A fenti videón szereplő Dombóvár település faunájának részét képezik olyan fajok, melyek kétség kívül lakói vagy lakói lehettek a Fő u-i fasornak (a denevérek mellett) a védett erdei fülesbagoly, zöld küllő, illetve további akár tucatnyinál is több faj, és a fokozottan védett füleskuvik is (lásd: Nagy Sándor 2014: Dombóvár madárvilága, SZECSOX Nyomda – Dombóvár, ISBN 978-963-08-9532-3.). A Fő u-i fasor hossza mintegy 1,6 km volt, mely az utca mindkét oldalán végighúzódott. Egy ekkora kiterjedésű, idős fákból álló élőhelyen annak beláthatósága, hogy a költési (egyben a denevérek aktív) időszak(á)ban ott élnek védett és akár fokozottan védett fajok (lásd füleskuvik), gyakorlatilag 100%. 

Ennek fényében rendkívül visszás és életszerűtlen az a jogi elvárás, hogy a bejelentőnek kellene bizonyítania konkrét törvénysértést akkor, amikor erre a munkaterület lezárása miatt lehetősége sem nyílik.

A helyzet tehát az, hogy a cél, a települési természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése kapcsán mind a bejelentő, mint az eljáró hatóság tehetetlen helyzetben van - ebből következően a jogi szabályozás nem megfelelő.

Ennek megváltoztattatása érdekében fordul az MME a lakossághoz (amellett, hogy az egyesület az észrevételeit, javaslatait folyamatosan eljuttatja a jogalkotóknak), kérve az embereket, hogy ezt segítendő, alulról jövő kezdeményezésként és támogatásként tegyenek bejelentéseket az utolsó fejezetben leírt módon a hatóságnak.

Ha indokolt, végezzék el a munkát a nyugalmi időszakban!

A fás szárú növényzet, a fák és bokrok kivágása sok esetben és számos okból indokolt lehet a bel- és külterületeken egyaránt. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló csatorna- és hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózat nyomvonalán túlnövő, vagy éppen az értékes gyepterületeket elfoglaló fás szárú vegetáció az emberi létesítmények funkcióját, illetve az élőhelyek fenntartását akadályozza, így önmagában ezen esetekben a fakivágások igénye nem kérdőjelezhető meg.

A lényeg azonban az, hogy ez a munka, különösen tömeges nagyságrendben, jól tervezhető és ütemezhető az őszi-téli időszakra a bel- és külterületeken egyaránt.

Ezért sem lehet szemet hunyni azokban az esetekben, amikor ez a tevékenység a nem megfelelő időzítés vagy végrehajtás miatt védett fajokat veszélyeztet!     

Mit tegyünk, mit tehetünk mi?

A napjainkra a bel- és agrárterületeken gyakorivá váló, rossz, természetkárosító, egy-egy helyszínen nagyobb területet érintő bokor- és fakivágási gyakorlat kapcsán látható, hogy a törvényi tiltás önmagában nem elegendő, a hatóságok képviselői nem lehetnek mindig, mindenhol jelen.

Éppen ezért lenne rendkívül fontos, hogy a lakosság, az egyes állampolgár, szembesülve az ilyen pusztítással, értesítse a hatóságokat. Ennek menete az internetnek is köszönhetően rendkívül gyors és egyszerű:

Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.

• Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
  LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
  A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
  Önkormányzati érintettség esetén a levél címzetjei közé a polgármestert is érdemes felvenni!
  A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
• Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
• Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!
 

... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat, 
a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)
 

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!

Orbán Zoltán – Tóth Péter