A gyöngybagoly rendelkezésére álló költőhelyek száma az egyházi alkalmazottak és vezetők, a mezőgazdasági telepeket működtető gazdák, és végső soron a vidéki lakosság hozzáállásától függ. Emiatt a gyöngybagollyal kapcsolatos természetvédelmi tevékenység csak akkor lehet sikeres, ha abban a lakosság minél szélesebb rétegei vesznek részt.

A gyöngybaglyok gyakorlati védelmének legaktuálisabb feladatai:

1, a költőhelyek biztosítása,

2, az egyházi épületekben zajló veszélyeztetett állatfajok védelmének központi szabályozása,

3, az alternatív költőhelyek minél teljesebb feltérképezése és fenntartása

4, a társadalom környezettudatosságának növelése, annak érdekében, hogy a nagy hatású gazdaságpolitikai döntések ne csökkentsék tovább a biológiai sokféleséget, és azon belül a gyöngybaglyok megmaradási esélyeit.

Ez utóbbiak közé sorolhatók a zöldmezős területbeépítések és az infrastruktúra fejlesztések (útépítés). Ezek együttesen az élőhelyek feldarabolódásához, vagy azok megszűnéséhez vezetnek, és növelik a nem természetes elhullást pl. az utak mentén. Kiemelt jelentőségű célkitűzés, hogy a mezőgazdasági kártevők ellen csak olyan szerek alkalmazásával védekezzenek, amelyek nem okozhatnak másodlagos mérgezés sem a gyöngybaglyoknál, sem más élőlényeknél. Speciálisan a gyöngybaglyok fennmaradását befolyásoló támogatott épületkorszerűsítéseket (templom és mezőgazdasági telepek modernizálása) csak úgy lehessen megvalósítani, hogy egyúttal azok fészkelési lehetőségei nem szűnnek meg, illetve újak keletkeznek.

A gyöngybagolyvédelmi célkitűzéseket – hasonlóan számos más fajéhoz – két területen lehet a legeredményesebben megvalósítani. A „hétköznapok” természetvédelme szintjén, amelyben minden környezettudatos polgár bekapcsolódhat, pl. fészkelő láda kihelyezéssel. Illetve a stratégiai kérdésekben, amelyekkel viszont már elsősorban egyesületünk szervezetként tud fellépni.

A gyöngybagoly magyarországi állománya 800-1000 pár között változik. A nagy állományingadozásokat az időszakosan beálló zord téli időjárási körülmények okozzák, amelyek e rossz hidegtűrésű fajt a többi hasonló testméretű bagolyfajhoz képest jobban megtizedelnek.

Az országban 400-500 között van a kihelyezett ládák száma.

Biológiai védekezésben betöltött szerepe: A gyöngybagoly igen fontos szerepet tölt be a települések és azok környezetének rágcsáló szabályozásában.. A településen és annak környezetében vadászó, fiókákat nevelő szülők éjszakánként akár 15-20 kisemlőst is elejthetnek. A fiókanevelés kb. 50 napig tart, és a párok jó része két fészekaljat is repít egy évben, így az összeadódó rágcsálófogyasztás egy párra és egy költési időszakra vetítve több ezer egér- és pocokféle is lehet. E hasznos tulajdonsága okozza ugyanakkor a gyöngybagoly vesztét is: a rágcsálóirtószerek eljutnak és felhalmozódhatnak a szervezetében, amely csökkent túlélést, szaporodási sikert vagy akár halált is okozhat az állomány jelentős részénél.

A lakott területeken egyre jobban növekvő szarka és dolmányos varjú állománya, nem csak az énekes madár fajok összetételére és állomány nagyságára van negatív hatással, hanem az ott zsákmányoló és költő karvalyokéra is. A karvaly állomány csökkenésében szerepet játszik az „elvakult” vadászati stílusa is. A zsákmányolása során gyakran csapódik épületeknek, és nagy felületű ablakoknak, illetve ütközik gépjárművekkel. További negatív hatást gyakorol állományára a sport- és hobbi galambászok által megvalósított üldözés, de a különböző madárbetegségek, mint például legújabban megjelent Nyugat-nílusi vírus is.

A hazai állomány védelme érdekében elsődleges feladat a költőállomány valós méretének ismerete. Mivel a karvaly gyakran a lakóházak közvetlen közelében fészkel az országos állományfelméréséhez a szakembereken kívül az önkéntes segítők részvételére is szükség van. A beérkezett adatok birtokában lehet súlyozni az állományt veszélyeztető tényezőket és kidolgozni azokra a megfelelő gyakorlati védelmi eljárásokat. Az országos léptékű állományfelmérés és a veszélyeztető tényezők feltárásáig is számos lehetőség kínálkozik a karvaly védelmére. Bárki számára megvalósítható pl. a nagy felületű ablakokra tett figyelemfelkeltő matricák, vagy fényvisszaverők kiragasztása is, amelyek csökkentik az ütközésekből eredő karvaly elhullásokat. De a madáretetők, itatók és különböző méretű madárodúk kihelyezésével nem csak az énekesmadarakat segítjük, hanem a genetikai állományukat szabályozó karvalyokat is. Ráadásul ebben az esetben a karvalyok megfigyelése, és adatgyűjtése akár a szoba ablakából is történhet, mindenki számára könnyen elérhetően.

E bájos kis ragadozó madárnak a megőrzése és védelme az énekes madarak védelmével közösen, a szakemberek és civilek együttes munkájával valósítható csak meg, felülírva és kiradírozva a régi tanok hasznos és káros besorolásait. Az ökoszisztémában a ragadozó madarak szabályozó szerepére szükség van, így védelmük nem csak egy kiválasztott önérdeket szolgál, hanem az egészséges és színes globális élővilágunkét is!

A karvaly Védelmi Munkacsoport várja az érdeklődőket.