Az MMM története bővebben

Az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) felkérése a gyakori madár monitoring pilot program magyarországi megvalósítására fontos időszakban történt. Az Európai Unió nyugat-európai tagállamaiban az 1980-ban bevezetett Közös Agrár Politika (KAP) után drámai biodiverzitás csökkenés következett be, amelyet az elsők között az ott folyó gyakori madármonitoring vizsgálatok mutattak ki. A Pilot program keretében alkalmunk nyílhatott hazánk 2004-es EU csatlakozását megelőzően a hazai főbb élőhelyek, köztük a mezőgazdasági és erdei élőhelyek, állapotának rendszeres felmérésére a gyakori madarak révén, amely egyedülálló lehetőséget adott az EU csatlakozást követő változások jelzésére és vizsgálatára. 

Az EBCC Pilot programjának a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) nevet adtuk, ezzel is jelezve, hogy a hazánkban gyakran megfigyelhető fajok felmérésében nagyban számítunk az önkéntesek részvételére. Az MMM tervezése során törekedtünk arra, hogy annak felmérési módszerei támaszkodjanak a már meglévő madármonitorozó programokban alkalmazottakhoz, a mintavételi terület az RTM (Ritka és telepesen fészkelő madarak monitoringja) programban használt 2,5 x 2,5 km nagyságú UTM négyzet, a felmérés pontszámlálás alapú legyen, amit Dán-rendszerű pontszámlálásnál sokan használtak. Nagy kihívást jelentett, hogy miként tudjuk a véletlen (random) alapú terület kijelölést megoldani úgy, hogy a felmérőket ne állítsuk lehetetlen feladat elé. Ennek érdekében egy új technikát fejlesztettünk ki, és arra kértük meg a programba jelentkezőket, hogy adjanak meg egy minimum 10 x 10 km nagyságú területet, amelyen belül el tudja végezni a számlálásokat. A területen belül véletlen alapon sorsoljuk ki azt a 2,5 x 2,5 km UTM négyzetet, ahol a felmérést majd el kell végezni. Mivel a könnyen felismerhető, gyakori madárfajok felmérése fontos része a programnak, ezért a fajfelismerési kérdőívek segítségével, lehetővé vált, hogy az MMM-ben mind a hazai madárfaunát jól ismerő, mind csak a gyakori fajokat ismerő felmérők is be tudjanak kapcsolódni. Minden felmérő akár évente tudja jelezni, mely fajok felismerésében biztos vagy bizonytalan és így jól megállapítható, hogy adott faj hiánya az adott felmérés során minek tulajdonítható (nem figyelték meg a területen vagy a felmérő bizonytalan a felismerésben).

Nagyon fontosnak tartottuk a kezdetektől közölni, hogy a madarak révén úgy tudjuk hazánk főbb élőhelyeinek állapotát monitorozni, ha az ország lehető legtöbb részén, nem csak a jó madárélőhelyeken, vannak vállalkozó kedvű felmérőink, akik lakóhelyükhöz közel tudják a madarak megfigyelését végezni és így részesei lenni egy nemcsak hazai, hanem nemzetközi szempontból is kiemelkedő jelentőségű munkának. Sokan vannak, akik ismerik a gyakori madarakat, szívesen végeznek megfigyeléseket, de különböző körülmények miatt nem tudnak a távoli „egzotikus” helyekre menni, de a lakóhelyük közelében végzett megfigyelésekkel szívesen segítenék a munkát.

Az MMM keretében 1999 óta egységes módszertannal folyik a terepi felmérő munka, 2000 januárja óta a hazai telelő madárállományra is kiterjedően, amelyben immáron több mint ezren vesznek részt. A sikeres munkában jelentős szerepe van annak, hogy az MMM résztvevők folyamatos visszajelzést kapnak a munka eredményeiről, közvetlen tájékoztatást kaphatnak a felméréssel kapcsolatos kérdéseikre a Monitoring Központ stábjától, valamint 1999 óta évente Budapesten a felmérőknek szervezett rendezvényen személyesen találkozhatnak a munkában résztvevőkkel, megismerhetik a legfrissebb eredményeket és az MMM-ben alapvető szerepet játszó véletlenen alapuló terület kijelöléshez hasonlóan, ajándék sorsolás keretében a felmérőmunkát segítő ajándékokat nyerhetnek. Napjainkban az MMM felmérők online tudják a felmérési adatokat feltölteni az MMM adatbázisba, amit akár már a terepi felmérés során is meg tudnak tenni mobiltelefonos applikáció (TURDUS) segítségével.