Esettanulmány - A társadalmi-gazdasági-ökológiai rendszer összefüggései a Beregben

Bereg: a társadalmi-gazdasági-ökológiai rendszer összefüggései

A Bereg¹ társadalmi rendszerére jellemző, hogy a kisebb településeken kevés a munkalehetőség, a munkahelyek a két nagyobb településen, Vásárosnaményban és kisebb mértékben Tarpán koncentrálódnak. Többen ingáztak a területen kívüli településekre.

A Bereg gazdasági rendszerére jellemző, hogy alapvetően mezőgazdasági jellegű, a terület országos jelentőségű gyümölcstermő vidék, emellett a szántóföldi termelés és az állattartás is elterjedt.  A területen az ipar nem annyira jelentős, az üzemek és vállalkozások nagyrészt Vásárosnamény körül összpontosulnak. 
A turizmus Vásárosnamény és Tarpa, illetve Tivadar településeken a legjellemzőbb, a falusi turizmus a többi településen leginkább kiegészítő bevételi forrásként jelenik meg. A turizmus a Bereg természeti és kulturális adottságaira épít, a térség vizei, változatos tájai az aktív turizmus (bicikli, vízisport) számára jelentenek vonzerőt, a kulturális emlékek kedvelői pedig a középkori templomok miatt látogatnak a térségbe. 

A Bereg környezeti rendszerének leírása során fontos megemlíteni, hogy pangó és folyóvizekben gazdag terület. Kiemelkedő természeti értéket jelentenek a területen a Tisza egykori medrében kialakult jégkori reliktum tőzegmohás lápok. A Nyíres-tó és a Bábtava a két legértékesebb, fokozottan védett, restaurált lápos terület, de megemlíthető még a Navat-tó, a Zsid-tó és a Bence-tó is. A Bereget hajdan nagy erdőségek borították, a fennmaradt erdők természetvédelmi szempontból jelentősek (pl. a Bockereki-erdő, a Lónyai-erdő, a Téb-erdő vagy a Tarpai nagyerdő), mivel idős fáknak (a Tarpai-nagy erdőben vannak 160 éves faegyedek) és számos természeti értéknek adnak otthont (pl. kárpáti sáfrány (Crocus heufellianus)). A Bockereki-erdőben erdőrezervátum is kijelölésre került. A múltban kivágott erdők helyén természetvédelmi szempontból értékes gyeptársulások jöttek létre a hagyományos rét- és legelőgazdálkodás következményeként. A gyepek közül természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségűek a mocsárrétek. A füves területek több fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj (pl. haris, hamvas rétihéja) számára szolgálnak élőhelyül. 

A gazdálkodók, különösen a kisebb és közepes gazdaságok különböző nehézségekkel küzdöttek. A gazdaságok nehézségei egyrészt a gazdasági-társadalmi rendszerből, másrészt a környezeti rendszerből fakadtak. 
A gazdasági okok közül elsősorban a mezőgazdálkodás egyes szektorainak alacsony jövedelemzősége  emelhető ki. A helyi termékek viszonylagos hiánya megnehezítette a magasabb jövedelmezőségű termelést a gazdaságok számára a gyümölcstermesztés és az állattartás terén. A gazdaságok nagyrészt egyedül próbáltak boldogulni a piacon, összefogásuk a helyi feldolgozóipar fellendítésére vagy más közös cél érdekében (például közös géphasználat) eddig nem igazán vezetett sikerre. További probléma volt a mindhárom ágazatot érintő munkaerőhiány, amely a legsúlyosabban talán az állattartó gazdaságokat érintette (a gazdaságok nehezen találtak pásztorokat vagy állatgondozókat). 

