Meddig él egy fekete gólya?

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy hány évig él egy madár. Nem egyszerű a válasz, mert ez nagyon sok mindentől függ. Elsősorban a környezet kiszámíthatóságától és a szerencsétől. Ha évről évre optimális minden a fészkelő, vonuló és telelőterületen, és elkerülik a ragadozók vagy élősködők, betegségek, akkor van esély arra, hogy szép kort érjen meg egy madár. De ilyen nincs, valami zavar mindig támad, ami befolyásolja az állatok életmenetét.

Ha egy madárfaj korcsoportjainak tömegességét egy elfektetett oszlopdiagramon ábrázoljuk, egy piramisformát kapunk. Legalul, a legnagyobb számban, a frissen kirepült fiatalok vannak, de a második évre ez a szám meredeken lecsökken. Az első év túlélése igen nehéz a még bizonytalanul repülő, táplálkozó, tapasztalatlan fiatal madarak számára. A piramis tetején lesz az a kevés egyed, amelyek megérik a matuzsálem kort. De mennyi ez a kor? Ezt pontosan nem tudni. A madárgyűrűzési eredményekből lehet erre következtetni. A fiókakorban jelölt és később megfigyelt vagy megkerült madaraknak tudjuk csak a pontos korát. De így is csak egy közelítő képet kaphatunk, mert nem biztos, hogy a legidősebb madarat ismertük meg, nagy valószínűséggel az éppen nem is kapott gyűrűt.

Június elején egy gyűrűs fekete gólyát fényképeztek Szolnoktól nem messze a Tisza hullámterében (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Monoki Ákos, Nagy Gábor). A madarat fiókakorában, 2003 júliusában gyűrűzték a Duna ártéri erdejében Hercegszántó határában (Bács-Kiskun megye, Kalocsa Béla). Jelenleg ez a legidősebb megkerült gyűrűs fekete gólya a hazai madárgyűrűzési adatbankban. A madár nem először került szem elé, az eltelt 19 év alatt összesen 11 megfigyelése van, ami a távcsővel, teleszkóppal leolvasható jelölőgyűrűjének köszönhető. Egy alkalommal, 2005-ben Izraelben is látták a vonulási időszakban, a többi adata hazai megfigyelésekből származik. Itthon minden alkalommal a fészkelőterületén, a Tisza ártérben került elő. 2015-ben is készült róla egy fénykép (Monoki Ákos).


A most megfigyelt fekete gólya, 2015-ben is lencsevégre került (Fotó: Monoki Ákos)

Ez a madár nem csak a hazai adatbank fekete gólya életkor listáján van az első helyen, hanem az EURING adatbank alapján is átvette a vezetést. https://euring.org/data-and-codes/longevity-list

A fekete gólya zavartalan, zárt erdőkben fészkel, leggyakrabban folyók sűrű ártéri erdeiben. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre töltik.

A mostani adat alapján, tehát a fekete gólya akár 19 évig is elélhet, de feltehetően vannak ennél is idősebb példányok.

További információ és megkerülési térképek a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

Szőröskarú koraidenevér

Ez a faj onnan kapta a nevét, hogy szárnyvitorlája sűrű szőrrel borított a kar mentén, illetve az ujjak tövén.

A hazai denevérfajok között a szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri) közepes méretűnek számít, egy kifejlett állat súlya 13-15 gramm, szárnyfesztávolsága pedig 26-32 centiméter.  Az északi országok kivételével egész Európában előfordul, elterjedési területe keleten Indiáig és Kínáig tart. Hazánkban főként a domb- és hegyvidékeken fordul elő, de az alföldi nagyobb erdőkben és a folyók mentén is megtalálható.


