Évtizednyi stagnálás után, az újabb generáció színre lépésével lassan ismét beindult a szakmai munka is: 1996-ban készült az első műfészek, az óta összesen 27 műfészek került ki parlagi sas, kerecsen és vándorsólyom, valamint fekete és fehérgólya részére. Beindult a fokozottan védett ragadozó madarakra és a feketególyára a rendszeres monitoring, évente jelentésben összegezzük az elért eredményeket, amit 2001. óta minden tag megkap. A feketególyák színes gyűrűzési programjában 2003. óta veszünk részt, eddig 79 madarat gyűrűztünk, és 24 visszajelzés érkezett, köztük olyan érdekességek, mint a gibraltári, vagy az angliai leolvasás.
Újra indult a fehér gólya monitoring, immár a monitoring központ adatbázisába való feltöltéssel. 2000. évben új programot indítottunk kb. 5000 ha-os mintaterületen a gyakori ragadozó madarak felmérésére, amely 3 évig tartott, majd hasonló programot végeztünk Cserhátalján a szóri erdőben. Ezt a programot tíz év után most megismételjük. 2007-2009. években különböző programokhoz kapcsolódva a harkályfélék, különösen a fehérhátú fakopáncs felmérését végeztük önkénteseinkkel kb. 10 km2 területen, kutatásunkkal egyetemi szakdolgozat készült, és hiánypótló adatokkal szolgáltunk a faj védelméhez.

2002. évtől az odútelep program, Nagy Csaba vezetésével, mindmáig egyik legsikeresebb programunk. Az elmúlt években 47 telepet hoztunk létre, a cseréket és karbantartást is figyelembe véve 1150 odút helyeztünk ki, melyet tagjaink készítettek. A telepek kb. 90% át ellenőrizzük rendszeresen, idényenként többször, így mintegy 11 ezer ellenőrzést tudhatunk magunk mögött. Egy-egy odúkihelyező túra egyben közösségi esemény is.
2000. évtől már a ragadozó szakosztállyal közösen szerveztük a kerecsen sólyomfészek őrzést, amire pályázati forrásokat szereztünk, azonban néhány évvel később a kerecsen elhagyta a Börzsönyt. A vándorsólyom fészeknél a 1998-as megtelepedése óta hétvégi napokon őrzést biztosítunk szinte minden évben.
A ragadozóvédelmi szakosztállyal együttműködve, a 80-as évektől tartottunk sérült madarakat, de 2002-től kiteljesedett a madármentés, miután Kertész doktor tanyáján is létesítettünk kezelő voliereket. Azóta - pályázatok segítségével - többször átépített madártartó helyeken folyamatosan fogadunk és gyógyítunk madarakat. Évente kb. 20-30 példányt látunk el.
2003. évben helyi csoportunk háttérintézményeként megalapítottuk a Börzsöny Alapítványt. Az alapítvány fő célja a tábor és a természetvédelmi munkánk segítése, de ezzel már kiléptünk a madárvédelemből, a tágabb természet, és környezetvédelembe. Pályáztunk, és programot indítottunk a magyarföldi husáng bekerítésére, a kétéltűek felmérésére, a hiúz foto csapdás monitorozására, denevér lakta bányajárat lezárására és a tábor eszközeinek fejlesztésére. Az Alapítvány pályázati programjait a helyi csoport tagságának önkénteseivel valósítjuk meg. Végeztünk forráskutatást, gyepkezelést, és cserjeirtást, ismeretterjesztő táblát állítottunk, és szemétszedő akciókat tartottunk.

A rendezvényt Babocsay Gergely, az MME KHVSZ elnöke nyitotta meg. Ezután egy angol nyelvű szekció következett, amelynek nyitó előadójaként Victor Goyannes Dill Orrico, a Universidade Estadual de Santa Cruz (Ilhéus, Bahía, Brazília) Kétéltűgyűjteményének vezetője beszélt Amazónia és az Atlanti Esőerdő biogeográfiai kapcsolatáról. 

Három egyetemi hallgató és doktorandusz vállalkozott arra, hogy angol nyelven mutassa be munkáját és részt vegyen a hallgatói versenyen, amelynek győztese Lőrincz Dávid (Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Biológus Szak) lett „Astroglial architecture of Squamata as compared to the astroglia of Crocodilia and Testudines: A GFAP study” című előadásával. A három hallgatói előadás után Konrad Mebert, svájci kutató mutatta be munkáját az idei év hüllője, a kockás sikló monitorozásával kapcsolatos eredményeiről.

A második szekcióban gyakorlati természetvédelmi előadások következtek a hazai herpetofaunát érintő veszélyekről, mocsári teknős tojásrakóhelyek védelméről, a KHVSZ programjairól, a herptérkép program eredményeiről, a rákosi vipera visszatelepítési programjáról, kétéltűgázolások monitorozásáról és az autópálya-menti élőhelyek herpetofaunájáról. A szekció két záróelőadása során magyar kutatók eredményeit hallhattuk Albánia herpetofaunájáról és annak természetvédelmi értékeléséről. Ehhez a két előadáshoz kapcsolódott szorosan az ülés egyetlen posztere, melyen a görög karsztvipera taxonómiai státuszát ismertette angolul a nemzetközi szerzőgárda.

Ebéd után Carla Santana Cassini az Universidade Estadual de Santa Cruz (Ilhéus, Bahía, Brazília) kutatója beszélt arról, hogy hogyan lehet a morfológiát és a genetikai vizsgálatokat felhasználni a fajhatárok meghúzásához. A plenáris előadás révén felvezetett taxonómia és viselkedésökológia szekcióban mocsári teknős filogeográfiájáról, vizisikló táplálékösszetételéről, kétéltűek bioakusztikai vizsgálatáról, két hazai békafaj kitridgomba fertőzésének vizsgálatáról, ibériai hegyigyíkok személyiségvizsgálatáról és a zöld gyík szexuális jelzéseiről hallhattunk érdekességeket.

Az utolsó szekcióban pedig populációbiológiai témákat ismerhettünk meg: a mocsári teknős aktivitási mintázatáról, két mocsári teknős élőhelyének összehasonlításáról, a foltos szalamandra mozgásmintázatáról és a bombatölcsérek szikes vizeinek kétéltűfaunájáról láthattunk előadásokat.

Az előadóülésen készült képekből válogattunk a honlapunk galériájába: 

5HE - 2016. március 7.