A gazdatársadalom elöregedő volt, a mezőgazdaság nem volt vonzó sok fiatal számára, nem csak alkalmazottakat volt nehéz találni, több gazdaság utódlási gondokkal is küzdött. A gazdálkodni akaró fiatal gazdálkodóknak pedig nehéz volt családi háttér nélkül elindulni.
A nehézségek környezeti okai közül megemlítendő, hogy a Bereg egyes területein a talaj alacsony termőképessége megnehezítette a jövedelmező szántóföldi gazdálkodást, a terület sok területen inkább a gyümölcstermesztésre és állattartásra volt alkalmas.

A  társadalmi-gazdasági folyamatok a környezeti rendszerekben is további változásokat okoztak. A legeltető állattartás piaci nehézségei és munkaerőhiányból fakadó problémái nyomot hagytak a környezeti rendszerben, az állattartás visszaszorulásával sok gyep becserjésedése, spontán erdősülése is megfigyelhető volt. Emellett az erdőtelepítési támogatások ösztönözésére a területen több helyen erdőtelepítés is folyt. Az erdősítés egyrészt alacsony jövedelmezőségű területeken történt, az alacsony jövedelmezőségnek környezeti  (rossz termőképességű szántók), vagy társadalmi-gazdasági (kiöregedett gyümölcsösöket és a használat hiánya miatt becserjésedett gyepeket is erdősítettek) okai is voltak. Az erdősítés ugyan a mezőgazdasági termelésből való kivonással járt, azonban a támogatás magas összege miatt jobban jövedelmezett, mint az eredeti kultúra.  Ezen kívül a támogatott erdősítés a gazdálkodásból való kiszállásnak egy kedvező módja, a föld eladásának vagy bérbeadásának jövedelmező alternatívája volt (például ha a gazdálkodó utódlási problémák vagy más ok miatt abba akarta hagyni a gazdálkodást nem eladta vagy bérbeadta, hanem beerdősítette a területét). 

A környezeti rendszerek társadalmi-gazdasági rendszerre való visszahatásaként értelmezhető az, hogy a vizek szabályozása (amely a folyószabályozás és a belvízi védekezés során valósult meg), illetve a klímaváltozás hatására a szárazodás irányába mozdult el a terület.  A belvizek és az árvizek problémáját a területen egyre inkább felváltotta  a vízhiány és a talajvíz szintjének csökkenése. A csapadék mennyiségének és eloszlásának megváltozását is észlelték a gazdálkodók. Bár belvizek még mindig voltak a területen, ritkábbá váltak és nem jelentettek már kiemelkedő problémát a gazdaságok számára.  A Bereg gazdálkodói közül sokan már szerettek volna vizet látni a területen, mivel a víz hiánya a gazdálkodásukat és a táj látképét is befolyásolta. Eltűnt például a víz a tájból sok olyan helyről, ahol sokan gyerekkorukban horgásztak vagy fürödtek. 

A vízhiány természetvédelmi problémákat is okozott, például a térség kuriózumaként említhető tőzegmoha lápokat veszélyeztette (Nyíres-tó, Báb-tó, Navat-tó, Zsid-tó és a Bence-tó). Ezek vízpótlását nemrégiben a természetvédelemnek meg is kellett oldania. 
Egyelőre nem világos, hogy a  társadalmi-gazdasági rendszer milyen választ képes adni a vízhiány problémájára. Az öntözés és a vízmegtartás is felvetődtek megoldási javaslatként. Az előbbi nem jelentene tájszintű megoldást, és valószínűleg sok gazdálkodó számára megfizethetetlen lenne. A területre érkező vizek helyben tartása lehetne megoldás mind a környezeti, mind a társadalmi-gazdasági rendszer számára, azonban kérdés, hogy a helyi mezőgazdaság és a társadalom jelenlegi működésébe ez a megoldás hogyan illeszthető be.

¹ Barabás, Csaroda, Gelénes, Gulács, Hetefejércse, Jánd, Lónya, Mátyus, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény
 

Kérjük, a fenti esettanulmány alapján válaszolja meg az alábbi kérdéseket!