A szőröskarú koraidenevér magyarországi elterjedése

Erdőlakó denevér, mely minden olyan nagyobb erdőben megél, ahol a megtelepedéséhez szükséges odvak és repedések rendelkezésre állnak. A legjobban azonban a középhegységi öregebb tölgyesekben és bükkösökben érzi jól magát. Télen-nyáron faüregekben foglal szállást magának, épületekből kevés előfordulása ismert. Jelenlétét leginkább hálózások eredményeként lehet bizonyítani, szálláshelyeit ugyanis nagyon nehéz megtalálni és hangja is nagyon hasonló más fajokéhoz (pl. kései denevér, rőt koraidenevér). Rendkívül ügyesen és gyorsan repül. Főleg a lombkorona szint felett vadászik, de kedveli az erdőkben lévő nyiladékokat, vízfolyásokat és tavakat is. Érdekessége, hogy korán, gyakran már délután vadászatra indul.


Szomját oltó szőröskarú koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)
A denevérek első útja kirepülés után általában az ivóhelyekre vezet, ahol a vízfelszínt érintve isznak

Nyáron a nőstények 20-50 példányból álló szülőközösségekbe tömörülnek, a hímek elkülönülten, de gyakran szintén kis csoportokba rendeződnek. A mamák júniusban ellenek, és általában ikreknek adnak életet. Ez a faj nem egy helyben ülő típus, a gyűrűzési adatok tanúsága szerint akár 1500 km-es távolságokra is elvonul. Jövőjét leginkább az öreg, odvas fákban gazdag erdők elvesztése veszélyezteti. Egyes országokban mesterséges odúk kihelyezésével is segítik az állományokat, de a természetes szálláshelyek megőrzése sokkal hatékonyabb és fontosabb feladat.


A szőröskarú koraidenevér nagyon hasonlít a sokkal rőt koraidenevérre, de annál lényegesen kisebb és sötétebb
(Fotó: Estók Péter)

Kérjük, ha bármilyen denevérekkel kapcsolatos problémája van, mindig kérje szakemberek segítséget, egyeztessen a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve más szakmai szervezettel! Egyes odúlakó denevéreknek Ön is segíthet, keressen minket, illetve látogasson el honlapunkra!

Sorban kelnek ki a fehér gólyák fiókái

Mostanában zajlik a fehér gólyák fiókáinak kikelése. A költési sikert még nem tudjuk megmondani, azt nagyban befolyásolja a következő pár hét időjárása, de az látszik, hogy a szokásosnál későbbi tavaszi érkezés mellett is az utóbbi években megszokott számú pár foglalt fészket.

De mennyi az annyi? A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hosszú ideje minden évben megszervezi a fehér gólyák fészkeinek felmérését és az adatok alapján nyomon követhető a tavaszonként költésbe kezdő párok száma. A korábbi felmérések alapján 1941-ben 15-16 ezer, 1958-ban mintegy nyolcezer pár fehér gólya költött Magyarországon, az ezredfordulóig ötezer pár körül ingadozott az állomány. Azóta enyhe csökkenés volt tapasztalható, 2019-ben négyezer pár költött.

2021-ben az ország gólyaállományának mintegy harmadáról sikerült adatokat gyűjteni az egyesület önkéntesei segítségével, ami már reprezentatív képet ad arról, milyen éve volt gólyáinknak. Összesen 3174 fészkelőhelyről érkezett be adat, amiből 650 üres fészektartó, 30 fészekkezdemény és 2524 fészek. A fészkek közül 523 lakatlan volt, 1971-et foglaltak gólyák: 40-et magányos madarak, 1931-et párok. A párok közül 303 sikertelen volt az utódnevelésben, a többi 1628 pár összesen 4232 fiókát nevelt fel. A fészkek többségéből 2 vagy 3 fióka repült ki, de Vas megyében egy 6 fiókás gólyacsalád is előkerült. A sikeres párok átlagosan 2,6 fiókát neveltek, az összes párra számolva 2,2 a költési siker, vagyis az átlagos fiókaszám. Ez a sok éves átlagnál (2,35) kissé alacsonyabb. Összevethető, hogy az egyes településeken hány pár gólya fészkelt a 2019. évi országos felmérés során és 2021-ben, így megbecsülhető a teljes költőállomány nagysága. Sajnos éppen egyes nagy létszámú alföldi megyékből nem érkeztek be adatok, így a (matematikai) becslés kevéssé pontos, de összességében a 2018–2019. években tapasztalt mélyponthoz képest néhány százalékos növekedés tapasztalható: 2021-ben 4000–4300 pár közötti fehér gólya költhetett Magyarországon. Örvendetes az évek óta csökkenő Vas és Veszprém megyei állomány 20% körüli növekedése, de csökkenést mutatott Somogy és Tolna megye, illetve egyes Duna–Tisza közi területek. Az országszerte kirepült fiókák teljes becsült száma 8800-9500 között lehetett, ami alatta marad az elmúlt 25 év átlagának (10 033).

