Magyar gyűrűs fehér gólya Dél-Afrikában

December 29-én egy magyar gyűrűs fehér gólyát figyeltek meg a Dél-afrikai Köztársaságban (Addo Elefánt Nemzeti Park), az Indiai-óceán partjától mindössze 25 km-re. A madárról fénykép készült (Jaco Ras), a színes gyűrű kódja alapján került azonosításra.

Ezt a gólyát idén júniusban, fiókakorában fészekben gyűrűzték Nemescsóban (Vas megye, Harsányi Krisztián). A kirepülését követően megfigyelték a faluban, valamint augusztusban a Szombathelyi szeméttelepen is. A gyűrűzés és az afrikai megfigyelés közötti távolság légvonalban 9037 km. Hazai gyűrűs madár korábban ilyen távol a jelölési helyétől még nem került meg.


A megfigyelt fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A korábbi „csúcstartó” egy másik Dél-Afrikában kézrekerült fehér gólya volt, amit Darnózseliben gyűrűztek (9003 km). A hazai madárgyűrűzés kezdete (1908) óta összesen 58 magyar gyűrűs fehér gólya, egy kék vércse és egy küszvágó csér került meg a Dél-Afrikai-Köztársaságban.


Magyar gyűrűs fehér gólya Dél-Afrikában (Fotó: Jaco Ras)

További információ és megkerülési térképek a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

A fehér gólya megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:
https://migrationatlas.org/node/1833

Évzáró Találkozó az Állatkertben – 2022

Két év kihagyás után idén december 17-én, szombaton az Állatkert Barlangtermében ismét megrendeztük Szakosztályunk hagyományos Évzáró Ülését. 

A közel 70 résztvevőnek elsőként Babocsay Gergely számolt be a Szakosztály egész éves munkájáról, melynek keretében számos rendezvényen is részt vettünk, ahol önkénteseink segítségével mutattuk be az érdeklődőknek a hazai hüllőket és kétéltűeket. A nyár folyamán sok lelkes fiatal részvételével, sikerrel rendeztük meg a már hagyománnyá vált Herptárbort, valamint az év hüllőjéhez kapcsolódó rajzpályázatunkra is számos szebbnél-szebb alkotás érkezett. A magyarországi gyíkfajokat bemutató vándorkiállításunk pedig az év során összesen 14 helyszínen, több mint 160 napon keresztül tette lehetővé a hazánkban előforduló gyíkok alaposabb megismerését. A fokozottan védett fajokra koncentráló védelmi programjaink közül ezúttal a kaszpi haragossikló program eredményeiről hallhattak a résztvevők Halpern Bálint előadásában. Ezt követően ismét Babocsay Gergely tartott érdekes képes beszámolót Mílosz, Kréta és Izrael herpetofaunájáról.

A rendezvény utolsó előadása keretében került sor a Herptérkép idei eredményeinek ismertetésére, valamint a legaktívabb felhasználóink év hüllőjével díszített ajándéktárgyakkal történő díjazására.

A legtöbb adatpontot az év során feltöltő és a legtöbb fényképes adatot küldő kategóriában ugyanaz a három személy került a dobogóra: Varga Zsolt végzett az első helyen 283 feltöltött adattal, valamint 281 fényképes adatponttal. A második helyet idén Wenner Bálint érdemelte ki, akit Szatmári Gergely követett a képzeletbeli dobogó harmadik fokán.

Az idei évben regisztrált felhasználóink közül a legtöbb adatpontot Szalóky Ildikó - és „Herptáboros” gyermekei – töltötték fel.

A fényképpel illusztrált megfigyelések közül az év legszebb fotóját Aliczki Manó küldte be egy villamos-sínekre tévedt barna varangyról. A második helyen Wenner Bálint közönséges lábatlangyík fotója, harmadik helyen pedig Németvári Nóra fali gyíkról készült fotója végzett.

Az idei év legérdekesebb fotóját Ujhelyi Sándor küldte, aki egy fürge gyíkot zsákmányoló szalakótát kapott lencsevégre.

Az idei év fajáról, a homoki gyíkról Csekés Róbert készítette a legszebb, első helyet érdemlő fényképet.

A díjazott képeket és még további 50 legszebb képet tartalmazó válogatást ide kattintva lehet megtekinteni.

A díjkiosztó után a résztvevők által hozott ételek és italok teljes elfogyasztására tett kísérlet ugyan kudarcba fulladt, de a hagyományos „tarisznyaparti” ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket és egy kicsit összekovácsolta az egybegyűlteket.

Az esemény zárásaként két vezetett, állatkerti túra közül választhattak a résztvevők, mely során a Cápasuli és a Mérgesház lakóival ismerkedhettek meg az érdeklődők. Az Állatkert stábjának ezúton is külön köszönjük a rendezvényhelyszínt, a vezetett túrákat és a gördülékeny lebonyolításban nyújtott segítséget.

Mindenkinek Kellemes Ünnepeket és kétéltűekben és hüllőkben gazdag, Boldog Új Évet Kívánunk ezúton is!

Az eseményről készült képválogatás ide kattintva tekinthető meg.

TermészetLesen

A TermészetLesen program egy lakosságnak szóló adatgyűjtő program, amelyben bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. 5 olyan egyszerű adatgyűjtő program tartozik ide, amelyeket akár közvetlen lakókörnyezetetekben is alkalmazni tudtok, az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy mobiltelefon, vagy jegyzetfüzet. A programok bár egyszerűek, mégis értékes adatokkal segítheted az MME munkáját.  

Kattintson az egyes ikonokra, hogy bővebb információt kapjon az egyes adatgyűjtő programokról! 

A Téli madárles az etetőn és környezetében megjelenő madarak megfigyelési adataira koncentrál, míg a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtésre a Tavaszi természetles felület alkalmas. A lakosság kedvenc madarait, a fecskéket és gólyákat leltárba vevő  két felület, a Fecskeles és Gólyales. Az autók által elütött, áramütés, ablaknak ütközés következtében vagy egyéb okból elpusztult, sérült állatok bejelentését is lehetővé tevő applikáció a TOTEM névre hallgat. 

Vegyen részt adatgyűjtő programjainkban, számoljunk együtt, mert minden adat számít!
 

A TermészetLesen program létrejöttét a LIFE NGO4GD(HU/000037) "Közösen a természetért" elnevezésű pályázat támogatta.

Life és Natura 2000 logó