Esettanulmány: Konfliktuskezelési eszközök használata a Jászság KMT részvételi tervezési folyamatában

A Jászság KMT és Jászság MTÉT részvételi tervezési folyamata

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2012-2013-ban készített fenntartási tervet a Jászság Különleges Madárvédelmi Területre¹ a Helicon LIFE projekt keretében. A Jászság KMT és a fenntartási terv egyik fontos célja a védett ragadozómadár fajok, többek között a fokozottan védett parlagi sas (Aquila heliaca) megőrzése volt. A terület csekély mértékben fedett csak át országos jelentőségű védett területtel és nagy mértékben  más Natura 2000 területekkel², illetve alacsony volt a KMT területén a természetvédelem saját vagyonkezelésében lévő területek aránya is, a szántók és legelők döntő része magántulajdonban volt. A terület nagy részét szántóföldi műveléssel hasznosították, ezen kívül a gyepek borítottak még jelentősebb nagyságú területet. A terület vadgazdálkodására az apróvad fajok (mezei nyúl és fácán) kiemelt fontossága volt jellemző. 
A tervezők a terv készítését a helyi érintettek bevonásával valósították meg. A fenntartási terv részvételi tervezési folyamata öt lépésből állt: 1) megalapozás: tájtörténeti áttekintés 2) interjúk az érintettekkel: helyzetfeltárás és elkötelezés: 3) részvételi fórumok, 4) írásbeli véleményezési lehetőség. A részvételi folyamat tervezését és lebonyolítását független, társadalomtudományos tudással rendelkező szakértők végezték. 
 A tájtörténeti leírás célja az volt, hogy a tervezők nagy vonalakban láthassák, milyen folyamatok vezettek a tájhasználat jelenlegi mintázatainak kialakulásához a területen.
A  részvételi folyamat második lépéseként  interjúk készültek a helyi érintett csoportok képviselőivel. Az interjúk célja egyrészt a terv által érintett csoportok azonosítása és érintettségének feltárása,  a terület társadalmi-gazdasági viszonyainak megismerése (helyi közösség helyzete, helyi foglalkoztatás), és a gazdálkodás jellemzése (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vadászat helyzete, támogatások felhasználása) volt. Az interjúk ezen kívül a természettel és a ragadozómadarakkal kapcsolatos vélemények feltárását, valamint a csoportok között fennálló konfliktusok vizsgálatát is  célozták. Érintettként olyan helyi tájhasználókat határoztak meg a szakértők, akik életére, gazdálkodására hatással lehetett a terv (gazdálkodók, vadgazdálkodók, erdőgazdálkodók), illetve helyi döntéshozókat és tanácsadókat (falugazdászok) is bevontak az interjúalanyok körébe. 
Az interjúk a fentieken túl az érintettek társadalmi részvételi folyamat iránti elkötelezettségének javítását, illetve a tervezők felé irányuló bizalom kiépítését is szolgálták, és a tervezési fórumok menetének megtervezését segítették elő. 
A fórumok előtt a tervezők megkapták a területre vonatkozó elemzést, amely a rövid tájtörténeti áttekintést, a félig-strukturált interjúk eredményeit, illetve egy kommunikációs javaslatot tartalmazott. A tervezők így megismerhették a helyi érdekeket és igényeket, illetve azokat a kérdéseket, amelyekben konfliktus vagy információhiány volt tapasztalható az érintettek körében.
Az interjúk eredményei alapján a területen az egyik kiemelt konfliktus az apróvad állomány csökkenése körül alakult ki. A vadgazdálkodók az apróvad állomány csökkenésének okai között több más tényező mellett a szántóföldi élőhelyek csökkenését, illetve az intenzív mezőgazdasági módszerek okozta hatásokat feltételezték, amelyek a nagyüzemi, intenzív mezőgazdálkodás velejárói voltak. A terület mezőgazdálkodásának működése természetesen a szántóföldi élőhelyekhez kötődő védett fajokra is negatív hatással volt. Az apróvad állomány csökkenése például a parlagi sas állományt is negatívan érintette, mivel a mezei nyúl fontos táplálékállata a parlagi sasnak.