Köszönjük Ács Zsolt, Agócs Péter, Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka, Bakné Kovács Ágnes, Balázsi Péter, Bank László, Bárdos Tibor, Bátky Gellért, Békés Sándor, Benkő László, Benyó Pál, Béres László, Bíró Csaba, Bodó János, Bondor Zoltán, Borók István, Cydark, Csempesz Sándor, Cserveni-Szűcs Réka, Dabóczy Tamás, Darázsi Zsolt, Dezse Péter, Damacz Kornél dr., Dudás György, Egyed Pál, Éncsán Ágnes, Fajkürti Kürthy Zoltán Péter, Fercsik Gábor, Forgách Balázs, Földi  Csaba, Frent Robert, Gál Szabolcs, Góczán Éva, Görögh Zoltán, Gregorits János, Gyalus Adrienn, Gyenis László, Győrfy Hunor, Győrig Előd , Gyurácz  József, Hafner József, Hantai Péter, Harcos Gábor, Harsányi Krisztián, Havasi Máté, Hitter Zsolt, Hóka Szilveszter, Homokiné Labancz Gabriella, Horváth Attila, Horváth Éva dr., Horváth Katalin, Hutai Viktor, Illés Péter, Ingola Eszter, Kajtár Bence, Kálmán Csaba, Kálmán Sándor, Kasza Ferenc dr., Kiricsi Ágnes, Kirják Sándor, Kis-Halas Judit, Kiss György, Kiss Zsolt, Kissné Vörösmarty Mária, Kohlmann B. TÍmea, Koszorús Péter, Kóta András, Kovács Attila, Kovács Nándor, Kovács Zsolt, Kozma Botond Károly, Krajnyák Zoltán, Krempf István, Krempf István ifj. , Kun Lajosné, Kutschi Péter, László Csaba, Lendvai Csaba, Losonczi Lajos, Lovászi Péter, Lukács Katalin Odett, Megyeri László, MME Nógrád megyei HCS, Móczár Balázs, Molnár Norbert, Mónus Gábor, Nagy Gábor, Nagy Károly, Nagy Sándor, Németh Andrea, Németh Bálint, Ócsai Péter, Őze Péter, Pál Egyed, Pálfai László, Pászti Amina, Pásztor Tamás, Pásztory Csongor, Pintér Zsolt, Piri Magdolna, Pólik Sándor, Puskás József, Rába Veronika, Reinhardt László, Sápi Tamás, Schwartz Vince, Schwarzkopf Ágnes, Serfőző József, Simon Orsolya, Smajad János, Somogyi Balázs, Somogyi Csaba, Somogyi István, Spilák Csaba, Stölkler Nándor, Szabó Ferenc, Szabó János, Szalay Krisztián, Szalontai Ferenc, Szász Előd, Szatori János, Szegedi Fruzsina, Szemám Marcell, Színai István, Színainé Mátyus Gabriella, Szücs Vivien, Tajti Jázmin, Tamás Ádám, Tánczos Enikő, Torma Györgyné, Tóth Dániel, Tóth Imre, Tóth László, Tóth Vilmos, Treitz Tamás, Tripó Sándor, Ujfaludiné Tóth Izabella, Varga Júlia, Varga Péter, Varga Péter ifj., Varga Péter ifj., Vincze László, Visy Balázs, Völgyi Sándor, Wágner László, Wéber-Radványi Krisztián, Zábrák Károly, Zalánné Borbás Rita, Závoczky Szabolcs és Zörényi Miklós segítségét!