Mi a jelentősége az MMM felmérésnek?
Az önkéntes felmérők számának és az általuk évente rendszeresen felmért terület nagyságát tekintve az MMM egyike Európában a legintenzívebb gyakori madármonitorozó munkáknak, amely szerves részét képezi az EBCC Pán-Európai Gyakori Monitoring Programjának (PECBMS).
A 2022 végén már közel 50 millió rekord nagyságú MMM adatbázis nemcsak hazánk, hanem Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb biodiverzitás monitorozó adatbázisa, amely több mint száz hazai fészkelő és telelő madárfaj állomány változását tudja mérni évente a Szép Tibor közreműködésével zajló részletes statisztikai elemzések alapján. A két legnagyobb kiterjedésű hazai élőhely, a mezőgazdasági és az erdei élőhelyek, esetében az MMM program ad lehetőséget a biológiai sokféleség állapotát jelző két biodiverzitás indikátor (agrár- és az erdei) és trendjeinek mérésére és ezen indikátoroknak az illetékes EU és OECD szervezetek számára való biztosítására.
Az MMM adatok elemzése mutatta ki elsők között a Közös Agrár Politika (KAP) keretében hazánkban megindult intenzív mezőgazdasági tevékenységek drámai hatását az agrárélőhelyeken élő vadonélő fajokra, valamint a különböző vonulási stratégiájú hazai fajok eltérő állományváltozását, a hosszútávon vonuló fajok esetében jelentős csökkenést.
Az MMM adatok lehetőséget adtak a KAP negatív hatásainak elhárítását/mérséklését szolgáló az agrár környezetgazdálkodási intézkedések hatásosságának vizsgálatára, amely megállapította, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb területeken kellene azokat alkalmazni, hogy ténylegesen be tudják tölteni funkciójukat.
Az MMM adatok bizonyították, hogy több olyan madárfaj esetében, amelynek védelmét a vadászhatóságuk érdekében fel kívánták oldani (pl. fürj, egerészölyv), a hazai állomány pontosan ismert állománytrendjei alapján nem indokolható a védettség megszüntetése.
Az MMM keretében gyűjtött adatok, az alkalmazott sztenderd módszerek révén, egyedülálló lehetőséget adnak nemzetközi együttműködésben a kontinentális léptékű ökológiai kutatások számára, amelyek más élőlénycsoportokhoz időben és térben lényegesen kiterjedtebb vizsgálatokat tesz lehetővé, feltárva az emberi tevekénység hatását nemcsak a madarakra, hanem azok révén a biológiai sokféleségre. Az utóbbi évtizedben a világ több mint tíz rangos szaklapjában jelentek meg publikációk, amelyekben az MMM adataival vettünk részt az elemző munkában. Kiemelkedik ezek közül a Stephens et al. (2016) Science-ben, a világ egyik vezető tudományos lapjában megjelent cikk, amely az Európában és az Észak-Amerikában folyó madármonitorozási adatok alapján az elsők között mutatta ki a klímaváltozás hatását vadon élő fajok nagy területre kiterjedő terepi adatai révén, amely cikk az egyik legtöbbet idézet publikáció ebben a témában a világon.
A Mindennapi Madaraink Monitoringja program jelentősége túlmutat a gyakori madarak monitorozásán, mert lehetőséget adott egy folyamatosan működő, modern infrastruktúrát és módszereket alkalmazó országos Monitoring Központ kialakítására Magyarországon, amely képes a több mint ezer hazai felmérő munkáját szervezni, kiszolgálni, gondoskodik a beérkezett adatok ellenőrzéséről, számítógépes nyilvántartásáról és a hazai és nemzetközi elemzések számára való előkészítéséről. Az MMM során kialakított és a felmérők által alkalmazott sztenderd módszerek széleskörű elterjedése nyitott utat a régiónkban egyedülállóan részletes információkkal szolgáló Madáratlasz Program (MAP) sikeres megvalósításához és teszi lehetővé a hazai madárfelmérő hálózat adta lehetőségek további felhasználását a madarak és a madarak révén a biológiai sokféleség védelme és az azt szolgáló kutatás számára.