A részvételi folyamat következő lépéseként két egyeztetési fórum került megrendezésre. A tervezők az első fórumon információval látták el az érintetteket azokban a témákban, amelyekben információhiány volt tapasztalható, és a konfliktusos témákat is érintették. A résztvevők például információkat kaphattak a Helicon LIFE projektről, és annak céljairól. Továbbá szó esett a természetvédelem együttműködésen alapuló modelljéről is, amely során a gazdálkodók aktív hozzájárulásával valósul meg az egyes területek élővilágának megőrzése. Az együttműködésen alapuló modellhez kapcsolódóan szó esett a Natura 2000 hálózatról, illetve az agrár-környezetgazdálkodási programokról. Az AKG támogatások új konstrukciójáról is kaptak információkat a fórum résztvevői, amelyek a KAP 2014-től tartó ciklusában váltak elérhetővé a gazdálkodók számára. 
Az első fórum második részében, illetve a második fórumon a tervezők ismertették a terület fenntartási tervét, ennek során a terv előírásait részletekbe menően egyeztették a résztvevőkkel. Az érintettek a fórumok előtt kézhez kapták a fenntartási terv első változatát. Mindkét fórumon – több kérdésben is – élénk párbeszéd alakult ki az érintettek és a tervezők között. A kezelési előírások kapcsán viták folytak a javaslatok technológiai megvalósíthatóságáról, és a gazdaságosságukról is.
A tervezési fórumokon a facilitátor lehetőséget adott a résztvevőknek, hogy bármely témában kifejtsék a véleményüket. A tervezők is nyitottak voltak a résztvevők véleményére. A tervezők mezőgazdaságra és mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó tudása nagy szerepet játszott abban, hogy egy nyelvet tudtak beszélni a gazdálkodókkal.
Az érintettek bizonyos javaslatai beépítésre kerültek a terv második változatába. A terv a projekt honlapján (www.imperialeagle.hu) elérhető volt, ahol az érintettek még egy alkalommal írásban véleményezhették. 
Az egyeztetési folyamat során a tervezők úgy gondolták, hogy előnyös lenne létrehozni a Jászságban egy MTÉT területet, amely támogatások segítségével ösztönözheti a gazdálkodókat a természetkímélőbb gazdálkodásra, közte a szántóföldi élőhelyek létrehozására és fenntartására. Úgy gondolták, hogy az MTÉT létrehozása mind az apróvad fajok állományának problémájára megoldást jelenthet, mind a védett fajokra képes pozitív hatást gyakorolni, és az apróvad fajok körül kialakult tájhasználati konfliktust is enyhítheti.  Így az egyeztetés során a tervezők  a fenntartási terv előírásaira alapozva egy MTÉT³ terület, illetve zonális szántóföldi apróvad-védelmi  program előkészítésére tettek javaslatot. Az érintettek nyitottak voltak a tervezők MTÉT terület létrehozására vonatkozó javaslatára, és a fenntartási terv egyes kezelési előírásainak költségeit és azok lehetséges, jövőbeli ellentételezését szem előtt tartva vitatták meg a fenntartási terv előírásait a tervezőkkel. 
A tervezők  az érintettekkel egyeztetett fenntartási terv alapján kidolgozott MTÉT javaslatot nyújtották be a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A Jászság MTÉT a folyamat végeredményeként bekerült a 2014-2020 évi Vidékfejlesztési Program MTÉT javaslatai közé. Az Európai Bizottság 2015 augusztusában fogadta el az új Vidékfejlesztési Programot, benne szerepelt a Jászság MTÉT is.

¹A Jászság KMT a következő településeket érinti a Jászságból: Alattyán, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jásztelek, Szászberek, Újszász 
²A Jászság KMT átfed három másik gyepes Natura 2000-es területtel (kiemelt  jelentőségű különleges természetmegőrzési területtel):  Borsóhalmi legelő kjKTT (95%-os átfedés), Újszász-jászboldogházi gyepek kjKTT (100% átfedés), Jászapáti-jászkiséri szikesek kjKTT (100% átfedés). Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet – Tápiógyörgyei legelő
³A Jászság MTÉT 43,8%-a tartozik a Natura 2000 hálózatba, az érintett Natura 2000 területek közül a legnagyobb kiterjedésű a Jászság KMT. A Jászság MTÉT tervezett területe: 50115,71 hektár. 

Kérjük, a fenti esettanulmány alapján válaszolja meg az alábbi kérdéseket!

Köszönjük, hogy megválaszolta a kérdéseket! A válaszok kiértékelésével kollégáink személyesen fogják keresni.