek a késő őszi, téli és tavaszi hónapokban. Ezek közül 35 példány került meg külföldön, Európa 12 országában. A legtöbb hazai gyűrűs fenyőpinty (19 példány) Olaszországban került meg. A legtávolabbi adatok Észak- és Dél-Norvégiából, Oroszországból (Arhangelszki terület, 2 pld.), Grúziából és Spanyolországból érkeztek.

Külföldi vonatkozású febyőpinty megkerülések a hazai Madárgyűrűzési adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)
A fenyőpinty Eurázsia tajgaövezetében fészkel. Magyarországon átvonuló és rendszeres téli vendég, szeptembertől áprilisig láthatjuk csapatait tarlókon, etetőkön.

A megfigyelt svéd gyűrűs fenyőpinty (Fotó: Pénzes László)
További információ és megkerülési térképek a fenyőpintyről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-frimon
Nyaktekercs - Odúkészítés és a kihelyezés szempontjai
Miért célszerű mesterséges odúkat készíteni?
A nyaktekercs az egyetlen a hazai harkályfajok közül, ami nem készít odút magának, hanem természetes vagy más harkályfajok által vésett odúkban költ. Vannak olyan élőhelyek, amik ugyan alkalmasak lennének a faj számára (új telepítésű szőlők, gyümölcsösök, fás legelők), de költőodúk hiányában a nyaktekercs nem tud megtelepedni. A mesterséges odúk kihelyezésével ezeket az élőhelyeket is alkalmassá tudjuk tenni a nyaktekercs számára.

Fotó: Klébert Antal
A nyaktekercs részére alkalmas odúk méretei:
Az eddigi tapasztalatok alapján a 20*20*35-40 cm-es méretű odúk váltak be, melyeknek 34-35 mm-es röpnyílása van. (Ezekbe az odúkba a seregély nem fér be, de a mezei veréb és a cinege fajok, mint fészek konkurensek igen.) Mivel a nyaktekercs fészekanyagot nem hord, így az odúba 2-3 marék faforgácsot célszerű rakni.

Fotó: Gerard Gorman
Milyen élőhelyekre rakjuk ki a mesterséges odúkat?
A nyaktekercs fő tápláléka a hangya. Így megtelepedésének két feltétele van, a hangyafajok és a költőüregek egyidejű jelenléte. Ezért a mesterséges odúkat olyan, a faj igényének megfelelő élőhelyek közelében célszerű kihelyezni, mint szőlőültetvények, gyümölcsösök, kertek, parkok, fás legelők, rétek, gyepes területek, fasorok, erdőszegélyek.

Fotó: Gerard Gorman

Fotó: Gerard Gorman
A mesterséges odú tájolása, kihelyezése:
A nyaktekercs a fészkelő üreg talajszinttől mért magasságára nem érzékeny, így a mesterséges odút célszerű 1.5 m magasan kihelyezni. Ennek előnye, hogy az létra nélkül kirakható, könnyen tisztítható ellenőrizhető. Az odúk tájolásánál vegyük figyelembe az uralkodó szélirányt, így a röpnyílás többnyire K-DNy irányba nézzen!
Klébert Antal
koordinátor
Nyaktekercs Munkacsoport